Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-04-19 / 30. szám

Békés 1934 április 19 2 reprodukálhatjuk, csak néhány mondatát ik­tatjuk ide, mint egy-egy pillérét szavai gaz­dag architektúrájának. >Nem adhatjuk filléreinket azoknak, akiket nem is ismerünk.« »A koldusok egy része éjjel dorbézol, reggel pedig kiül a templomok elé és fenn­hangon imádkozik.« »A koldus nem tud őszintén imádkozni, mert gondolatában mindég a jövő-menők zsebeiben kötöz.« Az óriási tetszéssel fogadott szavak után báró Apor Vilmos dr., Harsányi Pál, Kaufmann Ödönné a Szociális Misszió Tár­sulat, dr. Tarján Béláné a Lorántffy Zsu- zsánna Egyesület, dr. Paulini Gyuláné pedig az Ev. Nőegylet nevében örömmel jelentet­ték be csatlakozásukat az egri norma rend­szeréhez. Az értekezletet Varga Gyula dr- polgármester szavai zárták be. A rendszert az alábbiakban ismertetjük: — Az egri norma hatósági, felekezeti és társadalmi összefogásból származó állandó embervédelmi tevékenység, amely által vég­leges testi-lelki, otthoni gondozást nyernek a munkaképtelen és eddig koldulásra szoruló helybeli szegények; továbbá karitativ ápo lásban részesülnek betegségük idején, vigasz­talást nyernek utolsó óráikban — vallásuk szerint —, haláluk után pedig tisztességes végtiszteletet és sirjaiknak virágos őrizetét a temetőben. Az egri norma szervei: 1. Hatósági szegényügyi bizottság: Ennek elnöke a mindenkori polgármester, ügyvezető igazgatója pedig a népjóléti ügy­osztály mindenkori vezetője. Tagjai: a városi rendőrkapitányság ügyvezetője vagy megbízottja, a felekezetek lelkészei és még néhány, a polgármester által megbízott, szociális tevékenységéről közismert férfi és nő. E bizottság elé fut össze minden városi szociális szegény- és nyomorügy: ezek vég­zik a karitativ közigazgatást. Van egy szü- kebb, 3—4 tagból álló szerve a bizottság­nak, mely adományelosztást végez és köz­vetlen felelős a karitativ közigazgatásért. 2. Hatósági szegényügyi hivatal: Ez a népjóléti ügyosztálynak alosztálya. A sze­gényügyi hivatal vezeti: a) a városi szegé­nyek törzskönyvét, amelybe csak felsőbb en­gedéllyel szabad bepillantani annak, aki nem tagja a szegényügyi bizottságnak: ezt igy kívánja a karitativ munka; b) a bevételi és kiadási naplót; c) adománygyűjtő hölgyek hivatalos könyveit; d) az ellátottak kereske­dési könyveit. A szegényügyi hivatalt ellen­őrzi a városi számvevőség. E hivatalban személyesen kell jelentkeznie a segélyre szo­ruló szegénynek, ha csak nem fekvő be­teg. Koldulni, kéregetni nem szabad. Ezt ellenőrzi a rendőrség. 3. Hatósági adománygyűjtő hölgybi­zottság, amely a polgármester és a rend­őrkapitányság által láttomozott, átfüzött hi­vatalos könyvecskékkel összegyűjti minden hó első negyedében az egyesek és családok által önként felajánlott adományokat és el­lenjegyzés ellenében átszolgáltatja a sze- gényügyi hivatal vezetőjének. E célra szíve­sen ád mindenki havi adományt, ha általa megszabadulhat az ismert és ismeretlen kol­dusok tömegétől. Ezzel eleget is tehet min­denki lelkiismerete szavának és alamizsnál- kodási valláskötelezettségének. Az adomány összege körülbelül meg­felelne annak az összegnek, amelyet ki-ki havonként a koldusoknak adományozni szokott. 4. A szegénygondozó nővérek, diako­nisszák, testvérek és as izr. gondozó nő­vérek. Ók a szegénygondozó hivatalnak szegénygondozó szerve. Irgalmas szamaritá­nusok, akik egyedül a degenerált embert nézik, nem mást s a lehetőségek szerint se­gítik : a) Környezettanulmányt végeznek; b) azt élőszóval is előadják a szegényügyi és adományeloszíó bizottsági szerveknek; c) hivatalos megállapítás szerint a szegé­nyeket gondozzák, mint gyermek tehetetlen szüleit; d) betegségben ápolják őket; e) végső vigasztalásról gondoskodnak — vallá­suk szerint; f) tiszteségesen eltemettetik és g) sírjaikat felvirágozzák. A szegénygondozást a norma szerint Csonkamagyarországon bevezette: