Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-05-06 / 35. szám

1934 május 6 Békés 3 litásnak nem akart azonnal eleget tenni, illetve kijelentette, hogy csak ott épiti meg a hálózatot, ahol az áramra fogyasztókat tud és pedig annyit, szerezni, hogy a vezeték kiépítése kifizetődjék. A város ter­mészetesen nem helyezkedhetett ilyen üzleti alapra a világítás és főként a közvilágítás tekintetében s ezért fel­szólította a vállalatot, hogy a vezeték kiépítését kezdje meg, mert ellenkező esetben kénytelen lesz törvényes utón érvényt szerezni a szerződés vonatkozó passzusának. Értesülésünk szerint a hálózat kiépítését a vállalat a napokban már megkezdte. Az uj vezeték hossza mintegy tizenkét kilométert fog ki­tenni s a kiépítés során 70 utcai lám­pát szerel fel a vállalat. Az uj kül­telki, 12 kilométeres szakasz kiépí­tése 20000 pengőbe kerül. Az uj vonalat a Galbácskertben, Epreskertben, Ujgyulán, Aranyág­ban, Ajtósfalván és a városi ker­tészet környékén építik. A munkát helybeli munkások, illetve iparosok végzik. KERESZTÉNYI KÖTELESSÉGE elfogadni a Bérmaszülőséget, amire dús válasz­tékban halmoztam fel ajándék tárgyakat ami örökös emlék leend. 109 4—to Arany nyaklánc szent éremmel vagy kereszttel. Arany gyűrűk, függők, karcsattok. Svájci órák már 8 P-től. Olvasók, márvány­plakettek, keresztek igen olcsó áron. (ÜÄKAY JÁNOS ékszerész %ula, Cégem garancia hogy jó árut kap. isíitiüss satiíin VEMNEK. Cím a kiadóban. zongora készítő és hangoló Kovács Sándor május ho 10—14 körül megérkezik a tavaszi zongorahangolások elvégzésére. Előjegyzéseket elfogad Dobay János könyvkereskedése. 2—-* Iff 1 JER JE SC« Szentmisék- Ma a szentmisék a rendes va­sárnapi sorrend szerint lesznek. Az anyatem plombán Dávid Béla káplán mondja a szentbe- szédet. Ma, 6 án este fél 7 órakor tartja a Ska- puláré-társaság tagfelvételi ünnepélyét az anya- templomban. Utána templomi körmenet lesz. Vasárnapi istentiszteletek a református tem­plomban : Folyó hó 6-án délelőtt 9 órakor prédi­kál Nagy Sándor hitoktató lelkész. Este 6 órakor prédikál Horváth István s. lelkész. Az evangélikus templomban május 6-án, vasárnap délelőtt 9 órakor gyermekistentisztelet, 10 órakor rendes vasárnapi istentisztelet lesz. Délután 2 órákkor a fogházban, félnégy órakor a kórházban lesz istentisztelet. Esti 6 órákkor a templomban esti áhita'. Május 9-én, szerdán aste 6 órakor biblia óra az irodában. Áldozócsü­törtökön délelőtt 10 órakor konfirmáció, este 6 órakor istentisztelet, Prédikál Jakus Imre lekész. Halálozások, özv. Siska Petemé Démusz Terézia asszony, folyó hó 4-ea 79 éves korában meghalt. Nagykiterjedésü polgári család gyászolja. Temetése ma délután 4 órakor lesz a Szent háromság temetőben, — Kaufmann Ignác szabó mester, hosszas súlyos betegség után kiszenve- dett. Özvegye s nét kiskorú gyermeke maradt Utána nagy szegénységben. Temetése ugyancsak ma — »vasárnap — déle'őtt lesz az izr. temetőben. Tanfelügyelői látogatás a józsefvárosi róm. kath elemi iskolában. Jung Miktos kír. s. tan felügyelő f. hó 2.-án és 3 án végiglátogatta a józsefvárosi r. kath. elemi népiskola osztályait és megállapította, hogy az iskola külső rendje megfejelő s kellő gonddal folyik a tanulók úgy valláserkölcsi, mmt hazafias és esztétikai irány­ban való nevelése. A tanulók ismeretköre és ki­fejező készsége a követelményeknek teljesen megfelel, ami folyománya annak1 hogy a tanitók (tanítónők) és növendékek között az érinkezés bizalmas és közvetlen, anélkül, hogy ez a tani ■ ók tekintélyére hátránnyal járna. A tanítási ered meny jeles. Levente-verseny, A gyulai járás testnevelés ügyi vezetősége május hó 10 -én, áldozócsütör­tökön reggel 7 órai kezdettel a gyulai sporttele­pen járási levente atlétikai versenyt-, a levente lőtéren pedig járási levente lóversenyt rendez. Belépődíj nincs ■ a szülőket és a sport iránt ér­deklődő közönséget szívesen látja a rendezőség. állítani a leendő miniszternek, a mesebeli nagy­ságnak ? — Persze. Miért hagyunk mindent az utó­korra ? Elég az adóságot is. — Úgy hallom, legközelebb összes elhunyt nagyjaink neveit lekaparják az utcai táblákról. Minden utcát, teret csak élő nagyságról neveznek el Csak élő nagyságok kapnak szobrot is. Minek a meghalt nagyságokat tömjénezni ? Mit érnek ők vele s mit használnak nekünk ? No de itt vagyunk a Gizella téren. —■ Nem úgy hivjuk már ezt, hanem Vörös- marthy-tér. Mióta itt áll a nagy költő szobra. Na erre már senki se mondhatja, hogy nem szép szobor, Meg is érdemli ezt a „Szózat“, „A vén cigány“ meg a „Szép Ilonka“ költője. — Szó se lehet róla. De hát megérdemelte volna ő már előbb is Nemcsak akkor, mikor a veje miniszterelnök lett Hiába, még ehhez is pro­tekció kell. Bele kell itt öcsém házasodni min­denbe. Még a hírnévbe is. Tudja is azt ma már minden jampec, hogy a * családi nexus a kulcsa mindennek. Okosan kell házasodni. Csak szegény öreg Jókai nem tudta. — Hogy-hogy? — Mert ö nem adta a lányát miniszterhez, hanem ő vette el öreg korára Grósz Bellát. Emiatt majd elfelejtették neki a „Magyar nábob“-ot. meg a „Kárpáty Zoltán“-t és kis híjjá, hogy el nem ütötték attól a nett kis szobrocskától is, mely alig nagyobb egy jóravaló levélnehezéknél. Ahogy mondják — Majd megnézem magam is, ha csak nem szégyellek odamenni, hogy a nemzet legnagyobb mesemondójának ilyen kicsi szobrát meg­csodáljam — Hagyja el bátyám, Rákóczinak még ilyen sincs. — Az más Tudod öcsém, hogy a Rákóczi család kihalt. Sürgősebb nemzetünk azon nagy­jainak szobrot állítani, akiknek utódai még élnek. Nem baj, ha ezek valamivel kisebb nagyjai is a nemzetnek. Ötödrangu költők, tudósok, pláne po­litikusoknak sürgősebb szobrot állítani, mert ezek utódai még élnek és protegálhatják az embert. A A Rákócziéi nem. Hát az a szobor kié ott a föld- mivelési minisztérium előtt ? — A Nagyatádié. — A kisgazdából lett miniszteré. Miért is volt ennek sürgősebb felállítani a szobrát, mint a Rákóczi fejedelemét ? — Okos ember volt. Bölcs kisgazda volt. Azért lett miniszter. — Szilágyi Dezső még okosabb volt, az is miniszter volt. Mégse áll sehol a szobra. — Nem volt konjukturája. Dehát kedves bátyám, az csak nem nagy baj, ha egy csendes derék embernek szobrot állítanak. Még Bethlen is kezet fogott vele. Meg is van örökítve a talap­zat reliefjén. — Látom. No, ha hazamegyek Gyulára, be­szélek a polgármesterrel, hogy mi is állítsunk szobrot a kis Csürinek, meg az öreg Pikónak Azok is nagyon derék emberek voltak. — No, itt a Kossuth szobor. (— Leszállunk a taxiról, körüljárjuk). — Hm!... hm !... Nem is olyan rossz ez a szobor. Csak meg kellene fordítani. A hátulját a parlament felé, az elejét Lipótváros felé. Mert a hátulja ezzel az allegorikus csoporttal, az alá­irt villámló Petöfi-strófával sokkal szebb az ele­jénél Az bizony igen csak olyan, mint egy rakás szerencsétlenség. Pedig gyönyörűen van megmin­tázva, de ki képzeli ilyennek Kossuth-ot, aki epochát nyitott a magyar történelemben és a ma­gyar lelkekben. Kossuth emléke gyújt, megráz, felemel, ez a szobor pedig lesújt és kétségbe ejt. Fordítsák csak meg. Legalább lesz egy szobrunk, Tantalusz kínjait szenvedi a növényzet ides­tova már egy hét óta. A szárazság ugyan csak­nem az egész április hóra kiterjedt. Heteken át teljesen felhőtlen volt az égboltozat. Hétfőn dél­után