Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-07-08 / 53. szám

2 Békés 1984 július 8 FABLYYI Egyetlenegy gyulai ügy szerepel a kisgyíilés tárgysorozatában. Több, mint 40 ezer pengős adótörlés Békéscsabán. (A »Békés« munkatársától.) Amint j előző számunkban már hírül adtuk, a köz-.! igazgatási bizottság holnap, folyó hó 9-én ülést tart. Következő napon, kedden a tör­vényhatósági kisgyülés ülésezik. A kisgyü- lés elé 55 pontból álló tárgysorozat kerül, közöttük azonban mindössze csak egyetlen- egy gyulai ügy szerepel: a képviselőtestület határozata a Gyulavidéki Hév és gróf Al­(A „Békés“ munkatársától.) Amint lapunk más helyén közölt cikkünkben is meg­írtuk, Ssentes Károly főjegyző szerdán Bu­dapestre utazott s csütörtökön és pénteken a minisztériumokban járt, hogy ott több városi ügy állása felől érdeklődjék. Többek között a belügyminisztérium szegény­ügyi osztályán is volt és pedig a Gyulán is jól ismert Osslay Osswald páterrel, hogy a városnak az egri norma bevezetésével kapcsolatosan beadott, segély iránti kérelme ügyében információt szerezzen. Az illetékes ügyosztályon közölték vele, hogy a kérelem kedvezően áll s az ügyosztály még a héten a miniszter elé terjeszti javaslatát jóvá­hagyás végett. Az egri norma bevezetéséhez a városnak ugyanis bizonyos ingatlan-tran­zakciót kell lebonyolítania, ami abból áll. hogy a város a Szeretetházat 18 ezer pen­gőért átadja a Patronáns Egyesületnek s a belterületen egy másik ingatlant vásárol. Az egri norma szervének elhelyezésére vá­sáriaddá. már kiszemelt ingatlan ára azon­I másg Dénes kövezetvám visszatérítése ! ügvébén és az ellene beadott felebbezés. A közigazgatási bizottság tárgysorozata a ren­des havi jelentésekből áll. A pénzügyigaz­gatói jelentésnek lesz egy érdekes pontja és pedig a békéscsabai behajthatatlan adók törlése. A törlendő hét tétel összesen több, mint 43 ezer pengőt tesz ki. ban felül van azon az összegen, amit a város majd a Szeretetházért kap, ezért a csere lebonyolításához államsegélyre van szüksége. Amint fentebb már jeleztük, a kérelem ked­vezően áll s igy a szociális szempontból nagyjelentőségű egri norma Gyulán nemso­kára megvalósul. Igen jó áron kelt el a város gyapiutermóse. (A »Békés« munkatársától.) Egyik régebbi számunkban már megírtuk, hogy a város birkaállományáról az idén több mint 47 métermázsa gyapjút nyírtak le. A gyap­jút. mint minden esztendőben, az idén is a Futura által rendezett aukcióra küldték fel. Mikor az árut útnak indították Budapestre, a gyapjú ára rendkívül alacsonyon állott, amennyiben Németország, amely a magyar gyapjupiac egyik legnagyobb vevője, lezárta határait az import előtt. Mivel azonban a tárgyalások már júniusban megindultak a német bevitel szabaddá tételére, remélhető volt, hogy az aukció kezdetére a tárgyalá­sok kedvező eredménnyel véget is érnek, s igy az árak a kereslet következtében fel fognak emelkedni. A város 1 pengő 80, 1 pengő 90 fillért remélt a gyapjú kilójáért. Az 5-én lefolyt aukció teljesen bevál­totta a hozzá fűzött reményeket. A keres­kedelmi tárgyalások Németországgal ered­ményesen végződtek, a határt a gyapjú előtt szabaddá tették, s igy az árak nemcsak hogy jelentékenyen, de a várakozást messze felül mulón felemelkedtek. A város gyapjúja kilogrammonként 2 pengő 80 fillérért cse­réit gazdát. Érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy a gyapjú ára az aukción átlagban 250, 2'60 körül mozgott, ennél nagyobb árat csak a legjobb minőségű gyapjúért fizettek. A 2 pengő 80 filléres ár azt mutatja, hogy Gyula város gazdaságában kiváló szakér­telemmel irányítják á juhtenyésztést. A ho­zamban és minőségben elért eredmény any- nyival is elismerésremóltóbb, mivel a városi juhtenyészet mindössze csak néhány esztendős múltra tekinthet vissza. miniszter a legteljesebb elismeréssel nyilat­kozott a város inségakcióinak eredményéről, megállapítván, hogy a munkálatok produk­tívak voltak, s nem célszerűtlen és feles­leges terveket szolgáltak, hanem a város közszükségletét. Ez a miniszteri megállapí­tás nagy megnyugvással