Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-03-04 / 17. szám
8 Be Hi 1933 március 4 IIIREK. Vasárnapi szentmisék. Vasárnap délelőtt az az anyatemplomban 8, 9, 10 és fél 12 órakor lesz szentmise. Szeutbeszédet báró Apor Vilmos dr. apátplébános, az esti szentségbetéteinél pedig Holecz János káplán mond. A józsefvárosi templomban 8 és fél 10, a Szentháromság kápolnában fél 11, a gyulavárii Szent Erzsébet kápolnában pedig 9 órakor lesz szentmise. Református istentiszteletek. Vasárnap délelőtt 9 órakor Harsángi Pál esperes, délután 6 órakor Horváth István s lelkész, 6 órakor Szent- pálfalván Harsángi Pál esperes tartja az igehirdetést. Az evangélikus templomban március 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik az Isten tisztelet, prédikál Rohálg Mihály lelkész. Délután 2 órakor a fogházban, 3 órakor a kórházban lesz Istentisztelet. Este 5 órakor a Keresztyén Ifjúsági Egyesület tartja évi rendes köz gyűlését a tanácsteremben, 6 órakor biblia óra ugyancsak a tanácsteremben. A gyulai izr. Szestegylel f. hó 5-én vasár nap d. u. 5 órakor a múlt évben az elhaltak emlékezetére hitszónoklattal egybekötött gyászünne pélyt tart, amelyre a t tagokat és családjaikat tisztelettel meghívjuk. Elöljáróság, meghalt Erkel Ferenc legfiatalabb fia. Erkel Ferencnek, Gyula város nagy szülöttének legfiatalabb fia, Erkel István postafőfelügyelő a napokban meghalt. Március első napjaiban az idő szárazra fordult, a hajnali órákban egyúttal hidegre is, bár a hőmérő nem szállt le a fagyponton alól 2—3 foknál lejebb és miután esők múltával a (öld száraz, napközben ugyan napsütés van, de olvadás nincsen és így a mérsékelt fagyok, miután a vegetáció még nem indult meg, nem okoznak károkat. Mint már előző lapunkban megírtuk, a tavaszi árpa vetés és ahol az őszszel nem történt meg, a szántás megkezdődött, d; csak magasabb fekvésű homokos földeken, mig az alacsonyabb, különösen réti talajok még lágyak és szántás vagy vetés alá alkalmatlanok. A böjti szelek a hosszú farsang folytán már hetekkel előbb bekövetkeztek és azóta állandóan szélcsend van. A légsulymérő, noha péntek virradóra kissé leszálló», még mindég elég magasan áll és száraz időt jósol, amire március hónapban szükség is van, mert a márciusi eső, a gazdaközönség tapasztalata szerint nemcsak, hogy nem hasznos, hanem valóságos méreg- hatású a vetésekre. Eső helyett még heteken át tartó száraz, egyben pedig fokozatosan enyhe meleg idő volna kívánatos, hogy a kikelet is bekövetkezzék, Cigánybál az Ipar- testűiéiben. A gyulai cigányzenészek fényesen sikerült táncestélyt rendeztek szigorúan zártkörű jelleggel. Legutoljára 19i0-ben volt cigánybál Gyulán s derék muzs;kusaink kitűnő jókedvén erősen megérzett, hogy régóta készülnek az ő külön mulatságukra, ahol a zenét egy környékbeli zenekar szolgáltatja és végre ők is táncolhatnak. A helybelieken kívül számos vidéki résztvevője is volt a bálnak, itt láttuk a környék legismertebb zenészeit, családjukká együtt. A szép cigánylányok és frakkos, szmokingos gavallérjaik a reggeli órákig mulattak, táncoltak a legjobb hangulatban. A pompásan sikerült mulatságon Gyula majdnem egész aranyifjusága, mintegy kedves kötelességet teljesítvén, megjelent, hogy a derék zenészeknek ezúton is lerójja háláját, amelyre remek nótázásaikkal kötelezték őket, hosszú hó napok, sőt esztendők alatt. Az egyébként szerény és a mulatozásokban máskor csak zeneszerszámaikkal résztvevő uric'gányok kedves vidámsággal forgatták kartársaik szemrevaló, csinos leányzóit s mulatták magukat virágos, de nem duhaj kedvvel Jóleső örömmel látták, hogy a meghívottak, úgy a városból, mint a környékből, megbecsülésben részesítik őket, ami mindenesetre, úgy is volt gavallóros. Egy