Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)
1934-05-03 / 34. szám
IiXVI. évfolyam 34Csütörtök ♦*vuIn, 1934 májas 3 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben , . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkeszd,őség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szánt ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : MORAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Olcsóbb termelést! A szaktudás fegyverét kell a gazdok kezelte adni! A zöldiuezőmozgaloni zászlobontó vundorg)ülése Gyulán. (A „Békés“ munkatársától.) A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület Rét- és Legelőjavitó szakosztálya április hó 29 én délelőtt, a városháza tanácstermében vándor- gyűlést tartott. A gyűlésen közéletünk és gazdasági életünk több kiváló alakja megjelent, közöttük Korossy György főispán, Márky Barna alispán, Reck Géza gazd. főtanácsos, Elek Lajos pénzügyig., Tüköry József földbirtokos, Sólyomi Lipót gazd tanácsos, Marky Jenő gazd. felügyelő, Varga Gyula dr. poigármester és Szentes Károly főjegyző, s kívülük még számosán úgy Gyuláról, mint Békéscsabáról. A gyűlést Beliczey Miklós földbirtokos nyitotta meg. Bevezető szavaiban a határozott célkitűzés, az öntudat és akarat feltétlen szükségéről beszélt. Országoknak, nemzeteknek, egyes foglalkozási ágaknak jóléte attól függ, — mondotta, — hogy mennyire tartják kezükben sorsuk irányítását. A magyarságról azt mondta egy neves külföldi politikus, hogy nem birja a jármot, de viszont a szabadságával sem tud mit kezdeni. S valóban igy van. Nem tudja, legalább is eddig nem tudta a magyarság kihasználni a szabadságában rejlő lehetőségeket. Nem tud megfelelően szervezkedni, pedig a jelen azt mutatja, hogy szervezettség nélkül semmit sem lehet el érni. A szervezettség alapja az összetartás. Erre kéri a gazdákat. A zöldmezőmozgalom az a terrénum, amelyen a magyar gazdák végre egységes táborba tömörülhetnek. Igaz ugyan, hogy Békésvármegye szemtermelésre rendezkedett be, mert talajviszonyai igy hozzák magukkal, mindez azonban nem jelentheti azt, hogy a zö'dmezőmozgalom iránt a leg szélesebb körű érdeklődést ne tanusitsuk. A zöldmezőmozgalom ugyanis nemcsak a mezők és legelők feljavítását jelenti, hanem szinte az egész mezőgazdasági termelés organizá- lását. Utána Piukovich József dr-ról, mint a mozgalom leglelkesebb irányítójáról beszélt, aki rövid nehány esztendő alatt is oly csodálatos eredményeket ért el, hogy a gazdasági kiáliitáson bemutatott anyagával nemcsak a szakminiszter, hanem az egész gazdatársadalom érdeklődését is a legteljesebb mértékben felkeltette. Ugyancsak meleg hangon emlékezett meg Boltizár Miklós intézőről is, aki a vármegyei mozgalom lelkes harcosa s akit éppen ezért, illetve a békéscsabai buzakiállitás alkalmával kifejtett érdemes munkásságáért a miniszter jutalommal is kitüntetett. A mozgalom fő erősségét azokban a tanfolyamokban látja, amelyeket a zöldmező szövetség a téli hónapokban az ország különböző területein rendezni szokott. Kéri ezért úgy a vármegye főispánját, mint alispánját, továbbá a város polgármesterét, hogy a tanfolyamokat pártfogolják s ha a szükség úgy kívánja, anyagilag is támogassák. A következőkben Piukovich József dr. a mozgalom célkitűzéseit ismertette. Tudja jól, mondotta, a magyar ember alaptermészete a bizalmatlanság s ezzel a bizalmatlansággal a zöídmezőmozgalom is találkozott, azonban éppen ez a bizalmatlanság késztette és készteti a mozgalom irányitóit arra, hogy minél meggyőzőbb érveket és eredményeket állítsanak szembe a kétkedőkkel. A mozgalom egyetlen célja: olcsóbbá tenni a termelést. Mindezideig az a probléma állott előtérben, hogy termésfeleslegeinket hogyan értékesítsük ? A lényeg, a termelés alfája pedig az olcsó termelés. Az uj mozgalomhoz, amely az agrárküzdelmeknek egyik legjelentősebbje, ez a cél tartozik s hozzá semmi befektetés nem, illetve csak szellemi tőke kell. Szaktudással lehet csak ezt