Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-01-18 / 4. szám

LX¥I. évfolyam 4. »»ám Csütörtök «wyEíüa, 19M Január 18 Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. hirdetési díj előre liaetejidö. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Megérkeztek a horogkeresztes osztrák politikai menekültek. Egyelőre nem hagyhatták el a Szeretethtol. (A „Békés“ munkatársától.) Mar na­pokkal ezelőtt hire járt, úgy Gyulán, mint az ország egész sajtójában, hogy a kormány az Ausztriából Magyarországra menekült osztrák horogkereszteseket Gyulára inter­nálja. A hir valónak bizonyult, 106 politikai menekült szerdán reggel Gyulára érkezett. Külön szerelvény hozta át őket Békéscsabá­ról s vitte őket a Szeretetházhoz. A sze­relvény az országúinál állt meg s a csend­őrök felügyelete mellett ott történt meg a kivagonirozás. Rorossy György főispán lapunk mun­katársának a következőket volt szives mon­dani az osztrák emigr nsokra vonatkozólag : — A százhat főnyi osztrák horogke­resztes ma reggel hét órakor megérkezett Gyulára. Az üresen állt Szeretetházban he- lyetzük el őket, amelyet előzőleg a szükség­nek megfelelően rendbehozattunk és felsze­reltettünk. Az emigráltak nem foglyok, a magyar kormány nem foglyoknak, hanem politikai menekülteknek tekinti őket s igy felügyeletük is csak azzal a célzattal törté­nik, hogy ne széledjenek az országban szerte s esetleges munkavállalásaikkal ne rontsák a magyar munkások kereseti lehetőségét. Felügyeletüket 10 csendőr látja el, szük­ségleteikről pedig megbizásomból a város egyik kiküldött tisztviselője Treba Lajos dr. gondoskodik. A menekültek a Szeretetházat egyelőre nem hagyhatják el, de szó lehet róla, hogy később felügyelet mellett bejöjje­nek Gyulára, ha szét akarnak nézni a vá­rosban. Utána természetesen, ugyancsak megfelelő felügyelet mellett, tartoznak visz- szamenni a Szeretetházba. Arra a kérdésünkre, hogy az emigrál­tak mennyi ideig maradnak Gyulán s ellá­tásuk költségeit végeredményben ki fogja viselni, Rorossy György főispán a követke­zőket mondotta: — Az, hogy az osztrák nemzeti szó cialisták meddig maradnak Gyulán, bizony­talan. Ügyükben a szükséges diplomáciai tár­gyalások már megindultak, de hogy mikor és milyen eredményre vezetnek, azt nem lehet tudni. Ellátásukat, ami tejenként egyéb­ként nem több napi 60—70 fillérnél, egye­lőre a kormány finanszírozza, remélhető azonban, hogy Ausztria a vendéglátás költ­ségeit Magyarországnak meg fogja téríteni. Jelenlegi állomáshelyük bizonnyal csak át­meneti s ha menni akarnak s szándékuknak diplomáciai akadályai nem lesznek, a ma­gyar kormány szabad kiutat biztosit szá­mukra. Korossy György főispán szives infor­mációja után Varga Gyula dr. polgármes­terhez fordultunk, aki szerdán reggel vitéz Takácsy Lajos dr. tisztifőorvossal már a korai órákban kikocsizott a Szeretetházba. Szives információja szerint az osztrák horogkeresztes menekültek nagyon meg van­nak elégedve elhelyezésükkel, amint mond­ják : kellemesen csalódtak. Úgy hallották ugyanis, hogy valami elhagyott, rozoga épü­letben szállásolják el őket, amelyen keresztül- kasul jár a szél. Ehelyett egy tiszta, kelle­mesen fütött és rendesen felszerelt otthonra találtak. A kivagonirozás a legteljesebb rend­ben, katonai fegyelemmel történt. Három szakaszba sorakoztak fel és szabályos me­netben vonultak be a Szeretetházba. Pa­rancsnokuk van, akinek feltétlen engedel­mességgel tartoznak