Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-03-29 / 24. szám
3 Békés 1933 március 29. Márky Barna dr. javaslatára a közgyűlés köz felkiáltással ejtett meg és pedig a régi tiszti ■ kar változatlan összetételű megválasztásával- Elnök lett Zöldy János dr., alelnök : Ssakolcsay Lajos, igazgató: Novák Kamill dr., ügyész: Hoffmann Pál dr., jegyző: Novak József, pénztáros Jnnásska Ferenc, ellenőr: Ambrus Lajos és könyvtáros: Károlyi Gábor. A számvizsgáló bizottság tagjai Schmidt Iván, Sál József és Sándor Dénes lettek A közgyűlés bizalmát a tisztikar és a maga nevében Zöldey János dr. elnök köszönte meg, kijelentvén azonban, hogy az elnöki megbízást most fogadja el utoljára, amennyiben az az egyesület, amelynek változatlanul egy ember a vezetője, idővel egyoldalú és meddő lesz Jövőre tehát, ha őszintén sajnálja is, már nem fogadhatja el az elnöki tisztet. Különben is, — folytatta kedves humorral — nem ildomos, hogy ón, aki állandóan az álláshalmozás ellen dőrgök, több állást töltsék be. A közgyűlés a 30 rendes választmányi tag és 6 póttag megválasztása után egy órakor ért véget. A Gyulai Önkéntes Tűzoltó Egylet rendkívüli közgyűlése, (A „Békés* munkatársától) A Gyulai Önkéntes Tűzoltó Egylet folyó hó 26-án délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott, amelyet a vezetőség az 554. számú cserkésosapattal való egyesülés ügyében hivott egybe. A közgyűlés, amelyen az egylet elnöke, Heilinyer Károly főjegyző elnökölt, as egyesülésre vonatkozó, továbbá az alapszabálymódositásra vonatkozó javaslatot elfogadta. A határozat értelmében tehát az 554 számú cserkészcsapat az Önkéntes Tűzoltó egylet helyiségében otthont kap. illetve a csapat tagjai ezután a többi tűzöl tokkal együtt inspekciót tartanak Valamelyes kapcsolat eddig is volt a két egyesület között, amennyiben az önkéntes tűzoltók hangszerei két a cserkészcsapatnak átengedték, ez a kapcsolat azonban most elmélyült, illetve egyesüléssé lett. Heilinger Károly tudomására hozta a közgyűlésnek, hogy Korossy György főispán az általa vezetett küldöttség előtt támogatásáról biztosította a Tűzoltó Egyletet s 2,500 pengő segély kiutalását helyezte kilátásba azokhoz az építkezésekhez, amelyek az egylet székházéban a fúzió kapcsán szükségessé válnak. Öngyilkosság a Fehér Körös vasúti hidiánál. (A „Békés* munkatársától.) Vasárnap, az esti órákban a Fehér Körös vasúti hidjánál szerelmi tragédia történt. Borics Mihály fiatal oláhréti gazdalegény, aki postakocsis is volt, a hídról alávetette magát a megáradt folyóba. Borics Mihállyal együtt ott volt szerelmese, Ssabó Juliánná Gyulán szolgáló dobozi cselédleány is, mert úgy tervezték, hogy együtt mennek a halálba. Mikor azonban a legény átvetette magát a bid karvasán s elmerült a kavargó hullámok között, a leány megrettent a haláltól s nem merte szerelmesét nyomban követni. Elszántsága azonban mégis erőt adott neki s néhány pillanat múlva levetette a kabátját s már éppen át akarta magát vetni a korláton, mikor egy arra haladó gyalogos, névszerint Kovács Mihály megragadta és megakadályozta könnyelmű tettében. Rövidesen a csendőrjárőr is előkerült, amely a leányt a rendőrségre kisérte Kihallgatása hétfőn reggel történt meg s annak nyomán kiderült, hogy mi is volt végzetes elhatározásuk indító oka ? Egybekelésüket a fiú szülei, ha nem is ellenezték, de egyre halogatták, úgy, hogy