Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-05-10 / 36. szám

3 Békés 1934 május 10 Benkő Istvánnal együtt mi is bizunk benne, hogy a felettes ható­ság az apokrif levelek tartalmát ki­tetsző tendenciájuknak megfelelően mérlegeli és az ellene megindult személyi hadjáratot nem fogja olyan rendelkezéssel lezárni, amely a gyulai kórházat egy kipróbált és bevált gazdasági vezetőtől, a várost pedig egy hasznos tevékenységű (A „Békés munkatársától.) Lapunk ogyik legutóbbi számában hosszabb cikkben foglalkoztunk a gyulai ned­ves és sötét lakásokkal s azon fel­fogásunknak adtunk kifejezést, hogy ezen a téren, már csak a tuberkuló­zis elleni küzdelem sikere érdeké­ben is, feltétlen és mielőbb tenni kell valamit. Tekintettel arra, hogy a háztulajdonosok igen kedvezőtlen anyagi helyzetben vannak, a prob­léma kielégitő megoldása állami in­tervenció nélkül elképzelhetetlen. A tatarozásra és épitésre, sőt még az adófizetésre is képtelen háztulajdo­nosok ugyanis, még ha átlátják is lakásuk átépítésének szükségét, nem képesek hozzá az anyagiakat előte­remteni s igy, ha az állam nem nyújt nekik segédkezet, minden be­látás és minden veszélytudat mellett is marad minden lakás a régi for­májában. Tehát az államnak kell ezt a szociális szempontokból rendkívül fontos, a közegészségre nagy kihatású ügyet a kezébe venni s lehetőségét nyújtani annak, hogy a tuberkulózis melegágyait egészséges és kellemes lakóházakká építsék át. Az építési ak­cióval nemcsak az az invidividuális eredmény járna, hogy egészségeseb­bek lennének az emberek s igy az ál­(A »Békés« munkatársától.) A vár­megyei közigazgatási bizottság folyó hó 7-én tartott rendes havi ülésén Márky Barna dr. alispán rész­letesen beszámolt a megye közálla­potáról- A részletes és meglehetősen szomorú képet mutató jelentést kivo­natosan az alábbiakban ismertetjük: Közbiztonság. A múlt hó folya­mán a személybiztonság 63 esetben, mig a vagyonbiztonság 178 esetben támadtatott meg. Öngyilkosság 12 esetben történt. Államellenes és defaitista moz­galmakról nem kaptam jelentést. A vagyonbiztonság ellenes cse­lekmények közül megemlítem a Bar- kóczy József békési ékszerész kárára elkövetett betörést, melynél a tette­sek az ékszerészüzlet tetejét felbon­tották, a padlásról kötélen ereszked­tek az üzletbe és a Wertheim szek­rénybe el nem helyezett értéktárgya­kat magukkal vitték. Földművelés, Ipar és Kereskedelem. Az elmúlt hónap időjárása mezőgaz­dasági szempontból rendkivül ked­vezőtlen volt. A korán beköszöntött szárazság és a nyári meleg úgy a mezőgazdasági, mint a kertgazdasági tisztviselőtől fosztaná meg. Lapzártakor értesülünk, hogy a budapesti rendőrfőkapitányság utasí­tására a helybeli rendőrség széles körű nyomozást vezetett be a levélben rágalmazó egyén személyének meg­állapítása céljából. A nyomozás ered­ménnyel is járt, amennyiben az egyik rágalmazó levél írójának személyét már megállapították. lamnak kevesebbet kellene fordí­tani a szanatóriumokban és kórhá­zakban ápolt betegek gyógykezelésére, hanem az is, hogy az építkezés meg­indulásával a város egész gazdasági élete erőre kapna. Ez a felismerés vezeti az Egyesült Államok elnökét, Rooseveltet is arra, hogy más- félmilliárdos hitelt nyújtson tataro­zásokra és egészséges lakások épí­tésére a háztulajdonosoknak. A hirt Roosevelt tervéről, amely egy buda­pesti napilapban jelent meg, az alábbi­akban közöljük: — „Jobb és szebb otthonokat a népnek. Roosevelt elnök bejelentette, hogy az amerikai kormány rövide­sen igen nagymértékű házépítési ter­vet hajt végre ; egyrészt az amerikai családok lakásviszonyainak javítására, másrészt az építőipar fellendítésére és a munkanélküliség enyhítésére. A kormány 1.5 milliárd dollár hitelt nyújt 2Ó0—2000 dollárig terjedő olcsó építkezési kölcsönök alakjában ház- tatarozásra és lakóházak építésére. A kölcsönöket a meglevő állami hi­telszervezetek utján helyezik ki. Egy­idejűleg „Jobb és szebb otthonokat a népnek!“ jelszó alatt országos pro­paganda indul a házépítés és a tata­rozás népszerűsítésére.