Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-07-05 / 52. szám
Í934 iulius 5 Az Országos Szövetség felhívása szerint a Budapest területére már kiadott adómentességi rendelettel kapcsolatban a vidékre vonatkozó rendelet is készülőben van. Rámutat a Szövetség arra, hogy a kiadandó rendeletnek a háztulajdonosok érdekét épen úgy szem előtt kell tartani, mint az építő ipar érdekét, épen ezért felhívja a vidéki Egyesületeket arra, hogy tegyenek sürgős javaslatot abban' az irányban, hogy az egyes városok területén indokolt volna-e s mily mérvű rendkívüli adómentesség engedélyezése a meglévő házbirtok sérelme nélkül. Rá kell mutatnunk arra, hogy a jó karban tartott, régi adóköteles házak tulajdonosainak általában nem érdeke az, hogy az adómentes házakat különösképen szaporítsák és a szaporítás érdekében a jelenleg érvényben levő 15, illetve 10 évi adó mentességnél nagyobb adómentességet adjon a kormány az újonnan épült házakra. Nem érdeke ez nemcsak azért, mert a lakók a modernebb lakásokat keresik, hanem azért is, mert az adómentes házak szaporítása mellett, az adóköteles házak értéke tovább csökken. Ezzel szemben az építő ipar érdeke meg azt kívánja, hogy az adómentesség kiterjesztése utján az uj építkezések meginduljanak. Csak kölcsönös megértéssel lehet a két érdekcsoport egymás segítségére s mivel az építőipar csakis a háztulajdonosoktól várhat munkát, ezért az építő iparosoknak és rokon szakmabelieknek kivétel nélkül ott a helyük a Háztulajdonosok Egyesületében, feltéve, ha egyben háztulajdonosok is. Az Egyesület az adómentesség kérdésében adandó javaslat elkészítésére egy fele részben a háztulajdonosokból és fele részben építő iparos háztulajdonosokból alakított bizottságot delegált. A vidék javaslatait az Országos Szövetség a Pénzügyminiszter elé terjeszti azzal, hogy azt lehetőleg vegye figyelembe. A ma érvényben levő átalakítási és tatarozási adómentességi rendelet úgy a háztulajdonosok, mint az építő iparosok szempontjából előnyös, csak az a hiba, hogy megfelelő felvilágosítás hiányában kevesen veszik azt igénybe. Nagyon sok kisebb ház tulajdonosa csináltat 200— 300 pengős kisebb átalakítást és vele kapcsolatos tatarozást legtöbbször kontár munkással, aki legfeljebb csak a munkát végzi el, de fogalma sincsen arról, hogy milyen kárt csinál a háztulajdonosoknak azzal, hogy az nem kérheti a tatarozási adómentességet. A 200 pengős igazolt munkálatnál 120 P térülne pedig vissza a háztulajdonosnak, amely összeget négy év alatt 30 pengős részletben írnak jóvá adóban. Az egyesület feladata, hogy a háztulajdonosokat állandóan figyelmeztesse erre a már meglévő és a többi meglévő előnyös rendelkezések igénybe vételére. Az általános közterhek mellett vannak a háztulajdonosok egyes rétegeinek kölönös terhei is és ez az útburkolási költség. Ezzel gyulai vonatkozásban még nagyon sokszor leszünk kénytelenek foglalkozni. Itt Békés csak arra mutatuuk rá, hogy ez nemcsak a vidéki városok sérelme, de ez ellen erősen állást foglalt az Országos Szövetség budapesti vonatkozásban is. Már a nagy bérjöve- delmü budapesti házak sem bírják az útburkolási terhet fizetni, hogyan bírnak akkor a vidéki földszintes viskók ? Gyula város egyik burkolási teherrel sulvtott érdekcsoportjának felebbezése folytán a Belügyminiszter az érdekelt társminiszterek meghallgatása után határozóit utasítást adott Gyula város képviselőtestületének az útburkolási szabályrendelet módosítása tárgyában. A rendelet nem engedi meg a vámos utak és az újra burkolt utak mentén levő házíulajdonokra a burkolási teher részbeni áthárítását és nem is hagyta jóvá a szabályrendelet ily irányú módosítását sem. A képviselőtestületnek a törvényhatósági kisgyiilés határozata értelmében a belügyminiszteri rendelet utasításaihoz híven, újabb szabályrendeletmódositást kell alkotni. Érdeklődéssel nézünk elébe, hogy mennyiben lesz ez az útburkolási teherrel sújtott háztulajdonosok előnyére. A magunk részéről a közérdek szempontjából csak azt javasolhatjuk a képviselőtestület mélyen tisztelt tagjainak, hogy egyenként, minden befolyástól mentesen tanulmányozzák ezt a kérdést behatóan úgy az egyes érdekeltek megvilágításában, mint az összesség szempontjából és olyan javaslat mellett foglaljanak állást, amely Gyula városát éppen úgy kielégíti, mint az érdekelteket s amely nem kerül