Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-06-14 / 46. szám
2 Békés 1934 juoius 14 Legfeljebb négy-öt mázsás termés lesz az idén Békésmegyében. hogy Schröder Ewoldt Miklós névvel vándordijat alapítanak s ezt a vándordíját mindig az az osztály kapja, amely a legszebb eredményt tudja a tornában felmutatni. Az ünnepség után Varga Gyula dr. polgár- mester megnyitotta a sportkör kiállítását, amelynek érdekes összeállítású anyagát igen nagy érdeklődéssel szemlélték a megjelentek. Délután 5 órai kezdettel az intézet tornaudvarán disztorna volt. A pompásnál pompásabb számok, a harmonikus, ütemes gyakorlaiok igen nagy tetszést arattak s elismerést szereztek úgy a növendékeknek, mint kiváló tanáruknak. Látva azt a remek fejlődést, amelyen a polgári fiúiskola sportköre az elmúlt tiz esztendő alatt keresztülment, látva a kiállítás nagy szakértelemre valló anyagát s látva a disztorna mutatványait, a legteljesebb elismerés hangján kell megemlékeznünk Schroder Ewoldt Miklós tanárról, aki modern felkészültséggel s szinte fanatikus lelkesedéssel áll a magyar testkultúra szolgálatában és aki minden energiáját arra fordítja, hogy a keze alá kerülő fiatalságot minél edzettebb testtel bocsássa ki az élet küzdelmeibe. Kivós, perduiéfeeny műsor Ií ereiében tartotta iszsgahan^versenyét a giinn zene- és ének-kara. (A „Békés“ munkatársától.) Régen láttunk és hallottunk olyan egyenletes nívójú, perdülékeny előadást, mint amilyet vasárnap délután a róni. kát. reálgimnázium növendékei mutattak be a zenekar és énekkar vizsgahangversenye alkalmával. A műsor minden egyes száma kitünően sikerült, ami egyaránt érdeme úgy a tanuló ifjúságnak, mint a betanítás nehéz munkáját végző, lelkes tanároknak. A zenekar és énekkar Károlyi Gábor tanár vezényletével igen szép számokat adott elő, minden egyes számmal azt bizonyítván, hogy az intézetben értékes zenekultúra folyik s hogy Károlyi Gábor tanár avatott és gyakorlott kézzel, s a zenéért rajongó ember türelmével és odaadásával fárad a hangversenyek sikeréért. P. Krémó János, aki a szalézi növendékek által bemutatott énekes gyermek- játékot betanította s zongorán kisérte, továbbá lamássy Dezső tanár, aki a másik két egyfelvonásos komédiát tanította be, hozzáértő és áldozatkész munkájukért a legöszintébb elismerést érdemlik. Az énekes gyermekjáték, zenei részének klasszikus szépségeivel és szövege invenciózusságával igen nagy sikert aratott. Jól esett hallani ezt a sablonon felüli, finom kis énekes darabot. A miisor szólistáit szintén igaz dicséret illeti, amennyiben zongorán úgy Gáli Ákos, mint Läufer György, továbbá hegedűn üncsó Zoltán igen szép játékot produkáltak. A bohózatok szereplői valamennyien igen ügyesen játszottak, különösen a főbb szereplők, Konkoly Béla, Hubay M., Róth L. és Grem- sperger T. EKü&TTanB lakás azonnal kiadó, esetleg üzlethelyiség is. J48.4* (A „Békés“ munkatársától.) Békés- vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 11-én ülést tartott. Napirend előtt Korossy György főispán meleg hangon emlékezett meg azokról a vármegyei főtisztviselőkről, Márky Barna dr., Pánczél József dr. és Já- nossy Gyula dr.