“ növényzetre károsan érezteti hatását. A búza még bírja a szárazságot és a buzavetések ezidőszerint még kie­légítőknek mondhatók, azonban a tavaszi vetések az árpa, zab, cukor és takarmányrépa a szárazságot siny- lik és ha rövid időn belül esőt nern kapnak, a tavaszaiakból igen gyenge termésre lesz kilátás. A kukorica el­vetését általában mindenütt befejez­ték, az sok helyen ki is kelt, de esőre volna szükség. A kártevők közül a futrinka és drótféreg szórványosan mutatkozik, egyes helyeken a búzá­ban a nagyfejü csajkó is jelentkezik amit a gazdák a futrinkával tévesz­tenek össze. Tövénél rágja le a búzát és hordja be földalatti aknájába. ív védekezés módjaira a gazdaközönség figyelme fel lett hiva. Az állatok tömeges megbetege­dése általában nem volt észlelhető a sertéspestis veszedelme kisért. Itt jelentem be, hogy a földművelésügyi miniszter ur 30 liter szérumot bocsáj- tott a törvényhatóság rendelkezésére ingyenes szétosztás céljából. Ezt a mennyiséget az arra reá szorult ál­lattulajdonosok között való kiosztásra engedélyezem ott, ahol a sertéspestis már fellépett. Azon községekben azon­ban, ahol sertéspestis járvány nincs, szérumot nem adok ki azért, mert szakértői javaslatok alapján, ezen községeket a pestissel való mestersé­ges megfertőzéstől óvni kívánom. Az oltási költségeket az állategészség­ügyi ebadó alapból engedélyeztem. A mezőgazdálkodással foglalko­zók helyzetére vonatkozólag a hoz­zám beérkezett jelentések eltérő ada­tokat tartalmaznak. Van olyan járás ahol az állatárak emelkedése követ­keztében a javulás biztos jelei mu­tatkoznak, de van olyan járás is, ahol a javulás jeleit számottevő módon nem észlelték. Ugyancsak eltérőek a jelentések az ipar és kereskedelem helyzetét illetően is, de általában azt jelenthetem, hogy ezekben a foglal­kozási ágakban különösebb élénkség nem tapasztalható. Közlekedés, tűz és árvédelem. A törvényhatósági kiépített utak álla­pota ellen indokolt panasz a múlt hó folyamán sem érkezett. A beszerzett két utjavitó gép az egész hónapban munkában volt és teljesítőképességük az ehhez fűzött várakozásnak teljes mértékben meg felelt. A gépekkel karba helyezendő utak hossza azonban olyan nagy, hogy a két géppel ezek jókarban tartása nem lesz lehetséges. A vármegye területén folyó évi április hónapban előfordult tüzese­tekről 16 tüzkárjelentés érkezett be. A károsultak száma 17. A tűzkár épületekben 9900 pengő, ingóságok­ban pedig; 9648 pengő. Az összes tűz­kár 19.548 pengő, melyből biztosítva volt 18.723 pengő, nem volt biztosítva s igy nem térül meg 825 pengő ér­tékben megsemmisült épület, illetve ingóság. Az elmúlt év hasonló hónapjá­hoz viszonyítva úgy a tüzesetek száma, mint a kárösszege jelentékenyen több. A tüzesetek számának emelkedése a szokatlan szárazsággal magyarázható. Munkanélküliség és annak leküzdése. A mezőgazdasági munkásság egy ré­szének helyezete a korán beköszön­tött tavaszi időjárás következtében a munkálatok megindulásával némileg javult, de mivel a munkálatok nagy része már befejeződött, kérdésesnek látszik, hogy az aratás megindulá­sáig lesz-e állandóbb természetű munkára kilátás. Az ipari munkásság körében is sok a panasz, mert a régen nélkülö­zött munkaalkalmak nem jelentkez­nek olyan mérvben, mint ahogyan azt a kedvező időjárás beköszöntővel várni lehetett volna. Vegyesek. Jelentem, hogy a köz­ségi tisztviselők és alkalmazottak il­letményeinek folyósítását ebben az évben még biztosítani tudtam. Be kell itt azonban jelentenem Gyula m. város nehéz helyzetét, ahol a tisztviselők és alkalmazottak fizetése április hónapra nem volt biztosítható és a város polgármesterének jelentése szerint előreláthatólag még május havában sem fog rendelkezni olyan összegekkel, melyeknek terhére az április havi illetmények kiutalhatok lennének. Mig a községeknél ha­sonló esetben a községek segélyezési alapja terhére van módomban segélyt „Jobb és szebb otthonokat!“ A város súlyos helyzete az alispáni jelentésben. 30 liter szérumot oszt ki ingyen a vármegye a sertések beoltására.

Next

/
Thumbnails
Contents