Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-05-27 / 41. szám
1984 május 27 Békés 3 illetve annak elkövetése előtt leitatták őket pálinkával. A bűnügy főtárgyalását folyó hó 24-én és 25-én tartotta a törvényszék Unghváry- tanácsa. A tárgyaláson a vádlottak konokul tagadták a terhűkre rótt bűncselekményt s beismerő vallomásaikat visszavonták. A tanuk és szakértők kihallgatása után a bíróság végül is úgy döntött, hogy az iratokat a hullaszemle, illetve a boncolás és az exhumálás eltérő megállapításai miatt felküldi az igazságügyi orvosi tanácshoz, elrendelte továbbá a védelem által bejelentett tanuk ki hallgatását is és ezért a tárgyalást elnapolta. Vallomások. A virágok nyelvén legtöbbet és legszívesebben a szerelmes ember beszél. Ha valaki, hát éppen ő találja nagyon is szürkének a szót a maga érzéseinek kifejezésére, tapasztalva azt az igazságot, amit nagy költőnk eképen fejezett ki: Nem érez, ki érez szavakkal mondhatót. így fordult a szerelmes ember figyelme a virágok télé, amelyeket lelke érzéseivel rokonoknak tartott. Hiszen mi egyebek a szerelmes ember érzései, mint lelkének virágai ! De a virág csak úgy válhatott érzéseinek színes kifejező eszközévé, hogy jelentést kapott. Mindegyik virágnak megvan a jelentése a szerelmesek használatában. Ha a fiú a tavasz első virágából, az ibolyából néhány szálat nyújt át a leánynak, ezzel kedves figyelmességének adja tanujelét. A virágok nyelvén értő leány egy kis ibolyacsokorból nem is szokott ennél többet kiolvasni. Aki fehér rózsa vagy szekfücsok- rot küld egy hölgynek, ezzel tiszteletét óhajtja hangsúlyozni. És ha véletlenül a leány ilyen virágot kap a férjül kiszemelt fiatalembertől, akkor az ajkán kedves mosollyal köszöni ugyan meg, de szivében némi kis szomorúsággal, amiatt, hogy tüzes pillantásai eddig még nem találták el a kitűzött célt, a választott férfi szivét. De már éledező reménységgel fogadja a színes rózsa-, vagy szegfücsokrot attól, akit szeret, mert az már választottja szimpátiájáról beszél neki és ennek a szimpátiának a hőfokát is igyekszik megállapítani abból, hogy a küldött virágcsokorban vájjon hány szál a piros. A piros rózsa-, vagy szekfücsokrot azután már a győztes öntudatos mosolyával üdvözli, hiszen azt már a virágok nyelvén kifejezett házassági ígéretnek tekinti, kiváltképen akkor, ha a hagyományos száz szál hiánytalanul meg van. Ha az irigyek el akarják választani az egymást szerető sziveket, ugye, néhány szál nefelejts milyen kifejezően tud beszélni a szerelemnek minden ármányon diadalmaskodó hűségéről. Ezeket a kedves hagyományokat a szerelmesek mindig ápolták és ápolni is fogják. De azért a virágok kultusza mégis megérezte az idők változását. Hajdan közkedvelt virágok voltak a rezeda, rozmaring, levendula stb., amelyektől nemcsak a régi virágos kertek, hanem a régi dalok is sok szint és szépséget kaptak, de ma már alig ismerik őket Milyen szép volna, ha a Lórántffy Zsuzsánna Nőegylet virágok kultuszát szolgáló akciója azt eredményezné, hogy a házak előtti virágoskertekben újra ott pom- páznánanak a magyar szív hajdan legkedvesebb virágai is. Talán akkor még a régi boldog idők is hamarabb visszajönnének ! Hétfőn njabb háztartási tanfolyam nyílik. (A „Békés“ munkatársától) Tekintettel arra a nagy érdeklődésre, amely a nem régiben lezárult háztartási tanfolyam iránt megnyilvánult, a földművelési