Békés, 1934. (66. évfolyam, 1-101. szám)

1934-04-05 / 26. szám

2 Békés 1934 április 5 megvitatására értekezletet tartanak. Ameny- nyiben az egri norma szegényellátási rend­szerét sikerül megvalósítani, úgy két ferenc­A Gyulai Szépmives (A „Békés“ munkatársától.) Néhány hónappal ezelőtt Gyulán az irodalomért és művészetért lelkesülő emberek egy kis cso­portja elhatározta, hogy a város kultúrájának fejlesztésére társaságot alakit s annak műkö­dését a városi könyvtár és muzeum céljai­val hozza összhangba. A tervet tett követte, rövidesen megalakult az egyesület »Gyulai Szépmives Céh« névvel. A céh az irodalom és művészetek fejlesztésén kivül a tudomá­nyok művelését is programmjába iktatta, úgy hogy célkitűzése a kultúra igen jelen­tős területével van kapcsolatban. A céh munkája egyelőre nem nyilvánosan, csak a céhtagok szükebb körében tolyt, mindaddig, amig a tagok tevékenysége olyan jelentős eredményeket nem produkált, amelyekkel a nyilvánosság előtt is be lehet mutatkozni. > A céh munkája ugyanis komoly s célkitüzé- | seiben olyan szándékú, amely nem elégszik j rendi nővér s egy diakonissza jön Gyulára, akik aztán a szegények gondozását a jövő­ben intézményesen fogják ellátni. Céh felolvasó ülése. meg felszínes, hanem csak tiszta értékű eredményekkel. Első nyilvános felolvasó ülését a Szép­mives Céh ma, csütörtökön délután 6 órai kezdettel tartja a polgári fiúiskola fizikai előadó termében. A felolvasó ülésre névre szóló meghívókat bocsájtottak ki és pedig azok részére, akik az irodalom, művészet és tudományok iránt érdeklődéssel viseltetnek, illetve akik a határszéli várossá lett s igy történelmi misszióra hivatott Gyula kulturá­lis előbbrejutásának ügyét a szivükön viselik. A céhülés tárgyrendje a következő : 1. Elnöki megnyitó. 2. Czinczár Dezső előad. 3. Verseiből felolvas Nagy Gusztáv. 4. Péczely József novelláját olvassa fel. 5. Költeményeiből íelolvas Kovács Dezső. 6. Implotn József előad. 7. Elnöki zárószó. Bezárult a Népkonyha. (A „Békés“ munkatársától.) A város és a társadalom szociális tevékenységének egyik igen fontos szerve, a Népkonyha, folyó hó 3-án délben osztotta ki utolsó ebéd­jét az idei akció során. Az ebédosztáson megjelent Varga Gyula dr. polgármester, Ujházy László nyug. máv. főfelügyelő és Erdős Gyula jegyző, a szociális ügyosztály vezetője. Ebédosztás előtt Varga Gyula dr. rövid beszédet intézett az egybegyült sze­gényekhez- Hálájának adott kifejezést a tár­sadalom adakozásáért, s ugyancsak hálás köszönetét fejezte ki a Népkonyha irányí­tását végző apáca-főnöknőnek, s a főzést végző kedves nővérnek, továbbá Ujházy Lászlónak, aki önzetlen, odaadó munkával intézte a konyha adminisztrációs ügyeit Szavai végeztével kezdetét vette a tarhonyás paradicsomlevesből és mákoskalácsból álló ebéd kiosztása. Megható volt látni azt a mély hálát és szeretetet, amely úgy a város humánus gondolkodású polgármestere, mint a kedves nővérek iránt megnyilvánult. Déli harangszóra pedig ismét bezárult a szegé­nyek mögött a kapu, amelynek nyitását ed­dig oly nehezen várták s amely részükre a boldogabb, legalább a meleg étel örömeit nyújtó emberibb életet jelentette a tél nehéz, keserves hónapjaiban. FÜRDŐKÁDAK és KÁLYHÁK MOSOÓK, FÜRDŐSZOBAFELSZERELÉSEK CSŐVEK FÉMÁRLKYÁRTAS 2-2 SZIVATTYÚK. LEMEZEK HUB JE H Tés TAb SAV b. t. BUDAPEST, VI., LISZT FERENC TÉR 4. Uj sorsjátéksúj reménység! Nők, férfiak Szegények — gazdagok Fiatalok — öregek Földbirtokosok Gazdák Kereskedők Iparosok Ügyvédek Orvosok Mérnökök arók, művészek Tisztviselők Hivatalnokok Alkalmazottak Ügynökök Munkások stb. 92 1-1 A szerencsét is keresni kell! tehát mindenki tudja, hogy a m. kir. osztálysorsjátéknak igen nagy fontos­sága van az ország gazdasági életé­ben és páratlan alkalmat nyújt arra, hogy bárki gyorsan meggazdagodhas­son, hogy nyerjen egy nagy nyereményt. Nyerni