Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-01-18 / 4. szám

LX¥I. évfolyam 4. »»ám

Csütörtök

«wyEíüa, 19M Január 18

Előfizetési árak:

Negyedévre :

Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill.

hirdetési díj előre liaetejidö.

BÉKÉS

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP

Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Egyes szám ára 10 fillér.

Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC.

Megjelenik csütörtökön és vasárnap.

Megérkeztek a horogkeresztes osztrák politikai

menekültek.

Egyelőre nem hagyhatták el a Szeretethtol.

(A „Békés“ munkatársától.) Mar napokkal ezelőtt hire járt, úgy Gyulán, mint az ország egész sajtójában, hogy a kormány az Ausztriából Magyarországra menekült osztrák horogkereszteseket Gyulára internálja. A hir valónak bizonyult, 106 politikai menekült szerdán reggel Gyulára érkezett. Külön szerelvény hozta át őket Békéscsabáról s vitte őket a Szeretetházhoz. A szerelvény az országúinál állt meg s a csendőrök felügyelete mellett ott történt meg a kivagonirozás.

Rorossy György főispán lapunk munkatársának a következőket volt szives mondani az osztrák emigr nsokra vonatkozólag :

— A százhat főnyi osztrák horogkeresztes ma reggel hét órakor megérkezett Gyulára. Az üresen állt Szeretetházban he- lyetzük el őket, amelyet előzőleg a szükségnek megfelelően rendbehozattunk és felszereltettünk. Az emigráltak nem foglyok, a magyar kormány nem foglyoknak, hanem politikai menekülteknek tekinti őket s igy felügyeletük is csak azzal a célzattal történik, hogy ne széledjenek az országban szerte s esetleges munkavállalásaikkal ne rontsák a magyar munkások kereseti lehetőségét.

Felügyeletüket 10 csendőr látja el, szükségleteikről pedig megbizásomból a város egyik kiküldött tisztviselője Treba Lajos dr. gondoskodik. A menekültek a Szeretetházat egyelőre nem hagyhatják el, de szó lehet róla, hogy később felügyelet mellett bejöjjenek Gyulára, ha szét akarnak nézni a városban. Utána természetesen, ugyancsak megfelelő felügyelet mellett, tartoznak visz- szamenni a Szeretetházba.

Arra a kérdésünkre, hogy az emigráltak mennyi ideig maradnak Gyulán s ellátásuk költségeit végeredményben ki fogja viselni, Rorossy György főispán a következőket mondotta:

— Az, hogy az osztrák nemzeti szó cialisták meddig maradnak Gyulán, bizonytalan. Ügyükben a szükséges diplomáciai tárgyalások már megindultak, de hogy mikor és milyen eredményre vezetnek, azt nem lehet tudni. Ellátásukat, ami tejenként egyébként nem több napi 60—70 fillérnél, egyelőre a kormány finanszírozza, remélhető azonban, hogy Ausztria a vendéglátás költségeit Magyarországnak meg fogja téríteni. Jelenlegi állomáshelyük bizonnyal csak átmeneti s ha menni akarnak s szándékuknak diplomáciai akadályai nem lesznek, a magyar kormány szabad kiutat biztosit számukra.

Korossy György főispán szives információja után Varga Gyula dr. polgármesterhez fordultunk, aki szerdán reggel vitéz Takácsy Lajos dr. tisztifőorvossal már a korai órákban kikocsizott a Szeretetházba.

Szives információja szerint az osztrák horogkeresztes menekültek nagyon meg vannak elégedve elhelyezésükkel, amint mondják : kellemesen csalódtak. Úgy hallották ugyanis, hogy valami elhagyott, rozoga épületben szállásolják el őket, amelyen keresztül- kasul jár a szél. Ehelyett egy tiszta, kellemesen fütött és rendesen felszerelt otthonra találtak.

