Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-05-13 / 37. szám
ITX.'VI évfolyam 37 «Mám. Vasárnap ttynla, 1934 májas 13. Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. iirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Látszatra semmi különösebb. Semmi egyéb, mint egy jól sikerült műkedvelői előadás. Jó a darab, jók voltak a szereplők, a közönség meg volt elégedve. Megszoktuk, hogy jók az előadások, sőt el is várjuk, hogy jók legyenek. Azonban ha magasabb szempontból tekintjük az előadásokat s közöttük a legutóbbit is, akkor a siker kikerül a személyi sikerek korlátozott köréből s távlatot kap. Jelentőséget nyer és kapcsolatot egyetemes ideákkal s túl jut a helyi vonatkozáson. Akkor nem személyi lesz a siker többé, hanem a nemzet egész egyeteméé, nem nyolc-tiz emberé, hanem az egész magyarságé. Mert mi más volt az az előadás, mint a magyar lélek és a magyar értelein ünnepi megnyilatkozása ? Egy csokor abból a virágoskertből, amelyet jókedvében magyar nemzetnek teremtett a jó Isten ? Mikor ott sürögtek-forogtak a szereplők a színpadon, s a papir embereit eleven erővel élő emberekké varázsolták, amikor minden szereplő azt dokumentálta, hogy a magyar népben mennyi tehetség rejtőzik, büszkeség kellett hogy eltöltsön mindenkit, aki lelkében csak egy csöppnyi kis magyarsággal ült is be a nézőtérre. Büszkének kellett éreznie magát, ha nem volt nagyképü vagy fásult. Es eszébe kellett, hogy jusson: köröskörül a magyar földön mindenütt csak tehetség : juhászember, ki irodalmat ir, parasztember, ki dijakat visz a képeivel, sportoló, iró, tudós, ki leikével, ki elméjével, ki két karja erejével, de mindenki alkot, teremt. Magyar népdalok és népművészetek szépségeiben felvirágzó parádés magyar lélek, ha te egyszer teljességgel meg tudnál nyilatkozni, ha minden alkotásvágyad tetté lehetne, minden álmod valóra válna, milyen káprázatos gazdagságú volna a magyar kultúra szé- rüskertje. De nyomorult, európai sorunk és a jelenlegi trianoni justizmord miatt is szomorú bimbók maradnak a bimbók, s legtöbb tehetség nem egyéb tragikus torzónál. Sehol any- nyi torzó nincsen talán az irodalmi és művészi életben, mint a magyarokéban. Mennyi készség, mennyi megszállottság, mennyi fantázia él pedig a magyar lelkekben. A szellem mély és átfogó, a gondolat bátor és előretörő, s tele van minden élet valami ! vak nosztalgiával a titkok és az al- j kotások felé. Sajnos, a föld azonban j tele van itt folyondárokkal, gazzal, j szövevényes indákkal, melyek megbéklyózzák a lábakat s a lendületet gyötrelmes küzködéssé törik. Egyhiba, hanem abban a nyomorult helyzetben, amelybe az európai élet sodorta a magyarságot. Az a helyzet a vétkes, amely pártokat szült, amely a magyarság kardját élete szimbólumává avatta, az a helyzet, amely a szellemi életet kiszorította a nemzeti élet centrumából, s helyébe a kényszerű harcokat iktatta. Mikor az em(A »Békés« munkatársától.) A házigazdálkodást ellenőrző bizottság a napokban megtekintette a város gazdaságát s a mindenre kiterjedő, alapos vizsgálat alapján megállapította, hogy a gazdálkodás minden tekintetben megfelelő mederben folyik. Az intézőség, illetve a város vezetősége mindent megtesz, amit csak a gazdaság rentabilitása érdekében megtehet. Örömmel állapította meg a bizottság, hogy a gazdaság a rendkívül súlyos viszonyok mellett is megtalálja a módját annak, hogy a rideg üzleti, illetve gazdasági kalkuláció mellett úgy az állattenyésztés, mint a gazdálkodás terén nevelő hatással is legyen a város gazdaközönségére. Így például a békéscsabai vegykisérleti állomás megállapitása szerint a helyi talaj és éghajlati viszonyoknak legmegfelelőbb buzafajta termelésére rendezkedett be s igy módját nyújtja annak, hogy a gyulai gazdák a legmegfelelőbb búza termeléséhez a szükséges vetőmagvat könnyen beszerezzék. Múlt évi búzatermését is részint csere alakjában, részint rendes piaci árban, átengedte a gazdaközönségnek s igy lehetővé teszi, hogy néhány év alalt az utóbbi években nagymértékben elterjedt gyengébb minőségű búza helyett a városban minden gazda a jobb minőségű és egytípusú búzatermelésére térhessen át. Ugyanezt a célt tapasztalták más mezőgazdasági termények termelésénél is. A jószág állománynál a látottak a bizottság legnagyobb megelégedését váltottak ki. Megállapította a bizottság, hogy a szarvasmarha-tenyésztés tejtermelés tekintetében, a mai igen alacsony tejárak mellett nem igen látszik jövedelmezőnek, éppen ezért javasolja a város vezetőségének, hogy a növendék-jószág tenyésztésének megjavítása és értékesebbé tétele céljából igyekezzék tenyész-állományát értékesebb egyedek beszerzésével megbér ilyen megnyilatkozását látja a magyar szellem képességeinek, lehetetlen nem gondolnia arra, hogy mi lehetett volna itt ezer esztendő alatt? Ha a véres kard helyett csak időnként is a tollat, a vésőt és a rajzirónt forgathattuk volna ? A magyar szellem Botond-bárdja szekérnyi rést ütött volna a gőgös Nyugat kapuján ! gyává teendő, hogy nem volna-e helyes az egyik gazdaságban magyar tehenek beállítása, melyek jármozásra is használhatók és növendék-jószág tenyésztése szempontjából is igen értékesek. Kívánatosnak tartja a bizottság, hogy úgy a városi gazdaság, mint a város gazdaközönsége szarvas- marha állományát, értékesebbé tétel céljából, törzskönyveztesse, amit már több városban igen eredményesen megvalósítottak. A termési eredmény kielégítő, az alacsony terményárak miatt azonban a szép termés dacára sem volt elérhető a remélt anyagi eredmény. Az 1933 évi december hó 31.-1 állatállomány és termény árakra vonatkozólag úgy találta a bizottság, hogy általában a forgalmi árak alatt állíttattak a leltárba. A termény és takarmány készletre vonatkozólag megállapítja a bizottság, hogy a készlet nagyobb, mint az 1932 évi zárlatkor volt, igy visszafejlődés nincsen. Hogy a gabona takarmánynemüek ez évi értéke 20.774.38 P. a ’ múlt évi 25.095.27 P-vel szemben, az abból ered, hogy az árak mélyen a múlt évi árak alatt, a decemberi tényleges forgalmi árak alapján lettek beállítva, mig ha a készletet az előző évi egység árakkal vesszük számításba, úgy a 20.77438 P. helyett 30.108.51 P-ős összeget kapunk, mely igen szomorú képét mutatja a mezőgazdasági termények árában az elmúlt évben bekövetkezett árzuhanásnak. A vetések állapota, a szokatlanul mostoha időjárás miatt, nagyon kedvezőtlen, csaknem lehangoló. Éppen a rossz kilátásokra tekintettel, a takarmányozás terén a legnagyobb takarékosságot javasolja a bizottság. Megnyugvással állapítható meg, hogy a gazdaság vezetése helyes irányelvek alapján történik, a város vezetősége és intézője minden lehetőséget megragadnak a gazdaság fejlesztése és értékesebbé tétele céljából. egy élre és zenitre törő példa azonban azt mutatja, hogy nem a lelkekben, nem a magyar lélekben van a javítani. Ugyancsak megfontolás tárAz ellenőrzésre kirendelt bizottság elismerő jelentése a városi gazdaság munkájáról.