-ról, akiket a Kormányzó a legutóbbi avatáson vitézzé avatott. Örömmel töltheti el a vármegye közönségét, mondta, hogy ilyen kiváló emberek állnak a köz- igazgatás szolgálatában. Az üdvözlésért vitéz Márky Barna dr. alispán mondott köszönetét úgy a maga, mint társai nevében, ígérvén, hogy a kitüntetést csak ösztönzésnek tekintik arra, hogy a vármegye bizalmát becsületes és lelkes munkájukkal még inkább kiérdemeljék. Napirend előtt Beliczey Géza az aszálykárok bejelentésének méltányos elintézését kéri a pénzügyi hatóságtól, amit Klek Lajos pénzügyigazgató meg is ígér. A felszólalással kapcsolatosan közli a főispán, hogy a miniszter 2 tisztviselőt küld le a megyébe a károk megtekintésére. Márky Barna dr. alispán is kijelenti, hogy a hatóság mindent megtesz, ami emberileg csak lehetséges, hogy segítsen a bajba jutott gazdákon. Márky Jenő gazd. felügyelő közli, hogy vetőmagbitel akcióra a kormány nagyobb összeget bocsátott rendel- j kezesére. Az alispáni jelentést az alábbiakban ismertetjük kivonatosan: I. Közbiztonság. Május havában a vagyonbiztonság elleni cselekmények száma 96 volt, mig a személybiztonság 41 esetben támadtatott meg. Ön- gyilkosság 10 esetben történt. II. Fö Idillin elés, ipar, kereskedelem. A március vége óta tartó nagy szárazság minden terményben jelentős károkat okozott. A legnagyobb kár azonban a tavaszi vetésekben még pedig a zabban és tavaszi árpában mutatkozik. A búza is jelentékeny aszálykárt szenvedett, szalmája rövid, a kalászok rövidek, silányak és a vetések ritkák. Az átlagtermés ka- tasztrális holdanként legfeljebb 4—5 q. lesz. A várható takarmány mennyiségre tekintettel az állatárak és pedig a ló, szarvasmarha és soványdisznó, valamint a baromfi ára az utóbbi 4 hét alatt nagyon leesett. Következménye a gazdasági helyzetnek, hogy a gazdasági munkások viszonyai határozottan rossznak mondhatók. Az uradalmak leszerződtették ugyan a munkásokat, de a kisgazdák közül sokan nem fogadnak fel aratót, mert nem képesek őket fizetni, a cséplést pedig egymással társulva és családtagjaikkal akarják elvégezni Kaptam olyan jelentést is, mely a kisgazdák azon elhatározásáról számol be, hogy nem cséplőgépekkel fogják gabonájukat elcsépelni, hanem lóval nyomtatják el. Ili Közlekedés, tűz és árvédelem. A kiépített törvényhatósági utak állapota ellen panasz hozzám nem érkezett. A vármegye területén a folyó évi május hónapban előfordult tüzesetekről 23 tüzkárjelentés érkezett be. A károsultak száma 25. A tűzkár épületekben 7260 pengő. Az elmúlt év hasonló hónapjához viszonyítva a tűzkár összege 200 %-al nagyobb. IV. Vegyesek. A vármegyei, járási és községi ügymenetben fennakadás nem volt. A múlt hó 15-én életbeléptetett uj magyar államvasuti menetrend miatt sok a panasz a lakosság körében, különösen a szeged—gyulai közlekedésben történt változás miatt, továbbá azért, mert az esti, illetve délutáni gyorsvonat, amely Budapestről 17 órakor indul és Békéscsabára 20 óra 41 perckor érkezik, Gyula fele csak 21 óra 16 perckor indul tovább, I tehát 25 perces várakozás után. Az 1934. évi törvényhatósági buzakiállitás előmunkálatait Boltizár Miklós oki. gazda mint a vegykisér- leti állomás kiküldötte a vármegye valamennyi községében befejezte és munkálatairól hozzám összesítő jelentést tettJelentése szerint termés szempontjából legjobb az orosházi járás, ez egységesen vályogtalajjal bir, túlnyomóan nehéz vályog. A járás leggyengébb búzája Bókéssámson községben van. Békési járás, a búzák állása nagyon változatos, a kitűnőtől egészen a rosszig. A megye legszebb búzáját a békési uradalomnál láttam, az uradalom ezidő szerint uradalmi átlagban kát. holdanként 10 q-ra becsüli a termést. Mély művelés és helyes elővetemény-kiválasztás eredménye. Jó kisgazda búzák is vannak. Gyulai járás, a sziken és a könnyű vályogon (Újkígyós, Kétegyháza, Mezőmegyer) rosszak a búzák. Békéscsaba és Gyula m. városok általában gyengék. Gyomai járás, gyenge, End- rőd rosszabb Gyoménál. A kisgazdáknál talaj művelésben nagy hiányosságok észlelhetők, sok a rovar- kár, ami a kalászos utáni termelésből származik s ezt nem igyekeznek
