Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-03-22 / 22. szám
2 Békés 1933 március 22. Dr. Készt Zoltán a társulati élet fejlesztésére irányuló minden kísérletet pártol, de amikor megismerte a határozati javaslat tartalmát, abban a társulatot lényegileg érintő nem kívánatos pontokat észlelt s igy a javaslatot elvetendőnek tartja. Egy oly szóbeli indítványt tesz, mely szerint, hogy ha az OMKE helyi fiókja beolvadói kiván, azt helyesli, ez azonban nem mehet a Kereskedők Társulatának rovására s igy azt javasolja, hogy a kiküldendő ötös bizottság a Társulat minden irányú érdekének megóvása mellett folytasson az OMKE bizottságával eszmecserét és annak eredményét terjessze be a választmányhoz. Tar Antal vezérigazgató a beadványhoz csatolt javaslatban burkolt beolvasztási kísérletet lát a Társulat terhére és igy azt ellenzi, ő is kijelenti, hogy semmi kifogása az ellen ha a budapesti OMKE helyi fiókja valamely formában beolvad a Társu'atba anélkül, hogy akár a társulat neve megváltozna, akár alap szabály, vagy szervezeti módosítás történne. Hozzászóltak még Neumann Márton, Faragó Andor és az OMKE helyi fiókjának elnöke, Sándor Dénes is, aki kijelentette, hogy a helyi fiók nőm kiván a kereskedők társulatától oiy változást, mely tradícióját, nevét, vagy függetlenségét érintené. Dr. Keppich Frigyes a fúziót pártolja. A hosszas eszmecsere és vita után elnök először a beadványhoz csatolt határozati javaslatot bocsájtja szavazásra, mely mellett 3 szavazat, ellene 16 szavazat esett s igy elvetettnek jelenti ki. Azután tudomásul veszi a választmány a tiltakozó beadványt, majd a dr. Készt féle szóbeli indítványt a választ mány egyhangúlag magáévá teszi. Ennek fo lyamányaképen a kiküldendő bizottság oly alapon tárgyal az OMKE helyi fiókjának ki küldötteivel, mely az elvetett javaslatban foglalt név, alapszabály és szervezetváltozást kizárja. (A „Békés" munkatársától.) Amint már több ízben is megírtuk, a város vezetősége, illetve a belügyminisztérium a körgát meg építésénél helyet adott a magyarvárosiak ké leimének és úgy rendelkezel’, hogy a körgát zárterületébe az úgynevezett bárdosi járandók is belejussanak. Hosszas tárgyalások után s Korossy György főispán közbenjárásával sikerült is az uj terv megvalósításához szükséges fedezetet előteremteni, úgy hogy a munkálatok az uj szakaszon már meg is indulhatnának A földtulajdonosok egy része azon Páll Gábor dr. főorvos előadása a rákbetegségről. Dr. Páll Gábor kórházi szülész főorvos március 26-án, vasárnap délután 4 órakor a Göndöcs népkerti pavillonban a Bethlen Gábor Szövetség ismeretterjesztő előadásán értékes, tanulságos közegészségügyi előadást fog tartani. Értekezését a „Rákkérdés mai állása“ címen, gyakorlati példák bemutatásával tartja. Kívánatos, hogy az értékes és tanulságos előadást a felnőttek minél nagyobb számban hallgassák meg. A szórakoztató kisérő műsort később fogjuk részletesen közreadni. Diszfenyő eladás legszebb fajokban, olcsón kapható a pósteleki uradalmi erdészetnél. 72 vl—1 Helyi laptársunkban megjelent s ezen ügyel foglalkozó cikkre nézve meg kell jegyeznünk, hogy az Ötéves letargia beállítása nem tárgyilagos. A mostani vezetőség oly időben vette át a Társulat ügyvitelét, amikor a helyi kereskedő társadalom a teljes szétesés tünetét mutatta s az inflációban vagyona eiuszott. A Társulat az első években egész sereg oly kulturális ténykedést végzett, melyek céljának és hivatásának megfeleltek. A kereskedő ifjúság részére részben olcsó, részben ingyenes nyelv, gyorsírás és ismeretterjesztő oktatásokat rendezett. Megrendezte az 1928-as közismerten nagysikerű Magyar hetet nívós hangverseny keretében, képviselte min den szükséges esetben a gyulai kereskedő társadalmat még akkor is, amikor a folyton romló közgazdasági viszonyok hatása alatt a tagok érdeklődése megcsappant. A választmányi ülések egész sorozatáról fölvett jegyzőkönyvek mutatják, bány ízben kísérelte meg a vezetőség az érdeklődés fölkeltését és a határozatképtelen ülések sorozata volt az oka, hogy a megkezdett szak és kulturfelolvasá- sok elakadtak. Házalapot és kószvagyont szerzett a társulatnak, szóval a maga részéről nem mulasztott el semmit, amivel a társulati élet és hivatás nívóját emelhette. Az úgynevezett megmozdulásra nézve egy pesti szaklap is közölt cikket, azonban ugyanazon szaklap leközli az OMKE-val nem egy vonalon haladó Magyar Kereskedelmi Csarnok és a Nagykereskedők Országos Szövetsége jelentős egyesületek cikkét is és pedig ezen a címen : Koncentráció, vagy ékverés? Fenti nagy egyesületeknek hatvan éves múltja van s ők sem óhajtanak megszűnni. A helybeli akció, mely nóvváltoztató és szer- vezeímódositó javaslatát az aláírók egy részével nem közölte, szintén felidézi maga ellen a kérdést: Koncentráció, vagy ékverés? ban