majdnem biztosra vettük az eső beköszön­tését, de a szél estig szétoszlatta a felhőket, anélkül, hogy egy szem eső lehullott volna. Ugyanez ismétlődött azután a hét minden napján ; különösen csütörtökön reggel borult be szépen, egyben meghüvösödött az idő, a borulás pénte­ken is egész napon tartott, de csapadéknak hire hamva nélkül. Tegnap, szombaton virradólag pedig teljesen kiderült és ma még kevesebb re­mény mutatkozik esőre, mint napok óta mutatko­zott. A lapok . jelentése szerint a Dunántúl: Baranyában és Somogybán volt mintegy tiz milli- méternyi csapadék, az alföldet, különösen pedig Békés vármegyét teljesen elkerülte az eső. A meteorológia pedig napról napra, igy tegnap is bejósolta a „sok helgiitt zivatar és eső“-t, a „sok“ hely között azonban mi nem vagyunk. Nem va­gyunk azonban még ma sem pessimisták. Azt ugyan el kell ösmernünk, hogy a hosszas szá­razság és ilyenkor csaknem páratlan nagy hőség, amelynek hatása alatt az akácfa — ami ember- emlékezet óta nem történt — már áprilisban vi­rágzani kezdett, erősen visszavetette az őszi és tavaszi vetés fejlődését, különösen a magas fek­vésű és homokos talajokban, ahol a búza és a rozs — mely utóbbiból különben nálunk nagyon kevés van vetve — erősen megkárosodott, de most is csak azt mondjuk, hogy egy kiadós jó eső még azokra is csodahatásu lenne, a kötött földek vetését pedig teljesen helyrehozná. A gyümölcsben nem annyira a szárazság, mint nelyenkint bekövetkezett néhány meleg köd oko­zott nagy károkat A köd pedig tudvalevőleg veszedelmesebb a gyümölcsre, minta fagy, mely utóbbitól — reméljük — az idén nem kell tar­tanunk. RegŐS Imre a gyulai „Márky Sakkor ren­dezésében f. hó 6.-án, vasárnap délután ponto­san 3 órai kezdettel sakkfeladvány megfejtési ver­senyt tart, melyre az érdeklődőket (minél nagyobb számban) tisztelettel meghívja. Fehércipök, nyári szandalettek, topánok, és Wikeudcipök megérkeztek. — Olcsó árak! Óriási választék! Schiffer, Oroszlán, Bonyhádi cipők egyedáruiitása TANAI divatáruházában. I (1 2 — mely összes hazai intézményektől különbözni fog. Azok tudniillik elölről mutatnak, ragyognak, csak nem szabad a hátuk mögé nézui Ennek lehet. — No, de ne nézzük olyan soká, mert még vele álmodunk. — Hát menjünk a Tisza szobrához (Oda- megyünk.) — Ebben már van erő, van kifejezés. Ez mutatja, hogy Tisza férfi volt a javából. „Ember a gáton“, ahogy Gyulán mondják. De persze az ő tragikuma is magyar sors volt : Nem volt a helyén. Éppen akkor nem ö volt a kormányon, mikor leg­nagyobb szükség lett volna reá. Amikor éppen ő kellett volna. Olyan, aki egész férfi, bátor, meg nem alkuvó, kemény öklü, tiszta szinmagyar. Akkor talán megállítottuk volna katonaiakat régi határainkon. Nem lett volna őszi rózsás forrada­lom, Grinder szállóige, csirkefogótisztelgés Franchet d’Esperay nél, kommunizmus, vörös terror, „gaj- desz“, gersli és — Trianont... (Sóhajtva.) Akkor ö is élne, nem néznénk itt a szobrát, amely im­ponáló, lenyűgöző, de mégis jobb lenne, ha még nem lenne. De a tetején az oroszlán nem jó. — Miért Gyula bátyám! — Mert nem felel meg a történelmi igaz­ságnak. Nem az oroszlán taposta el a kigyót, ha­nem a kígyók az oroszlánt. Nem is a kígyók, a patkányok!... No de menjünk haza. Ki akarom pihenni magam, mert holnap kimegyek a Nemzet­közi Vásárrá, leadni a rádión azt a még soha senki által el nem mondott és nem hallott, tájé­koztató üzenetet Gyulára, hogy: Itt vagyok a Nemzetközi Vásáron. Nagyon szép minden. Nagyon jól érzem magamat. Nagyon fogy a pénzem. Csütörtökön otthon [leszek. Hadd örüljenek otthon is... Dahányi Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents