Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-01-25 / 6. szám

B é k 0 s 1934 január 25 „Tegyen ezer pengőt a sirfa tövébe...“ „Jelszavam: bűnhődjön a bűnös !“ (A »Békés* munkatársától.) Rackó László földmives, aki 53-ik esztendejét úgy érte meg, hogy még sohasem volt törvény­ben, súlyos gondok és nehéz nélkülözések közt élte családjával, Medgyesen, a mai szo­morú időket. Semmi keresete nem volt, szű­kölködtek, a két gyereknek s maguknak sokszor még a napi betevő falatot sem tudta előteremteni. Emésztődött, töprengett, ho­gyan tudna pénzhez jutni, mig nem aztán egyszer, biztosan az ördög sugallmazta neki, különös dologra határozta el magát. Papirt pennát vett elő és egyik nőrokonának leve­let irt. »Tisztelt ifjasszony, kezdte, felszólí­tom, hogy a temetőben itt meg itt a sirfa tövébe tegyen ki ezer pengőt, mert ha nem, feljelentem a csendőrségen. Tudom ám, hogy X. Y. hogy halt meg, tndom, hogy lassan ölő méreggel tették el láb alól, amit Pécs- káról hoztak. Jelszavam : »bűnhődjön a bű­nös.« Az aláírás: »élő tanú«. Az »élő tanú« azonban megjárta a le­(A „Békés“ munkatárs ától.) A gyulai törvényszék ünghváry-tanácsa előtt a na­pokban egy gyulai csizmadia-mester állott: Varga Péter, aki ellen az ügyészség tna- gánokirathamisitás büntette címen emelt vádat. A vádirat szerint ugyanis egy nyug­tán, amelyet Dávid István bőrkereskedő eredetileg 100 pengőről állított ki, a pénz­összeg számát 400-ra, a dátumot pedig 1927-ről 1929-re javította ki. Dávid és Hornya között ugyanis előzőleg polgári per indult s annak során Hornya a bünper alapját, képező nyugtát produkálta, bizonyítani akar­ván, hogy Dávidnak kevesebbel tartozik mint amennyit tőle a felperes követel. A gyanús nyomokat mutató nyugtát az ügyész­ség úgy Dundler Ferenc gyulai, mint Fischof Gyula budapesti írásszakértővel megvizsgáltatta, akik megállapították, hogy a nyugtán szereplő összeg egyes szám­jegye, tovább a betűkkel kiirt összeg szö­vege javítva lett. A szakértői vélemény alap­ján Hornya eben magánokirathamisitás bün­tette címen eljárás indult. A napokban tartott főtárgyaláson Hornya tagadta, hogy a nyugtát kijavította volna. Ellenben állította, hogy az összeget, amely­ről a nyugta szól, kifizette s ennek bizo­nyítására tanukat is nevezett meg. Az egész ügy szerinte onnan származik, hogy Dávid István bőrkereskedő tartozása idejében nem végzett pontos könyveiért s igy fizetéseiről véllel, mert az ezer pengőt a »tisztelt, ifj­asszony« nem tette ki a sirfa tövébe, an­nál serényebben ment el azonban a csend­őrségre s feljelentette a leleményes levél­írót. A csendőrök csakhamar ki is nyomoz­ták az episztola szerzőjét, úgy hogy Racskó László ellen az ügyészség zsarolás kísér­lete citnen vádat emelt. Ügyét az Ungváry- tanács kedden délelőtt tárgyalta. Raczkó a tárgyaláson igen szánom-bánom hangon nyilatkozott s egyre azt hajtogatta, hogy a sok gond, tépelődés valósággal eszét vette s ezért történhetett meg, hogy a le­velet megírta. Rossz anyagi viszonyaival védekeztek s reménykedve emlegette, hogy még sohasem volt büntetve. A bíróság büntetlen előéletét s rossz anyagi helyzetét figyelembe véve 3 hónapi fogházra ítélte, az Ítélet végrehajtását azon­ban 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. nincsen és nem lehet pontos bejegyzése A bíróság azonban érvelésének nem adott helyet s marasztaló ítéletet hozott. Négy hónapi fogházat kapott a nyugta ki­javításáért, feleségét azonban, aki másod­rendű terhelt volt az ügyben, felmentette a vád alól. Hornya, ártatlanságát hangoztatva) felobbezést jelentett be s igy az ügy a szegedi táblához kerül. „Öreg cimborák“ ügye a tör­vényszék előtt — felmentéssel. (A „Békés“ munkatársától.) Kedden délelőtt egy hitelsértési ügyet tárgyalt a törvényszék Ungváry-tanácsa. Varga