nem akar hallani a kisajátításról, illetve nem akar hozzájárulni ahoz, hogy a gát az ő földjükön húzódjék keresztül- Kívánatos volna, ha magatartásukat az illető földtulaj donosok ezzel a közüggyel szemben megvál toztatnák és méltányos kiegyezéssel megadnák a lehetőségét annak, hogy a város a munkálatokat mielőbb m9gind tsa, ami nemcsak árvédelmi, de a munkanélküliség vele járó enyhülését tekintve, szociális szempontból is egyaránt sürgősen szükséges. Vandál módon kiszaggatják az újonnan ültetett facsemetéket. (A „Békés" munkatársától.) A város fásítási akciója során a napokban több ulcában csemetefákat ültettek, a fákat azonban éjjel ismeretlen tettesek kirángatták. Ez a vandalizmus felháborító és teljesen érthetetlen, mert a vékony csemetefákat semmire sem lehet használni, tüzelésre alkalmatlan és olyan jelentéktelen mennyiségű, hogy a rongálás és a lopás büntetőjogi következményeivel fel nem ér. A történtek miatt a város vezetősége, illetve a rendőri hatóság szigorú vizsgálatot indított s bizonyos, hogy a a fák rongálóit példásan meg fogja büntetni. A fák védelme a város lakosságának osztatlan felfogása szerint is a legszigorúbb intézkedéseket kívánja, mert a fásítás nemcsak esztétikai, ha nem porfogó és levegőjavitási szerepénél fogva egészségügyi célokat is szolgál. Zeneiskola nyílik Gyulán. A napokban kisterpesti Markovits István hegedűművész Gyulára érkezett azzal a céllal, hogy városunkban rendes nyilvános zeneiskolát létesítsen. Úgy értesültünk, hogy dr. Varga Gyula polgármester a legnagyobb örömmel fogadta a fiatal művészt, ki megígérte, hogy ha az illeté kés zenei köröktől kellő támogatást nyer városunk zenekultúráját rövid idő alatt mfgkisérii megteremteni, ilietve művészi nívóra emelni. Kisterpesti Markovits István előbb a Veszprémi Városi Zeneiskola hegedütanszakán és a zeneszerzési tanszakon tanított, majd Budapesten a Városi Színház hangversenymestere lett. Neve inkább külföldön ismeretes, sokat időzött Algírban, majd hangversenykörutján Marseille?, Lyon, Páris Basel, Genf, Pádu*, Firenze, Milano stb. városokat járta be — Gyulán jövő hónap elején fog bemutatkozó hangversenyt adni Hoór Tempis Erzsébettel. „Lábszár“ Marcsa a bíróság előtt. (A „Békés" munkatársától.) A gyulai kir. törvényszék Unghváry tanácsa kedden vonta felelősségre Demeter Máriát és tettestársát, D Nagy Istvánnót akiket azzal vádol az ügyészség, hogy fondorlatosán ki akarták forgatni vagyonából özv. Kovács Józsefnél, aztán életére törtek. Az elsőrendű vádlott, akit Gyulán Lábszár Marosának hívnak, zokogva áll bírái elé, de teljes beismeréssel mondja el az előzményeket. Vadházastársa csak úgy akarta feleségül venni, ha valami vagyona van. Hogy pénzhez juthasson, összebeszélt bűntársával s együtt ügyvédhez mentek S Nagynó Kovácsáénak adva ki magát, adás-vételi szerződést kötött Kovácsné 5000 pengő értékű ingatlanára Demeter Máriával. Az ingatlanra kölcsönt akartak fölvenni s a pénzen majd megosztoznak. Közeledett azonban október 1 e, mikor hamis szerződésük telekkönyvi bekebelezését kikózbesitik Kovácsáénak, aki persze még mindig nem tudott az egészről semmit. Ezért kellett őt hát láb alól eltenni. A vádlottak azt eszelték ki, hogy Demeter Mária lakásadójának, Kovácsnénak, tartozása fejében egy tükröt ad 1932 szeptember 29-én Lábszár Marosa kampós szeget vert a falba Kovácsné szobájában s megkérte az asszonyt, álljon alá egy kis székre, hogy megnézze; jó helyen lesz-e a tükör. Ebben a pilanatban hurkot vetett a nyakára, s kirántotta alóla a zsámlit. Kovácsné idejében észrevette a merényletet, s kiszabadítva magát a kötélből, a főidre esett. D. Nagy Istvánné körömszakadtig tagad. Tagadja, hogy tőle származott az adás-vételi szerződés fondorlata, hogy ő bujtotta volna fel a gyilkosságra, hogy ő tanította ki az akasztásra bűntársát A vádlottakat szembesítik s az elnök csak a legnagyobb eróllyel tudja lecsendesiteni a két kiabáló asszonyt. A sértett kihallgatása következik ezután. Elnök felmutatja neki a kampós szeget s kérdi, ezt verte e vádlott a falba, hogy majd ráakasztják a tükröt. Kovácsné megnézi a szegeket s azt mondja, hogy ezek voltak, majd dühösen hátra fordul a vádlottak padján ülő Lábszár Marosához : — Volt ott még két kis szeg. Hát azt hova tetted ? Elmondja azután, hogy a kritikus időben lámpát akart gyújtani, de a leány azt mondta, hogy jobban lát lámpa nélkül. Ezután történt a merénylet, a már ismertetett körülmények között. — Megbirt volna az a szeg egy embert? — kérdi az elnök. — „Még őtet is megbirta volna“ — kiáltja Kovácsné Lábszár Marosának. A bíróság megesketi vallomására, aztán Széki Ármin ügyvédet hallgatja ki, aki a szerződés megkötésének előzményeit és körülményeit ismerteti. A tárgyalás további részéről lapunk következő számában közlünk tudósítást.
