Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-07-01 / 51. szám

4 Béke» 1934 julius 1 Elfogadta a közgyűlés azt a ter­vezetet, amelynek alapján a Társulat a Fekete- és Fehérkörös közét szin­tén ellátná élővízzel. A vizet a Tár­sulat a Feketekörösből szivattyúzná ki, s a meglevő csatornákon egész a Szanazugig vezetné le. Kb. 70 km. hosszú csatornahálózatban fog a Tár­sulat vizet tárolni, s igy e helyen is számtalan gazdának lesz arra alkal­ma, hogy földjét öntözhesse. A ter­vezet aránylag nagyon olcsón kb. 17.000 P-vel valósítható meg. A köz­gyűlés a mű megépítése végett ál­lamsegély kérését határozta el. Letárgyalta a közgyűlés a föld­művelésügyi miniszter rendeletéit, többek között azokat, amelyekben a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósá­gával karöltve némi változtatással jóváhagyja a társulati költségvetést, nagyon csekély változtatással jóvá­hagyja azokat a fizetéscsökkentése­ket, amelyeket a Társulat eszközölt, de elrendelte, hogy a szolgák fizeté­sét is százalékosan leszállítsa, ame­lyet a Társulat eddig szociális szem­pontból nem csökkentett. Állami fi­zetési fokozatba osztva a tisztviselő­ket, lakbérüket e fokozatoknak meg­felelően állapította meg. Megszüntet­te az alelnöki tiszteletdijat, s helyette a tiszteletdijnál alacsonyabb napi- dijátalányt állapított meg. Tudomásul vette a földművelés­ügyi miniszter azon intézkedését, mellyel iff. Szentes Károlynak pénz­tárossá, Erkel Bélának kezelővé vá­lasztását jóváhagyta. Megszavazott a közgyűlés 5 uj csatornát, amelyeknek megépítését az érdekeltség kérte. Foglalkozott azokkal a statiszti­kai adatokkal, amelyekkel a környék­beli társulatok kirovásait összeha­sonlítják, melyekből megállapítható, hogy az Alsó-fehérkörösi Ármente- sitő, Belvizszabályzó és Vizhaszno- sitó Társulat holdankénti átlagos kirovása a legkisebb, az igazgatási költségek a többi társulatéval arány­ban állanak. Tárgyát képezte még a közgyű­lésnek, az 1932. évi árvíz által sújtott érdekeltség járulékainak le­szállítása, egyes hátralékos birtoko­sok részére részletfizetési kedvezmé­nyek engedélyezése. Letárgyalta a számvizsgáló bi­zottság jelentését, melyei kapcsolat­ban Morvay Mihály közgyűlési tag újból megismételte kifogását a társulati lótartás ellen. Az erre vo­natkozó elnöki felvilágosítás után a közgyűlés tudomásul vette a jelen­tést és hozzájárult azokhoz az igaz­gatás körébe tartozó előterjesztések­hez, amelyek a társulati alapszabá lyok előirása folytán a közgyűlés hatáskörébe tartoznak. Heilinger József ujirázi plébá­nos jubileuma. (A „Békés“ munkatársától.) Ma, vasárnap Ujirázon bensőséges ün­nepély lesz az ottani plébános, Bel­linger József szentszéki ülnök pappá szentelésének 40 éves jubileuma al­kalmával. Az ünnepséget az egyház­községgel karöltve az egykori nagy­váradi róm. kát. tanítóképző intézet volt tanárai és növendékei rendezik. Heilinger József ugyanis a képzőnek közel negyedszázadig, 23 éven át volt igazgatója. A 64 éves Heilinger József szép és fölfelé Ívelő pályafu­tás után érkezett el ehez a szép jubileumhoz. Pappá szentelése után a Theresianum prefektusává nevez­ték ki s mint ilyen, egy évig műkö­dött az intézetben. A következő esztendőben a Szent József Intézet prefektusa volt s u- gyanakkor hosszú esztendőkön át az Orsolya-zárda igazgatói teendőit is ellátta. A Szent József Intézet pre­fektusi tisztjéből a nagyváradi taní­tóképző igazgatói székébe került s ott 23 esztendőn át a katolikus tanítóság kiképzése terén igen értékes mun­kásságot fejtett ki. A kiváló pedagó­gus és lelkipásztor ma, vasárnap reggel 9 órakor ünnepi nagyisét celebrál, mise után az iskolában ün­nepség, annak utánna pedig bankett lesz Heilinger József Gyula szülötte s testvérbátyja Szentes Károlynak, városunk h. polgármesterének. A jubiláris ünnepségen Gyuláról is töb­ben részt vesznek. M f 2& M M. Szentmisék. Ma a szentmisék változatlanul a lapunk előző számában közölt sorrend szerint lesznek. Az anyatemplomban Farkas István pré­dikál. Istentiszteletek juiius 1-én a református templomban : Délelőtt 9 órakor prédikál Harsányi Pál esperes. Este 6 órakor prédikál Becsy Sán dór hittenhailgató. Eljegyzés. Szőke Irma és Kovács János jegyesek. (Minden külön értesítés helyett) Esküvő. Ggarmati Gizella es Póta István m. kir hö orm. folyó hó 1-én tartják esküvő- I jüket Budapesten, a Rákos-uti unitárius templom- | bar. Az esketést dr. Csikg Gábor főtiszteletes i végz'. (Minden külön értesítés hellett). Előlépés a reálgimnáziumban, a vallás- és ! közoktatásügyi