a problémát megoldani. Figyelmébe ajánlja ezért a mozgalmat a gazdáknak, mint olyan platformot, amely egyedül képes arra, hogy egységbe tömöritse őket. Egység nélkül ugyanis, amint azt Beliczey Miklós elnöki megnyitójában is mondotta, egyetlen társadalmi osztály sem tud komoly eredményeket elérni. (A „Békés“ munkatársától.) Az állami és községi tanítók gyulai járásköre folyó hó 30-án délelőtt 9 órai kezdettel a gyulai állami elemi iskolában rendes évi közgyűlést tartott. A közgyűlésen a járás tanitói szép szambán jelentek meg. Masurek Ferenc ig. tanitó távolleteben az elnöklést Ssacsvay Tibor kétegyházi ig. tanitó látta el, aki megnyitó szavaiban a magyar tanítóság szerepéről beszélt. A tanítóság bekapcsolása nélkül a nemzeti újjáépítést el sem lehet képzelni. A munka, amely ezen a téren a magyar tanítóságra vár, nagy és felelősségteljes. Igaz ugyan, hogy sorsa most nem áll arányban munkássága értékével, azonban ez a körülmény nem befolyásolhatja a tanítóság munkáját. A tanítóságnak, mint a nemzet minden dolgozó rétegének, áldozatot kell hoznia. Áldozatot mindaddig, amig a szebb magyar jövendő napja fel nem kél. Megemlékezett arról a szerencsés harmóniá ról, amely a tanítóság és felettes hatósága között fennáll, továbbá Masurek Ferenc kitüntetéséről. Igen nagy tetszést váltott ki a hallgatóságból az állami iskola énekkarának bemutatkozása. Meglepő tökéletesen énekeltek a csöppnyi gyermekek. Egyetlen taktusban nem tévedtek, sem dallamban, sem szövegHa legelőink feljavulnak, olcsóbb lesz a takarmány. Ha olcsóbb lesz a takarmány, olcsóbb lesz az állattartás. Ha pedig az állattartás olcsóbbá válik, az nemzetközi vonatkozásban felbecsülhetetlen előnyt jelent az értékesítés számára. A legelőgazdálkodás és takarmánytermelés a többi termelési ágakon is éreztetni fogja kedvező hatását, éppen ezért ismételten kéri a gazdákat, hogy a mozgalomba kapcsolódjanak be s a tanfolyamokat, amelyeket a szövetség rendezni fog, pártfogolják és látogassák. Meggyőződése, hogy mint Békéscsabán, úgy Gyulán is lelkes megértésre talál a mozgalom s a gyulai gazdák is csatlakoznak ahoz a 15 ezer gazdához, akik a szervezkedésben rejlő előnyöket már felismerték. A továbbiakban meleg szavak kíséretében átadta Boltizár Miklósnak a földművelésügyi miniszter jutalmát és az Alföldi Zöldmező Bizottság díszoklevelét. Boltizár a jutalmat és a díszoklevelet hálás szavakkal köszönte meg, ígérvén, hogy munkájával továbbra is szolgálni fogja a zöldmezőmozgalmat s vele az egyetemes magyarság érdekeit. Utána Boltizár Miklós igen tartalma- és érdekes tanulmányban ismertette a legelő gazdálkodás történetét. A felolvasás után kisebb vita fejlődött ki. A gyűlés 12 óra után ért véget. ben. Achim András tanitó, aki a gyermekkar betanításának nehéz munkáját végezte, a legteljesebb elismerést érdemli a rendkívül szép eredményért. Az énekkari bemutató után Porssolt Jó séf bicerei tanító az osztatlan iskola tanítási módszerét mutatta be. Kiváló pedagógiai érzékkel végzett oktatása a modern tanítás rendszerét igen szemléltetően és eredményessége felöl igen meggyőzően mutatta be. Magával hozott növendékei hozzáértő és lelkes munkásságának igen szép bizonyságát szolgáltatták. Látszott tanításán, hogy teljes biztossággal tartja kezében növendékei szellemi vezetését. Amit növendékei produkáltak, az jóval fölötte áll az atlag eredményeknek. A nagysikerű mintatanitás után a tisztikar 'megválasztása következett, amelynek során elnökké ismét Masurek Fenencet és alelnökké Ssacsvay Tibort választották meg, majd néhány kisebb jelentőségű ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. Délben a Kaszinóban közebéd volt, amelyen igen sok beszéd hangzott el. Az egybegyült tanítóság meleg szeretettel ünnepelte Hercsuth Kálmán tanfelügyelőt, aki megértő jóindulattal és együttérzéssel viseltetik a tanítóság iránt. A gyulai járáskor tanítóinak közgyűlése a magyar tanítóság nagyszerű felkészültségét dokumentálta.