töltheti el az adó­fizető polgárságot, mert azt bizonyítja, hogy a vezetőség ökonomikusán gazdálkodik a köz­pénzekkel, s nem csak a munkanélküliek érdekeit tartja szem előtt, hanem a polgár­ság egyetemes érdekeit is. Tényleges köz­szükségletet kielégíteni, ez az állandó irány­elve minden esztendő inségakciójának, s hogy ez nem puszta frázis, annak bizonyítására elegendő felemlíteni például csak az idén elvégzett Bárdos-csatornázást, amely a ha­talmas mocsarak megszüntetésével a város esztétikai szükségleteit ép úgy szolgálja, mint közegészségügyét, mert hiszen tudni­való, hogy a mocsarak, kipárolgásukkal a levegőt megfertőzik, továbbá tenyészhelyet nyújtanak a szúnyogoknak, amelyek a malá­riát terjesztik. Ma, a szélesen terpeszkedő mocsár helyén szabályos csatorna húzódik, amely bőséges és áramló vizével nemcsak hogy nem fertőzi meg a levegőt, de egye­nesen frissíti. Fabinyi miniszter megállapí­tása a mostani, szüktermésü és szűk jöve­delmű esztendőben különösen becses és öröm­mel hallott, mert ha valamikor, úgy ma valóban nagy szükség van arra, hogy a vá­ros az inségpénzekkel a legcélszerűbben gazdálkodjék. A mult eredményeit ismerve, megnyugvással tekinthetünk a jövő elé s bizonyosra vesszük, hogy a tervek az idén ősszel, illetve télen meginduló munkákra vonatkozólag is a köz tényleges szükség­leteinek szemmel tartása mellett készülnek s a város vezetősége, amely minden eszten­dőben tanujelét adta szociális megértésének, egyenletes és igazságos munkáltatási mód­szerrel juttatja keresethez a nélkülöző mun­kásságot. A laikus szemével is tisztán lát­ható produktivitás minden bizonnyal arra készteti az adófizető polgárságot, hogy fize­tési készségével a hatóságnak segítségére legyen az akció lebonyolításában, mert hi­szen az inségakció a közegészségügyi és közlekedésügyi feladatok elvégzésével az ő érdekeit is szolgálja. Nagy szó az, hogy a polgárság az inségakció problémájának meg­oldását nyugodtan bizhatja a város vezető­ségére, mert hiszen a probléma sikeres meg­oldása nemcsak anyagi konzekvenciákkal jár, hanem kedvezően érezteti hatását a lakos­ság szociális nyugalma terén is. Most, amikor a szomorú termésjelentések előre ve­tik a téli gondok súlyos árnyékát, jól esik, hogy legalább az inségakció tekintetében nyugodtan indulunk télnek. Mert azt bi­zonyosra vesszük, hogy a kormány, látván és tudván az inségakciók produktivitását, teljes készséggel siet a város segítségére s az elsők között juttat neki a szociális ren­deltetésű pénzekből. A városnak, amely ér­demes rá, a városnak, amely rászorul. Kedvező utón halad az „egri norma“ terve a megvalósulás felé. elött tiszta mélykék tó. Másodpercekig látni amint a beléjedobott kavics lassan lavirozik le felé. — Az utjelek tovább vezetnek és nerasokári sorban megtaláljuk a többi négy tavat. Míadegyil különleges látvány. Az ötödiknek partján például egész szabá lyos hómezö van. Különös érzés taposni ezt i csikorgó havat, ha közben eszébejut az embernek hogy odalenn az Alföldön aratáshoz készülődnek Másnap a Csorbató kerül sorra. Kör nyéke és fekvése sokkal szebb Tátrafüredénél é: a hotel egyenesen élmény. Csodálatosképpen kévé: a vendég pedig az árak nem magasak. Valószínű leg Tátrafüreden egyszerűen lefogjak azokat, akii tovább akarnak menni. Már alkonyodik, mikor Tátrafüredre érünk Az utcákon mindenfelé nyüzsögnek a hsgyivezetök Vállukon az elmaradhatatlan kőtél, kezükben Eis pikli és markáns arcukon az elmaradhatatlan ős: bajusz. Szomorú oka van a csoportosulásnak: mi zuhant le a Lomuici csúcsról egy magyar turista aki spórolni akart és vezető nélkül indult el. ... Vacsora után a gazdasági válság jegyé ben minden este zsúfolásig megtelik a kis turista vendéglő pivovárja és mérhetetlen mennyiségi pilseni sörök kerülnek terítékre. Éjfél felé áztál a társaság egyrésze átmegy a Grand Hotel remei kis bárjába, amelyik annyira agyon van hangú latvilágitva, hogy még az italárlapot sem lehe látni. Fizetéskor aztán kiderül, hogy nem is olyai hangulatos az a hangulatvilágítás ...

Next

/
Thumbnails
Contents