fe- lebbezés alá. A felettes hatóságok ebben a kérdésben már irányt mutattak s ezeket az irányelveket minden egyes képviselőtestületi tagnak ismernie kell. Egyébként értesülésünk szerint az Egyesület ebben a kérdésben sürgős beadvánnyal fordul Gyula m. város polgármesteréhez és kéri, hogy a julius 1-ón késedelembe jutott érdekelteket — az útburkolási kérdésben hozandó legközelebbi határozatig — ne hajtsa végre. Az egyesület célja és legközelebbi programmpontja a gyümölcsfavédelem felkarolása is. A háznak szoros tartozéka a kert, a kertnek pedig a gyümölcsös. Az újabb országos propaganda folytán már sokan, mint jövedelmi ággal foglalkoznak a gyümölcstermeléssel, de minden munkakedv elernyed, ha a törekvő termelő azt látja, hogy a szomszédja legtöbb esetben nem is tud a kötelező védekezésekről és nem is védekezik. Az Egyesület a Gyümölcsfatermelők Országos Egyesülete támogatása mellett kíván ezen a téren az ügynek szolgálni s egyrészt megismerteti tagjaival a hatásos és olcsó védekezést és a vonatkozó rendeleteket, másrészt a tagokat olcsó anyaghoz is juttatja. Az Országos Szövetség veszélybizottságot alakított arra, hogy a hitelező pénzintézetek által végrehajtásokkal, zárlatokkal és árverésekkel sanyargatott tagok érdekeit megvédjék. „A magyar házbirtok ma 3(,/o kamatnál többet semmi körülmények 3 között el nem bír“, írja a Háztulajdonosok Lapja. Sok életre való terv fekszik már a kormány előtt és azok megvalósulása csak azon múlik, hogy milyen nagy tábor támogatja az Országos Szövetséget. A gyulai egyesület akcióba lépése után állandóan lesz alkalmunk a háztulajdonosok érdekeivel foglalkozni, mert köztudomású, hogy csak az az ügy mehet előre, amelyet állandóan felszínen tartanak és az egyesület vezetőségének minden igyekezete az, hogy minden érvvel bebizonyítsa azt, hogy a háztulajdonos társadalom minden körülmény között van olyan érdemes érdekcsoport, amely megérdemli az általános figyelmet annál is inkább, mert a közteher legnagyobb részét ma az viseli. Nyolcadikon tartja záróvizsgáját a Háztartási Tanfolyam. (A „Békés“ munkatársától.) A Háztartási (Gazdasági) Tanfolyam, amely az első nagysikerű kurzus után másodikat is rendezett, hat heti munka után folyó hó 8-án záróvizsgát tart. A vizsga az állami elemi iskola V—VI. osztályában lesz, délelőtt fél 10 órai kezdettel. A vizsga befejezése után a hallgatók kézimunkáiból és ételkészítményeiből rendezett kiállítást az érdeklődők díjtalanul megtekinthetik II I K fi M» Halálozás. Özv. Macsek Antalné, Pálfy Juliánná, hosszú szenvedés után, junius hó 30-án Gyulán elhunyt. A megboldogult férje a Zsilvölgyi gazdaságnál volt főintéző s a román megszállás idején menekült családjával az alföldre és pedig úgy, hogy minden bu'oruk odaát maradt. Néhány évvel később Macsek Antal visszament Erdélybe, hogy ottmaradt ingóságaikat áthozza, a románok azonban ottartották és besorozták a hadseregbe. Alig félévi szolgálat után spanyol náthát kapott és tüdőgyulladásban meghalt. Itt maradt családja sok küzdelem és hányattatás közben élt s a sok küzdelem az özvegyet annyira megviselte, hogy súlyos szervibajt kapott. Pálfy Juliánná aránylag fiatalon, sok küzdelem után hunyt el a gyulai kórházban. Béke poraira ! Márky Barna dr. alispán Füzesgyarmat díszpolgára. Füzesgyarmat község képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén vitéz sarkadi Márky Barna dr. alispánt díszpolgárrá választotta. A megválasztásáról szóló közgyűlési jegyzőkönyvet szombaton délelőtt adta át Márky Barna dr. alispánnak a község küldöttsége az alispán! hivatalban. A küldöttséget Farkas Elek főjegyző vezette, aki ismételten hálás köszönetét tolmácsolta azért a megértő és segítő pártfogásért, amelyben a hálából díszpolgárrá választott alispán Füzesgyarmat községet mindenkor részesitette. Előlépletés a róm. kát, iskolánál. Pleyer Ernő tanító a IX. fiz, oszt. I fokozatából a VIII. fiz. oszt. 3. fokozatába és Hargitai János a X. fiz. ősz*. 3. fokozatából ugyanezen fiz oszt, 2. fokozatába előlépett. Előléptetések és kinevezések a mávnál a legutóbbi előléptetések során a mávnál a gyulai állomás tisztviselői közül is többeu előléptek: Kiszelg István óllomásfőnök főintéző lett, Bándy Jenő és Tókos György gyakornokokat pedig tisz tekké nevezte ki az igazgatóság, mig Hegedűs Mihály főraktárnok egy fizetési fokozattal lépett elő.