minisztérium rendelkezése alapján | 1934. évi jul us hó 1-én Károlyi Gábor tanár a j VI., Tamássy Dezső tanár pedig a VI!. fizetési | Í osztályba lépett elő. Köszönetnyilvánítás. Dr. Zöldy János egész í ségügyi főtanácsos a reálgimnázium zenekara I javára 10 P-t adományozót'. A nemesszivü adó j mányozon&k a tanintézet hálás köszönetét fe­jezi ki. Jnlius 14-én nyit Sebestyén Mihály színtársu­lata. Sebestyén Mmály a Miskolci Nemzeti tízin ház igazgatója országos viszonylatban is első- rangú színtársulatával julius 14-én szombaton nyitja meg az Erkel Ferenc színkört. A kitűnő színtársulatnak Gyulán ez lesz a 8. sziniszezonja s miután a gyulai szezon időpontját igen szeren­csésen a főszezonra tette át Sebestyén szinigaz- \ gató, nem kétséges, hogy a vidék legjobb szin- ! társulatának előadásai iránt a közönség körében 1 az eddiginél is sokkal nagyobb érdeklődés nyil­vánul meg. Doktorráavatás. a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán junius hó 27 én Kovalsskg Róbertét doktorrá avatták. | t rnsti Gabriel Aladár | Junius hó 26-án, életének 77-ik évében, teievszazados boldog házas­élet után rusti Gabriel Aladár okleveles gazda­tiszt Budapesten elhunyt. A megboldogult hosszú évtizedeken át volt főintezője gróf Wenckheim Frigyes pósteleki uradalmának s mint ilyen, ki­tűnő szaktudásával és szorgalmával az uradalmi gazdaságot a legelsők közé emelte. Hosszú és buzgó tevékenység után vonult nyugalomba s nyugalma jól kiérdemelt éveit Budapesten töltötte szerettei körében, mig nem a halál el nem szólí­totta az élők sorából. Halálát kiterjedt és előkelő rokonság gyászolja. Béke poraira ! Péter és Pál napján, mely rendes viszonyok között az aratás kezdete szokott lenni, az idén — mim ez a krónikában talán soha sem fordult elő, s eképen méltón megörökitendő — a takarás nagyobb része mar be is végződött. Kis és középbirtokosok túlnyomó része már be is fe­jezte, a nagyobb birtokok is a munka nagyobb részét. Hogy igy történt, abban nem csak az időjárásnak van része, hanem annak is, hogy az idén nagyon könnyű volt a munka, mert — sajnos — általában véve úgy búzában, árpában, mint zabban kevés volt az aratni való. A ke­resztek száma a tavalyinak felét, sőt harmadát alig éri el és bizony bizony, a termés igen silány, amennyiben nem üti meg a gyenge közép mér­téket De, — be kell ösmernt — hogy az áp­rilis-május havi szárazság és példátlan nagy hőség után még ennyire se voltunk elkészülve. Mint minden esztendőben, úgy az idén is be bizonyult, hogy egy kedvező junius, ha nem is mindent, de hihetetlenül sokat képes jóvátenni.. Ha a szárazsággal párhuzamosan nincs április— májusban forróság is, bizonyára jobb termés lett volna, amint a réti földeken, amelyek a nagy meleget nem sínylették úgy meg, sokkal jobb az eredmény, mint a szikes és magasabb fekvésű helyeken. Utóbbiakon alig értek el kis- holdanként két-hárotn mázsát, olyanok is vannak, amelyek a magot sem termették meg. Végered ményről ugyan még ma sem lehet biztosat irni, de múlt heti megállapításunk, amely három és fél, négy mázsáról szól, ma is valószínűnek mondható, sőt inkább csak három és fél, mint négy mázsa. Nagy szerencse igy is, hogy a múlt hét eleji nagy forróság, amikor a hőmérő árnyékban 35 fokig szökött fel, a búzát már teljesen megérettnek találta, mert ha ez a forróság nyolc nappal hamarább áll be még az a kevés is, ami lett, megszorult volna A búza minősége, mint azt már múlt heti számunkban is megálla pitottuk és ezúttal is megerősíthetjük, kitűnő, súlyra nagyobb a tavalyinál is. Az átlag nyolc­van kilón felüli, de van 85 kilós is. A cséplést kis gazdák már a hót elején megkezdték, de szokatlanul nagy számban vannak, akik csóplés- helyett lóval nyomtatnak, ami ezelőtt csak szór­ványosan fordult elő. Ezt egyrészről a szalma kevéssége s ebből kifolyólag a takarmány szűk volta, másrészről a cséplőrész megtakarítása miatt cselekszik. Sajnos, a mezei munkások nagyon nagy része nem kapott munkát, sem részre, sem napszámra. TELEFON 82 V(( TELEFON 82 Gyula, Báró Wenckheim Béla-utca 6. ss. 1934 turnus ho 30-án és jul’us ho 1-én Szombaton és Vasárnap HÉT «»IV - JE« Y DOBBANÁS a legkitűnőbb szereposztással 10 felv báD. Minden műsorhoz híradók, bohózatod, concert és üulturiilmeh! fhíérésTklyAraki Filléres relyárak i ZÓMELÓAIIÁSOK délután 3 órakor a teljes műsor félhelyárakkal. 5 minden mennyiségben vásárol ^ m Mir is Társa r. I Építi szesz- tizét, M Gyulán, 1934. a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.

Next

/
Thumbnails
Contents