Valamennyien zöldes egyenruhában vannak, lapos sapkát és fekete nyakkendőt viselnek. Felszerelésük elég hiánytalan, konyhafelszerelést, rádiót és fény­képezőgépet is hoztak magukkal. Az a hir, hogy soraikban arisztokraták, vagy magasáliásu tisztviselők vannak, továbbá, hogy burgenlandiak, nem felel meg a való­ságnak. Legtöbbje beiső-ausztriai és egysze­rűbb munkás és iparos ember. Vannak azon­ban diplomások, tisztviselők és egyetemis ták is, úgy hogy szinte minden kategória képviselve van közöttük. Átvételük a csendőrség részéről név­sor szerint a legteljesebb fegyelem mellett történt Határozott meggyőződésük egyébként, hogy Ausztriában a hatalom két hónapon belől a kezükbe megy át. Ugyancsak el­döntött dolog szerintük az is, hogy az Anschluss rövidesen megtörténik, mert hiszen, mint mondják, történelmi erőknek ellenállni nem lehet. Igen nagy érdeklődés mellett alakult meg vasárnap a „Gyulai Háztulajdonosok Szövetsége“. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap dél­előtt féltizkor a gyulai háztulajdonosok nagy csoportja — közel négyszáz ember — gyű lekezett össze az Ipartestület nagytermében, hogy meghallgassa a Háztulajdonosok Or szágos Szövetsége és a Szegedi Háztulaj donosok Egyesülete kiküldötteinek előadását Mindkét előadó vázolta a háztulajdono sok súlyos helyzetét és azt, hogy a háztu lajdonosok vannak az államban olyan fontos tényezők, mint bármely más érdekcsoport, annál is inkább, mert a statisztika azt mu­tatja, hogy a házadó messze felülhaladja a földadót és minden más egyenes adónemet. A háztulajdonosok a legkonzervatívabb eleinek, mert annak dacára, hogy a háztu­lajdon mondhatni évtizedek óta csak ráfi­zetéssel tartható fenn s a befektetett tőke értéke eddig mindég csökkent az utóbbi években, mégis tartották azt, bár sokan bi­zony már maguk sem tudják, hogy vájjon az övék-e a ház, vagy a hitelezőé, vagy esetleg egyiké sem, mert a közterhek súlya alatt roskad össze. A több mint másfél órai előadást dr. Schriffert Ferenc gyulai ügyvéd előadása rekesztette be, aki a helyi vonatkozású ba­jokkal foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a városnak nincsenek a mai kor követel­ményeinek megfelelő városfejlesztési sza­bályrendeletei. Az útburkolási szabályren­delet mellett ma már nem lehet utakat bur­kolni, mert az, mint a gyakorlat is mutatja, nem válik be itt a vidéki városban. Itt az alig 1000—1500 pengőt érő külvárosi há­zakat nem lehet 400—600 pengős útburko­lási költséggel terhelni. A várost fejleszteni kell tovább. A csatornázás és vízellátás nem megfelelő. Mindezekre uj szabályrendelet al­kotására van szükség. A szabályrendeletek alkotásánál azonban a háztulajdonosok is részt kívánnak a munkából. Ez pedig csak úgy lehetséges, a szövetségbe tömörül­nek, mert különben bizonyos érdekcsopor­tok nem jöhetnének össze közérdekű dol­gaik megvitatására. Ott van továbbá az udvar és a gyümölcsöskert kérdése. Csak egyesült erővel lehetséges a gyümölcsfa-vé­delem kérdésének megvalósítása is. Hiába vannak erre már kitűnő törvényeink, ha egy ember védekezik a gyümölcsfa kártevők el­len, fáradozása hiába va ó lesz, ha a kör­nyezők nem követik. Ki kell oktatni az ér­dekelteket a helyes és olcsó védekezésről és ez is csak Szövetség keretében lehetséges. Ezek után a tanulságos előadások után a gyűlés az elnöklésre felkért Kéler János feltett kérdésére kimondotta a »Gyulai Ház-

Next

/
Thumbnails
Contents