Zsig- mond jogszigorló, Vésztő egyik volt kép­viselőjelöltje, továbbá édesapja, Varga Ist­ván ugyancsak vésztői módos gazda voltak a perbe fogottak. Id. Földest András sér­tett ugyanis még évekkel ezelőtt kölcsönt adott Vargáéknak A kölcsönre fedezetül egy házat ajánlottak meg, Vargáék azon­ban ezt a házat a család egyik tagjának később eladták, mivel az a veszély fenye­gette, hogy a bank potom pénzen dobra ütteti. Úgy Varga István, mint id. Földesi András ősz hajú, hetvenes korbeliek. Egy­más mellett ülnek a vádlottak padján. Föl­desi is, a sértett, mert hogy másutt nincs ülőhely. Nincsenek haragban. Földesi gazd­uram nem is igy gondolta a dolgot, nem akarta ő meghurcolni Varga Istvánt, hiva­talos uton-formán jutott idáig a dolog. »Amikor öreg cimborám — mondta — át­íratta a házát, úgy véltem, hogy nem biz­tos a pénzem«. Ügyvéd kézbe került a do log, a feljelentés óta azonban már kiegyez­tek, úgy hogy most már minden rendben van. »Nem kívánom én Varga cimbora meg­büntetését«, fejezte be mondanivalóját az öreg Földesi. Varga Zsigmond jóhiszeműségüket és becsületes szándékukat hangoztatta. Nem azért íratták át a házat, mert ki akarták játszani Földesit, hanem mert a családi va­gyon mentése szükségessé tette. A kölcsön fejében különben is több értékes ingóságot ajánlottak fel, úgy hogy károsodás nem érte, sem annak veszélye nem fenyegette a hite­lezőt. Az egész ügy egy felfújt história, amit valószínűleg politikai ellenfelei csinál­tak, hogy üssenek rajta egyet. A bíróság rövid tanácskozás után a vád és következni,nyei n'ól fel is mentette őket, azonban az ítélet jogerőre nem emel­kedett, mivel azt S.iwvassy Imre dr. kir. ügyész megielebbezte. II I R JE K. A Szociális Missziótársulat januári gyűlésén Korossg Györgyné társelnök elnökölt. A titkári és szakosztályi jelentések, a pénztári beszámo­lók mind fényes b zonyitékai voltak ezúttal is a Missziótársulat életrevalóságának, fáradhatatlan munkájának, mellyel különösen a legnehezebb téli hónapban a szegényei segítésére sietett. A karácsonyi hetekben a belvárosi Misszió három szakosztálya, a józsefvárosi és nagymagyarvá- rosi Misszió kiosztottak: 218 és fel q. hasáb­fát, 904 kéve rozsét, 224 pár uj cipőt, 108 drb. uj ruhát, 370 klg. lisztet, 270 klg. kenyeret, 180 klg. kalácsot, 28 és fél klg. cukrot, 53 csomag dohányt, 50 cigarettát, 30 drb citromot, 16 klg. zs;rt, 67 drb élelmiszer csomagot, 2875 20 pengő értékben. Ezenkívül nagymennyiségű használt ruhát, cipőt, játékszert valamint édességet, al­mát osztottak és négy helyen állítottak kará­csonyfát, A beszámoló után DávidfBéla s. lelkész „Ami a modern ember szivéből hiányzik“ cimme1 tartott rendkívül érdekes, mély és alapos tanul­mányra valló értekezletet. Élesen rávilágított a mai ember örömtelen életének főokaira, majd Útmutatást adott, hogyan töltekezhetik meg a modern ember szive is a mély vallásosság, a kedvvel végzett alapos munka s a családszere­tet utján igazi tiszta örömökkel. Előadása mély hatást váltott ki a feszülten f gyelő közönségből és szűnni nem akaró tapsot aratót. Ezután ügyv- alelnök vette tárgyalás alá a Missziós-teá', me­lyet febr. 3-án rendeznek a Göndöcsnépkerti Pavillonban. Tekintettel az előre megnyilvánuló érdeklődésre, remélik, hogy a Missziós-tea az idén is meghozza szokásos szép, erkölcsi és auyagi eredményét. Még néhány távolabbi tér vet tárgyaltak, E. Humperdinck: Jancsi és Ju­liska cimü énekes mesejátékának előadását, egy szabó varró tanfolyam megindítását, majd a Tesz karitativ szakosztályába jelöltek a Misszió részéről képviselőket. A gyűlés imával ért véget. Egy gyulai csizmadia bünpere a törvényszék előtt. A Férfi és Nöiszabók Szakosztályának jelmezes láncestélye február hó 11-én az Ipartest ü lel összes helyiségeiben.

Next

/
Thumbnails
Contents