A kivagonirozás a legteljesebb rendben, katonai fegyelemmel történt. Három szakaszba sorakoztak fel és szabályos menetben vonultak be a Szeretetházba. Parancsnokuk van, akinek feltétlen engedelmességgel tartoznak Valamennyien zöldes egyenruhában vannak, lapos sapkát és fekete nyakkendőt viselnek. Felszerelésük elég hiánytalan, konyhafelszerelést, rádiót és fényképezőgépet is hoztak magukkal.

Az a hir, hogy soraikban arisztokraták, vagy magasáliásu tisztviselők vannak, továbbá, hogy burgenlandiak, nem felel meg a valóságnak. Legtöbbje beiső-ausztriai és egyszerűbb munkás és iparos ember. Vannak azonban diplomások, tisztviselők és egyetemis ták is, úgy hogy szinte minden kategória képviselve van közöttük.

Átvételük a csendőrség részéről névsor szerint a legteljesebb fegyelem mellett történt

Határozott meggyőződésük egyébként, hogy Ausztriában a hatalom két hónapon belől a kezükbe megy át. Ugyancsak eldöntött dolog szerintük az is, hogy az Anschluss rövidesen megtörténik, mert hiszen, mint mondják, történelmi erőknek ellenállni nem lehet.

Igen nagy érdeklődés mellett alakult meg vasárnap a „Gyulai Háztulajdonosok Szövetsége“.

(Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt féltizkor a gyulai háztulajdonosok nagy csoportja — közel négyszáz ember — gyű lekezett össze az Ipartestület nagytermében, hogy meghallgassa a Háztulajdonosok Or szágos Szövetsége és a Szegedi Háztulaj donosok Egyesülete kiküldötteinek előadását

Mindkét előadó vázolta a háztulajdono sok súlyos helyzetét és azt, hogy a háztu lajdonosok vannak az államban olyan fontos tényezők, mint bármely más érdekcsoport, annál is inkább, mert a statisztika azt mutatja, hogy a házadó messze felülhaladja a földadót és minden más egyenes adónemet.

A háztulajdonosok a legkonzervatívabb eleinek, mert annak dacára, hogy a háztulajdon mondhatni évtizedek óta csak ráfizetéssel tartható fenn s a befektetett tőke értéke eddig mindég csökkent az utóbbi években, mégis tartották azt, bár sokan bizony már maguk sem tudják, hogy vájjon az övék-e a ház, vagy a hitelezőé, vagy esetleg egyiké sem, mert a közterhek súlya alatt roskad össze.

A több mint másfél órai előadást dr. Schriffert Ferenc gyulai ügyvéd előadása rekesztette be, aki a helyi vonatkozású bajokkal foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a városnak nincsenek a mai kor követelményeinek megfelelő városfejlesztési szabályrendeletei. Az útburkolási szabályrendelet mellett ma már nem lehet utakat burkolni, mert az, mint a gyakorlat is mutatja, nem válik be itt a vidéki városban. Itt az alig 1000—1500 pengőt érő külvárosi házakat nem lehet 400—600 pengős útburkolási költséggel terhelni. A várost fejleszteni kell tovább. A csatornázás és vízellátás nem megfelelő. Mindezekre uj szabályrendelet alkotására van szükség. A szabályrendeletek alkotásánál azonban a háztulajdonosok is részt kívánnak a munkából. Ez pedig csak úgy lehetséges, a szövetségbe tömörülnek, mert különben bizonyos érdekcsoportok nem jöhetnének össze közérdekű dolgaik megvitatására. Ott van továbbá az udvar és a gyümölcsöskert kérdése. Csak egyesült erővel lehetséges a gyümölcsfa-védelem kérdésének megvalósítása is. Hiába vannak erre már kitűnő törvényeink, ha egy ember védekezik a gyümölcsfa kártevők ellen, fáradozása hiába va ó lesz, ha a környezők nem követik. Ki kell oktatni az érdekelteket a helyes és olcsó védekezésről és ez is csak Szövetség keretében lehetséges.

Ezek után a tanulságos előadások után a gyűlés az elnöklésre felkért Kéler János feltett kérdésére kimondotta a »Gyulai Ház-