Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-07-22 / 57. szám
3 Békés lyező körülményként nem játszhatnak szerepet, mondja, mert az általános, törvényes feltétekek fennállása esetén történő végelbánás az illető tisztviselőre nézve semminemű erkölcsi hátrányt nem jelent. Kivétel csak az esetben gyakorolható, ha az, aki elbánás alá vonható volna, olyan teljesítményt produkál, amelyre a fennakadás nélküli, zavartalan adminisztráció további viteléhez feltétlen szüksége van az önkormányzatnak. Békésvármegye minden bizonnyal magáévá teszi a kormány intencióit s az elbánás alá vonható tisztviselők nyugalomba helyezésével lehetőséget teremt arra, hogy néhány fiatal diplomás állandó jellegű elhelyezkedést találjon. Rendezik a Bárdos két partját Száz ember dolgozik a planirozäsi munkám* (A „Békés“ munkatársától.) A város közvetlen határában elterülő Bárdos lecsapo- lásával és szabályozásával jelentékeny területek szabadultak fel viz alól. Ezeket a gödrös területeket betöltetlenül akarták egyelőre hagyni s úgy tervezték, hogy nyárfával ültetik be, ami a nedves talajt szereti s idővel széppé varázsolja a kopár területet. Ezt a tervet azonban a város vezetősége megváltoztatta s elrendelte, hogy a gödröket két oldalt töltsék be s az igy planirozott partokra fűzfákat ültessenek. A várost e rendelkezésnél az a gondolat vezette, hogy a nyárfának hosszú ideig semmi hasznát nem látja, mig viszont ha fűzfával örökítik be a felszabadult földterületet, akkor az egy-két esztendő múlva állandó jövedelmet hoz a városnak. A fűzfa- veszőket ugyanis könnyen és jól lehet értékesíteni. A planirozási munka már javában folyik s 100 embert állandóan foglalkoztat. Nem valószínű azonban, hogy az egész területet sikerül betölteni és beültetni a jelenlegi akció során, mert az inségmunka fedezete már nemsokára kimerül s igy a munkát majd be kell szüntetni. Mihelyt azonban ismét lesz fedezet a planirozást folytatják, hogy a Bárdos, épp úgy mint a Bika, végleges rendezést nyerjen s füzvessző termésével hasznot is hajtson a városnak. Mit tárgyal a rendkívüli megyegyülés ? (A „Békés“ munkatársától.) Amint már jeleztük, a törvényhatósági bizottság folyó hó 27-én rendkívüli kíizgyiilést tart- A közgyűlés a következő jelentősebb ügyeket fogja tárgyalni: A vármegye alispánjának szabadságidő engedélyezése. A békéscsaba—kétegyházai ut vállalatba adása. Alispán bejelentése a doboz—tarhosi ut kiépítése tárgyában. Az öcsödi hid építése és a különböző munkáknak vállalatba adása. Szarvas—mezőberényi ut 4 km-es szakasza 3 méteres kőpályájának 4 méteres kő- pályára való kiszélesítése. A törvényhatósági és vicinális utak belterületi szakaszainak fásitás szempontjából a községek részére való átengedése. A vármegyei háztartási alap 1933. évi költségvetésében inséginunkákra engedményezett 86.222 pengő elszámolása. Az 1935. évi közmunkák fedezésére hitel engedélyezése. A vármegyei törvényhatósági ebadó alapnak hozzájárulása az 1935. évi közmunkák költségeihez. A gyulai sportpálya kibővítésére segély iránti kérelem. Békésvármegye törvényhatóságának hozzájárulása a Madách Imre országos szoboralaphoz. A vármegyei tisztviselők részére járó féláru jegy váltására jogosító vasúti arcképes igazolványok után fizetendő térítési dijak viselése. Négyésfélezer előadást tartott az elmúlt evben az Iskoiánkivüli Népművelési Bizottság. Jegyzőköuyvi elismerés Tantó József titkárnak. Békesvármegye Törvényhatósági iskoiánkivüli Népművelési Bizottsága folyó hó 14-én tartotta nyári rendes közgyűlését vitás sarkadí Márky Barna dr. alispán elnöklete alatt a vármegyeháza kis tanácster- méban. Tantó