azonban csak az nyerhet, akinek sorsjegye van ! A szerencse mindenki számára, foglal­kozásra, nemre, korra, rangra, vagyonra való tekintet nélkül — nyitva áll. Most itt az alkalom! Április 14-én kezdődik az új sorsjáték. Vegyen vagy rendeljen sorsjegyet bármelyik fő­árusítónál a hivatalos árakon: nyol­cad 3 pengő', negyed 6 pengő, fél 12 pengő, egész 24 pengő osztályonként. Mindenkinek és minden egyes sors­jegynek egyenlő a nyerési esélye! Reménység és kitartás a fő; RAZDAYÉDELEI. A védett birtokkal járó kötelességek. Mit kell a védett birtokok tulajdonosának fizetni, hová és mikor ? Megemlékeztünk már arról, hogy a helyi felügyelő bizottság március hó 21 -én értekez­letet tartott s azon dr. Kovalszkg Róbert gyu­lai ügyvéd, bizottsági tag ismertette, mik a védett birtokkal járó kötelezettségek, mit kell a védett birtok tulajdonosának fizetnie, hová és m kor Ezt kivonatosan az alábbiakban kö­zöljük. Gazdaadós, kinek védett birtoka van, te kintet nélkül tartozásainak összegére, zálog­levél vagy kötvény kibocsájtás alapjául szol­gáló kölcsöne esedékességeit köteles legalább megfizetni. Az ilyeo kölcsönt tehát az eredeti kötvény szerinti fizetési módozatok mellett változatlanul kell fizetni. Egyéb tartozásaik tekintetében: A tartozás évi 4 százalékos kamatait és a telekkönyvi rangsorban, de csak jelzá­logos hitelezőjének, ha tartozása a védett bir­tok kataszteri tiszta jövedelmének 30 szoros szorzatán belül van, évi 1 százalék tőke tör­lesztést tartozik megfizetni. A gazdaadós, kinek védett birtoka van és tartozásainak összege védett birtoka katasz­teri tiszta jövedelmének 40 szeres szorzatát meghaladja és ha ezen igényét bejelenti, úgy birtoka kataszteri tiszta jövedelme 40 szeres szorzatának megfelő tartozásai után kö­teles csak évi 4 százalékos kamatot fizetni, a 30 szoros kataszteri tiszta jövedelmen belül eső jelzálogos hitelezőknek ezen felül évi 1 százalékos tőketörlesztést és védett birtoka kataszteri tiszta jövedel­mének minden Koronája után óveute 10—10 fillért­A kataszteri tiszta jövedelem 30 szoros szorzatán belül eső jelzálogos hitelezőknek járó kamatot és tőke törlesztést közvetlen a hitele­zőknek kell fizetni, mig a tennmaradó részt (30—40 szeres szorzat közti kamatok) és az említett 10 fillé­reket postán, csekklapon „Gazdaadósok hite­lezőit illető befizetések, leltári számla, Gyula.“ vezetett letéti számlára kell postán beküldeni. (A szükséges befizetési lapokat a helyi bizott­ság tagjainál, az adóhivatalnál és a községi főjegyzőknél lehet igényelni.) Ha a gazdaadósnak védett birtoka 10 katasztrális holdnál nem nagyobb, vagy ka­taszteri tiszta jövedelme 100 Koronát nem halad meg, illetve ha csak házas beltelke van, ugyancsak választhatja az előbb említett mó dozatokat azzal a különbséggel, hogy a 40 szeres szorzatnak megfelelő terhelés esetén is az egész összeget a hitelezőknek kell közvetlenül megfizetnie. Ha csak házas beltelke van a gazdaadós­nak, ily esetben a kataszteri tiszta jövedelem 40 illetve 30 szorosa helyébe a házadó alap 12 szerese illetve 9 szerese veendő számí­tásba. Ha a gazdaadós védett birtokához házas beltelek is tartozik, amelyet nagyobb részben ő vagy hozzátartozói használnak, az ilyen in­gatlant, fenti kiszámításnál úgy kell tekinteni, mint amelynek kataszteri tiszta jövedelme a házadó alap 30 százalékával volna egyenlő. Tehát az ilyen háznál a házadóalap 30 szá­zalékát kell számításba venni és az egyéb ingatlanok kataszteri tiszta jövedelméhez ezt az összeget kell hozzá adni. Fenti kamatokat és tőketörlesztést, más megállapodás hiányában 1934 január 1-től évi 4 egyenlő előzetes részletben kell fizetni. Posta utján fizetendő összeg (fent ma­radt kamatok, melyeket fentiek szerint nem közvetlenül a hitelezőknek kell fizetni) ne­gyedévi utólagos részletben mindenkor leg-

Next

/
Thumbnails
Contents