a fiatalok féltek attól, hogy esküvőjüket, különösön ha a fiút katonai szolgálatra is behívják, nagyon soká vagy egyál talán nem tudják megtartani. Borics ezért elhatározta, hogy öngyilkos lesz s óráját emlé kül oda is adta választottjának A leány a fia gondolatát szintén magáévá tette s igy közös elhatározással indultak végzetes útjukra, amely szerencsére csak egyikőjük halálához vezoleít Ifj. Borics Mihály holttestét csákják- kal a tűzoltók míndezideig hiába keresték, a folyó, amely az áradástól igen erős sodru, a holttestet valószínűleg messzire elhordta. Nagyszabású hangverseny lesz a jövő hónapban Gyufán. Markoviig István Szecsey Sándor őrnagy egy kompozícióját is bemutatja. (A „Békés* munkatársától.) Lapunk múltkori számában már hirt adtunk arról, hogy Markovits István hegedűművész Gyulára érkezett és városunkban zeneiskolát akar létesíteni. Próbálkozását hivatalos helyen is örömmel látják és támogatást helyeztek részére kilátásba, mert azzai a város vezetősége is a legteljesebb mértékben tisztában van, hogy Gyula élete a zenekultúra terén igen hiányos s hogy ennek pótlása múlhatatlanul szükséges. A tehetséges fiatal hegedűművészt mindenütt örömmel fogadták s máris több tanítványa van, jóllehet még csak hírből ismerik Hogy a város közönsége azonban teljesen tisztán lássa zenei felkészültségét, Markovits István elhatározta, hogy áprilisban bemutatkozó hangver senyt rendez. A hangversenyén való közre működésre sikerült Hoor-Tempis Erzsébetet a külföldön is jól ismert énekesnőt és Oalánfy Lajost, az európai hirü pianistát is megnyernie, úgy hogy bemutatkozása egy olyan hangverseny keretében fog megtörténni, ami túlzás nélkül számítható majd a legjava zenei események közé Műsorát igen értékes anyagból állította össze, mind olyau zenemüvekből, amelyekkel külföldi turnéin is a iegnagyobb sikereket aratta. A programmnak különben helyi vonatkozásban is érdekessége van: Ssecsey Sándor őrnagynak, a gyulai katona- tiszti kar egyik igen értékes és közismert tagjának egy magyaros kompozícióját szintén eljátssza Markovits István Koffer Joli előadói estje. (A „Békés* munkatársától.) Sajnos, vidéken a recitálás művészete még mindég csak gyermekcipőt visel, kimóletlenebbül szólva : még mindég csak a dilettantizmus határán mozog Áll ez mindkét nembeli szavalókkal, de külö nősen a nőkkel kapcsolatosan, akik különösen nagy előszeretettel szegőduek az előadóművészét szolgálatába, jóllehet produkciójuk legtöbbször, néhány egészen ritka kivételtől eltekintve, nem egyéb, mint monoton versfelmondás és még hozzá az eredeti szöveg ön kÓDyes, sajátos átírásában. Egyéniségük ismerete nélkül, s hiányában annak a képességnek, amely a versek analizálását, átérzését s következóskép: tökéletes előadását lehetővé tenné, nem is lehat ez másként. Mentségükre szolgál azonb&D, hogy vidéken nincsenek szavaidéi kurzusok, sem olyan kiváló színészek, akiktől a recitálásra vonatkozólag, oktatást, irányítást kaphatnának. Érthető tehát, ha nem minden aggodalom nélkül néztünk Hoffer Joli előadói estje elé. Annál kellemesebb meglepetés volt azonban, amikor versről versre azt kellett megállapítanunk, hogy az, aki fönn az emelvényen: áll* komoly tehetség, s nem méltatlanul vállalkozott arra, hogy Petőfit, Adyt, Kaffkát és Mécset megszólaltassa. Rendkívül tiszta beszéde van Hoffer Jolinak, intellektusa