József titkár részletesen ismertette a bizottság 13-ik évi működését, vagyis az 1933/34. tanévi tevékenységről való beszámolót. Az elmúlt tanév folyamán 2 megyei városban, 28 községben 153 tanyakörzetben, összesen 307 egységnél 4.488 népművelési és közműveltségi előadás volt. Az előadásokat kisérő szavalatok száma 3.500, ének darabok száma 2.038, zenedarabok száma 508. Műsoros délutánok és esték száma 322. Szabályszerű vizsgálattal befejeztek 8 analfabéta tanfolyamot 560 óraszámmal, vizsgát tettek 136-an. Záróünnepséggel befejeztek 7 alapismeretterjesstö tanfolyamot 418 óraszámmal, a tanfolyamot végig látogatták 155-en. Záróünnepséggel befejeztek 10 népművelési és kösmüveltségi tanfolyamot 609 óraszámmal, látogatták a tanfolyamot 280-an. Záróünnepséggel befejeztek 3 művészeti és kedélgképzö tanfolyamot 119 óraszámmal, látogatták a tanfolyamot li2-en. Záróünnepséggel befejeztek 32 gyakorlati és ügyességi tanfolyamot 1.814 óraszámmal, látogatták a tanfolyamot 847-en. Záróünnepséggel befejeztek 27 nő- nevelési tanfolyamot 1.782 óraszámmal, végig látogatta a tanfolyamot 689 egyén. Gyermekek részére szórakoztató mesedélután volt 545. Tanulmányi kirándulás 19. Népművelési hangverseny 12. Műkedvelői előadás 236. Alkalmi ünnepség 136. Közművelődési rádió előadássorozat 67. Népművelési órák (egységek) összes száma 11.127. Az előadók összes száma 1.186. Forgalomban volt 122 közkönyvtár, amelyből kikölcsönzött 12.526 egyén 46.639 könyvet. A népművelést szolgálta ezenkívül a bizottság tulajdonában levő 14 rádió, valamint 60 egyéb közrádió. 4 grammofon, 21 különböző tipusu vetítőgép, illetve más tulajdonában levő 46 vetítőgép, 26 mozgó színház, a bizottság tulajdonában 3, 16 népház és múzeum. Működött 32 daloskor 1.330 taggal, látogatást végzett a titkár a községek belterületén 57 ízben, külterületeken 71 Ízben. A közkönyvtár gyarapodott 1600 kötettel, a bizottság könyvtára 11 db könyvvel. Ezután a tanévi beszámoló jelentés függelékeképpen az elmúlt 1931/32.-1933/34- tanévi 3 éves népművelési időszak lefolyásáról tett jelentést a titkár. Visszapillantást vetett a 3 éves munkaterv főbb céljaira, mely a népművelés tervszerűsége és belső fejlesztése érdekében: az analfabétizmus elleni küzdelmet, a gazdasági tudás fejlesztését, az egészségügyi ismeret terjesztését, a nemzeti élet fontos kérdései iránt való közömbösség megszüntetését és a nők tovább művelését foglalta programmba. Ezt a tervet csaknem teljes egészében sikerült megvalósítani. Pozitív eredményekül könyveli el a bizottság, hogy a gazdasági tudásfejlesztéssel kapcsolatosan tartott Alföld-fásitási propaganda előadás következtében 8.108.413 db haszonfát ültettek el a megyében. Az egészségügyi ismeretek terjesztése következtében a gyermekhalandóság csökkenő tendenciát mutat. A nép táplálkozásánál az egyoldalúság alább hagyott. A babona kezdi elveszteni erejét, csodatevő hatalmát. A ve- nereás betegek száma apad. A korcsmák száma csökkent. Kirándulások, vasárnapi pihenés kezd állandósulni. Egészségügyi házak épültek. Gyermekgondozók és játszóterek létesültek. Az erkölcsi eldurvulás megakadályozására folytatott küzdelem eredményeképpen a nép az egyes községekben, sőt városokban is templomjáróbb lett, áldoz és úrvacsorát vesz. A vallásos előadások száma nemcsak megszaporodott, de nagymérvű látogatottságnak is örvendenek. A szegénygondozás intenzivebb lett a megye területén. A szociális ingerültség mintha szünőben volna. A munkásnép munkát kér csupán, az inség- segélyt erkölcstelennek tartja. Nőnevelési tanfolyamok során az ott- hóngondozás belső értéket kapott. A mágyar 1 V»34 julius 22