Eger, Esztergom, Baja, Szolnok, Kecskemét, Gyön­gyös, Hatvan, Kiskunfélegyháza, Balassa­gyarmat, Újpest, Pécs. Hatalmas siker mellett folyt le a székely vacsora. (A „Békés“ munkatársától.) Szomba­ton este a szokásos társas vacsorák kereteit és jelentőségét messze túlhaladó esemény színhelye volt a Komló kávéház hatalmas helyisége. Közel kétszáz, a társadalom elitjé­ből rekrutálódott ember gyűlt össze, hogy részt vegyen azon a székely ételekből ösz- szeállitott vacsorán, amelyet jótékonycélra a Lorántffy Zsuzsánna Egyesület rendezett. Ez a szép és impozáns társadalmi találkozó nemcsak annak volt a bizonysága, bogy a város közönsége mindenkor hajlandó áldo­zatra nemes, emberbaráti célok érdekében, hanem annak is, hogy a felekezetek élete egymással szemközt békés szellemű és közös nevezőn áll a nemzeti gondolat szolgálatá­ban. A katholikus és protestáns egyházak szeretetteljes kézszoritása volt ez a vacsora, a franciskánus gvardián és a református es­peres találkozása azon ősi és megszentelt gondolatban és érzésben, amelynek Krisztus volt az inkarnációja. Az Ízletes menü elfogyasztása után Harsányi Pál esperes mondott lelkes magyar­sággal áthatott beszédet. Meleg szavakkal köszöntötte a megjelent vendégeket s azok sorában Oslay Oswald lerencrendi gvardiánt. aki a szerető megsegítés, a magyar testvéri­ség gondolatának követeként érkezett Gyulára. Az üdvözlésre Oslay Oswald mélyér- telmü szavakban válaszolt. Az énről és a kollektiv célokról és az azokért való alázatos munkáról beszélt. Szavai egy előkelő, kulturált elme és a melegszívű papember világát tárták fel a hallgatók előtt. Vacsora után tánc volt, mely igen jó hangulatban reggelig tartott. Kádas György dalestje. (A „Békés“ munkatársától.) Vasár­nap este Kádas György személyében egy gazdag liráju, a magyar föld szépségeitől megihletett költői lélek mutatkozott be a gyulai közönségnek. Szívhez szóló dalokban mondta el azt a sok-sok szerelmet, ami el­tölti egész bensőjét mindennel szemben, ami poézis. Egyéni hangon szólaltatta meg bo­rongó panaszait s friss ütemü csárdásokban széles jókedvét. Kádas György melódiái spontán megnyilatkozásai a léleknek s hatá­rozott nyereségei a magyar müdal-költé- szetnek. Bevezetőt az esten Harsányi Pál es­peres mondott. Szárnyaló szavai után Ka­rácsonyi Margit, majd Sebő Miklós énekelt. Kellemes orgánumuk maradéktalanul érvé­nyesítette a megszólaltatott dalok szépsé­geit. Mitrovits Gyula dr. egyetemi tanár igen magas esztétikai előadást tartott a művészetekről, szerepükről és szükségükről. Készt vett még a dalesten Vigh Endre is, a kiva.io csellista, aki művészetéből ismét finom i élőt adott. Rácz Karcsi zenekara az énekeket harmonikus, szép játékkal kisérte. IMI. M. számú házban az emeleti 3 vagy 5 szobás lakás kiadó, mellékhelyiségekkel. Érdeklődni Kertész Lajos üzletében. 90 3^-3 Likvidálják a Földmivelők Gőzmalmát ? (A „Békés“ munkatársától.) Néhány hónappal ezelőtt az a hir terjedt el a város­ban, a hogy Földművelők Gőzmalmát bezárták, mert olyan ráfizetéssel tartható csak üzem­ben, amely idővel a befektetett tőke teljes pusztulására vezetne. A hir ebben a formá­jában nem bizonyult valónak, mert a malom továbbra is üzemben maradt, a híresztelés­nek azonban megvolt az az alapja, hogy egy bizottság megvizsgálta a malom ügyvitelét s megállapította, hogy a rezsi jelentékenyen túlhaladja a jövedelmet. Ilyen körülmények között önként vetődik fel az a gondolat, hogy az üzemet be kell szüntetni s a rész­vényesek pénzének teljes pusztulását meg kell akadályozni. Folyó hó 22-én, vasárnap délután a részvényesek a Göndöcs-népkerti pavilion- ban rendes évi közgyűlést tartanak. A köz­gyűlés tárgysorozatában egy igazgatósági javaslat is szerepel és pedig a vállalat likvi­dálására vonatkozólag. A közgyűlés előre­láthatólag igen mozgalmas lesz s a likvidá- lási javaslat körül minden bizonnyal élénk vita fog kifejlődni.

Next

/
Thumbnails
Contents