minisztérium a közóhajnak engedve elhatározta, hogy még egy hathetes tanfolyamot rendez. Az uj tanfolyam ünnepélyes keretek között holnap, 28-án délelőtt 9 órakor nyilik meg az állami elemi iskola V—VI. osztályában. A tanfolyam hallgatóinak a főzéshez szükséges bevásárlásokra 10 pengőt kell befizetniük, ennek ellenében azonban azokon a napokon, amikor főznek, ebédet kapnak. A megnyitóra az érdeklődőket szívesen látja a tanfolyam vezetősége. A szülők és leányok figyelmét ezúttal is és ismételten felhívjuk a háztartási tanfolyamra. Igen sok hasznos dolgot tanulhatnak ott úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból, miért is kívánatos, hogy a kínálkozó alkalmat használják ki és minél többen iratkozzanak be a kurzusra. it I tt m kí. A kenyérdarab, amit szájadhoz emelsz, jusson eszedbe, annak a földnek kalászából való, amelyért északon, délen, keleten és nyugaton életüket adták véreid, a hősi halált halt magyarok. Jusson eszedbe, hogy a történelmi dicsőség, amely kebledet dagasztja, az ő holttesteiken keresztül lett a te jussod és veszthetetlen kincsed. S jusson eszedbe, hogy a hősihalottak feje alatt a párna: a jelen. A múlthoz, az ő dicső tetteikhez méltó jelen, amely ha méltatlan, elveszi tulvilági álmaikat s a sir békéje helyett a virrasztó fájdalmat bocsájtja rájuk. Vezesse a ma tetteit a tegnap tetteinek emléke, hogy méltók legyünk a hősi halottakhoz s méltók arra, hogy magyarnak mondhassuk acélos, büszke szóval s jó lélekkel magunkat! Szentmisék. Ma, vasárnap a misék sorrendje azonos a rendes sorrenddel. A 8 órai mise után az anyatemplomból a Szentháromság kápolnához a templom-bucsu alkalmával körmenet indul. A kápolnában báró Apor V.lmos dr. apátplébános misét celebrál és szentbeszédet mond. A hősök emlékére 10 órakor az anyatemplomban csendes mise lesz. Istentiszteletek Hősök vasárnapján, május 27-én a református templomban: a délelőtti istenitisztelet, kivételesen azért, hogy azon a hatóságok is résztvehessenek tiz perccel korábban fog kezdődni, azaz nyolc óra ötven perckor. Ezt az istenitiszteletet végezni fogja: Nagysándor vallástanitó lelkész. Délután pontossn 3 órakor indul a gyülekezet, presbitérium, nőegylet, dalárda a református templomtól a temetőbe a hősi halottak sir ához, hol az istenitiszteletet Harsányi Pál esperes végzi. Az evangélikus templomban vasárnap, május 27-én délelőtt 9 orakor gyermekistentisztelet, 10 órakor rendes vasárnapi istentisztelet s megemlékezés a hősi halottakról. Délután 2 órakor a fogházban, félnégy órakor a kórházban, este 6 orakor a templomban istentisztelet. Orbán napja ezúttal is megfelelt a hozzá fűződő- nagyománynak; fagyot nem hozott ugyan, de olyan hideget, hogy a hőmérő, eiőtte- valo éjjel csaknem a fagypontig szállott alá. Május 25 íke pedig a végső tavaszi nap, amelyen túl nincs ok többe hidegtől tartani. Az idén ugyan ez — ha megnyugvás is — kevés vigasztalás, mert éppen az április—májusi példátlanul nagy hőség és szárazság zúdította ránk a veszedelmei. A május 17-iki eső — sajnos — azóta nem ismétlődött meg, sőt a nyugatiból újra északkeletivé változott szél és felszökkent lég - sulymérö mellet! ez idő szerint alig van reményünk ujabbi esőre Pedig csaknem napról-napra szépen beborul, gyakran sötét felhőkhöz is van szerencsénk, igy a tegnapi, szombati napon is, de a szél következetesen mindig szétkergeti őket. A nyolc