és érzelmi világa átfogó és elmélyülő, úgy hogy négy, vagy öt versben olyat produkált, ami, a legszigorúbb mértékkel mérve is, igen biztató ígéret Természetesen tehetségének még csiszolódni és tisztulni kell, azonban amit most nyújt, az is élvezetes és számbavehető a komoly értelemben vett előadóművészét eredményei között. Bemutatkozó estjéből határo zotían megállapítható, hogy érték és érdemes volna továbbképzését hivatott kezekre b zni. Hoffer Pauni a eonf'eranciére szerepét ötletesen iátta el s egy szellemes, ironizáló elbeszélésével mint szópiró is nagy sikert aratott. Ai uj kéményseprési díjszabás. Lapunkban már közöliük, hogy a kereskedelemügyi miniszter a vármegyei kéményseprési szabályrendelet módosítására vonatkozó határozatot jóváhagyta s igy 1933 április 1-től a csökkentett munkadijak lépnek életbe, melyek a következők : Csak kéményseprővel végeztethető munkálatok: 1. Földszintes épület rendes magasságú mászható kéményért 20 fillér, minden további emelet után 06 fillér. 2. Földszintes épület henger (orosz) kéményért 20 fillér, minden további emelet után 06 fillér. 3. Az egész éven át használatban lévő kéményért havonként egyszer, összesen tizenkétszer seperve az 1. és 2. tétel alatti dijak hatszorosa fizetendő közadók módjára. 4 Csak téli, vagy nyári félévben, rendes használatban lévő kéményért (hatszori seprés) az 1., illetve a 2. tétel alatti dijak hatszoros fizetendő közadók módjára. 5. Külterületen lévő kémények után a seprés alapdija 20 fillér. 6. Azon kémények után, ‘melyek a menyezettől válaszfallal vannak ketté osztva, a seprés alapdija 30 fillér. 7. Egy uj kémény átvizsgálása, első tisztítása, lehúzása, golyózása 60 fillér. 8. Kéménytoldalék tiszt tásáert méterenként fizetendő 06 fillér. A kéményseprő, vagy a háztulajdonos, esetleg megbízottja által is végezhető munkálatok : 1. Takaréktüzhely egy sütővel, vagy sütő nélküli tisztításáért 20 fillér. 2, Takaréktüzhely tisztítása egy sütővel és egy üsttel, vagy két sütővel 30 fillér. 3. Takaréktüzhely tisztítása két sütővel és egy üsttel vagy nárom sütővel 40 fillér. 4. Takaréktüzhely tisztítása nagyobb vendéglőkben, kórházakban, urasági konyhákban 30 fillér. 5. Vaskályha tisztítása kisebb vagy nagyobb nagyságban 40 fillér. 6. Meidinger, Meid- ner vagy hasonló szerkezetű kályhák tisztítása 60 fillér 7. Fürdőszoba-kályha tisztítása 60 fillér. 8 Csak csövek tisztítása, vagy az 1—7 tétel alatt felsorolt tűzhelyek, illetve kályhák két méteren túl terjedő csöveiért méterenként fize tendő 05 fillér. 9. Mosó vagy melegítő katlan tisztítása 50 fillér. 10. Lég-, viz-, központifütés, továbbá gőzfütő kazán, gyárüzemü kazáncsatornákkal, szántók, fütőházi füstfogók (fütő) tetőzet g más itt fel nem sorolt füstvezető szerkezetek tisztításáért: egyezmény szerint. Olyan esetekben, amikor a 10. tétel alattiaknál az egyezmény nem sikerül, a díjtételeket az első fokú iparhatóság a felek és a tüzrendészeti szakközeg meghallgatásával állapítja meg. 11. A tűzoltó ellenőrzési dija kéményégetésnél, mely díjtétel a ház- tulajdonost terheli, 10 fillér. 12. Gyárkémények tisztításáért, a kéményért és a hozzátartozó füst- csatornáért az egyszeri tisztítás dija méterenként 40 fillér. Vasut-utca 1, szám alatt egy szobit botorral rogy anélkil és konyha, nagy kerthasználattal Ilonnal kildi. Értekezni lehet Eosedi-utoa 5. sz a. — a—i