nap eiőtti esőről már megállapítottuk, hogy sok tekintetben elkésett, de annyiban mégis használt, hogy a tavasziakat, veteményeket ás so< nelyütt, különösen réti, fekete földeken a búzát annyira megjavította, hogy ismétlődő esők mellen még középtermest lehetne rajtuk remélni. A meteorológia sem mond semmi biztatót, de ez keveset bizonyít, mert kedvező jóslásai — nálunk legalább — nem váltak be, Legnagyobb baj a jószág miatt van, amelynek téli takarmánya teljesen elfogyott, a legelőn alig van tápláléka és a legnagyobb ínségnek nézünk eléje. A szarvasmarha s seriés árak rohamosan hanyat- lanak, a búza, árpa s tengeri ára pedig pár hét óta 3—4 pengővel emelkedett, de ez kevés, sőt egyáltalán semmi örömöt nem kelt a gazdaközönség körében, m rt kevés embernek van már eladni valója, sőt túlnyomó részének még drága pénzen be kell majd szerezni. 1934. évi fürdőruha újdonságok megérkeztek. — Óriási választékban, kitűnő „Nor-cocw minőség, különleges formákban. Gyári ára P 3*90 TANAI divatházában. 143 talán nem is ment volna e végzetes és a halálba vezető útra, ha a körülmények esetleg oly véletlenül nem alakulnak, amit én — vallásom tana szerint — praedestinációnak vagyok hajlandó tulajdonítani.“ Épen azon, előre meg nem álmodott napra ugyanis, melyen Petőfiék, Egressy Gáborral és Kiss Sándor ezredessel Erdélybe utaztak, nekem is eleve hivatalos teendőm lévén kitűzve Gyulára menetelre, én azt Petőfivel, nálunk létekor tudattam, kérdezve, nem volna e kedve harmadnap (holnapután) reggel Gyulára jönni. Ő készséggel vállalkozott. Másnap azonban egy kis levélkében tudtomra adá, hogy miután kisfia az éjjel nyugtalanul aludt és fél, hogy még rosszabbul lehet, letett az utazásról Nekem egész nap sok dolgom volt és nem látogathattam meg Petőfiéket; ők sem jöttek, mit kis fiuk gyöngélkedésének tulajdonítottam. Harmadnap reggel, mikor kocsira ültem, fe- léjök akarék hajtatni, megnézendő, ha a kis fiú jobban van, nem határozta e el Petőfi mégis a Gyulára jövetelre mayát t Bár tettem volna ! De nőm, azzal állva elő, hogy ha magammal viszem Petőfit és Zoltánnak azalatt nagyobb baja talál lenni, mily szemrehányást tennék magamnak s hogy vállalhatnám el a felelősséget, lebeszélt szándékomról. Magam mentem tehát Gyulára. Lehet képzelni meglepetésemet, mikor este, késő estén haza tértem és Orlaiék felé hajtatván, hogy Petőfiéket meglátogassam az öreg Petries a boltajtóban állva, azzal a hírrel lepett meg, hogy „ne is tessék leszállni, mert Petőfiék a váratlanul ide érkezett Egressyvel és Kiss Sándor ezredessel Nagyváradra, onnan pedig Erdélybe elutaztak, még pedig a számvevő úrtól (már mint tőlem) elkéretett bőrös ekhós kocsin.“ Ha a kis Zoltán meg nem betegedik, ha Bony- hay Gyulára indulólag, szándéka szerint, beszól Petőfihez és az vele — mint ígérte — bejön Gyulára, Petőfi nem megy Erdélybe és aiig két hét múlva nem következik be halála. De hát: sic fata tulere. így volt a sors könyvében megírva. Szabolcska Mihálynak Mezőberényben, Petőfi halálának ötven éves fordulóján tartott ünnepélyünkön, amelyen a költő személyesen résztvett, az Orlai ház emlékkönyvébe irt gyönyörű soraival fejezem be a „Petőfi Sándor Gyulán“ cimü visszaemlékezést : „Minek siratnálak? Minek sajnálnálak ? Földi ember soha szebben Nem halt meg Tenálad. Életed, halálod egy gyönyörű nóta, Mintha csak a jó1 Istennek Te diktáltad volna!“