éjszakát feltétlen megérdemelnek azok, akik az év minden éjszakáját a máso* virágos kedvének áldozzák Tárca. Hogyan szórakoztak Gyulán a múlt század első felében. Irla: dr. Scherer Ferenc. A Szociális Misszió február 23-i ülésén tart.tt felolvasás. (Folytatás.) A mesterlegények hétköznap nem értek rá korhelykedni, vasárnap itták el a keresetüket. Vasárnap egybefolyt tehát a mesteremberek és a földműves adózók mulatozása, s a szigorú tilalmak ellenére — amint a főszolgabiró 1820 junius 27. levelében megállapította, — „vasárnapokon a korcsmákon majd szinte kivilágos kivirradtig a muzsikaszó mellett korhelykednek a lakosok“. Ebből származnak az excessusok, — folytatja — a mesterlegények pedig a következendő hétfő napját a kegyelmes parancsolatok ellenére elheverik. Ismét keményen meghagyja tehát a bíráknak, hogy minden vasárnap és ünnepeken estvéli tiz óra után minden muzsikák megszűnjenek, és a korcsmák bezárassanak, ide értvén a Korona vendégfogadót is, mint aki csak farsangi napokon élhet több engedelemmel“. A korcsmákban, de a magánházaknál is nagyban folyt a szerencsejáték Hírül futamodott, — írja a főszolgabiró 1812 január 17-én, — hogy a gyulai köznépek és mesteremberek a felséges királyi kegyelmes parancsolatok ellen különös házakban, különféle tilalmas játékokat játszanak, s nem tekintvén szegénységüket, feleségeiket és gyermekeik nagy hátramaradását, pénzüket vesztegetik. Azért a bíráknak a felvigyázás meghagyatik és ahol oly játékosok találtatnának, azon nal minden pénzüket és játékukat konfiskálják és neki bemutassák. Egy későbbi főszolgabirói rendeletből megtudjuk, hogy a gyulaiak makaót, halbert, fárot és ferblit játszottak, A bálák tartása engedélyhez volt kötve. A már említett 1807. évi regulák kimondják, hogy az olyan vendégfogadókban, ahol kivált farsangi napokon mulatságok tartatnak, a bált adó az elöljáróktól egy esküdt embert kérjen ki, aki a garáz- dálkodókat, vagy veszekedőket azonnal áristomba kisértesse és a csendességet fenntartani igyekezzen Az esküdtnek és a mellette lévő bakteroknak a bált adó illendő fizetést adni volt köteles. Ezen korszak legemlékezetesebb táncvigalmai azonban nem a városi vendégfogadókban, hanem a megyeházán játszódtak le. 1838 február 28-án az első és másod alispán, Novak Antal és Wenck- heim Béla, továbbá a „kórházi gondos“ Virágos Sándor közös leiratot intéztek a főszolgabirákhoz, egy létesítendő vármegyei közkórház pénzalapjának növelése tárgyában, miután „tekintve ama haza- szerte divatozó példákra, mik szerint sorsjátékkal érdekesitett nyilvános táncvigalmak másutt már annyi sok jó sikert szőltenek, a vidorságot jótékony irányzattal egybefüzendő ilynemű táncvigalomtól megyénkben is hasonló siker várható“. Ezért elhatározták, hogy őfelsége közelgő születése napján, április 19-én sorsjátékkal egybekapcsolt táncvigalmat rendeznek. Egyben felszólították a főszolgabirákat, hogy miután a tárncvigalmat főképen a sorsjáték tenné jövedelmezővé, „ennek pedig senki sem adhatna nagyobb érdeket, mint ha tárgyait a megye lelkes leányai készítette, avagy adta müdarabokból alakulhatnának össze“, egész Községi választások Dobozon. Vangyel Endre dr. járási főszolgabiró a dobozi képviselőtestületi tagválasztások napját március 7-ikében állapította meg. A választást követő napon alakuló közgyűlés, utána pedig tisztujitás lesz. Hívatlan vendég Adler Ignác főrabbi lakásán. A gyulai főrabbi, Adler Ignác dr. szerdán este valahol vendégségben volt, ahonnan éjjel egy óra tájban került haza. Lakása ajtaját, amelyet távozásakor gondosan bezárt, legnagyobb meglepetésére Hazaérkezésekor nyitva találta s amikor a cselédszobában a villanyt felgyújtott», az ágyon fekve egy részegnek látszó fiatalembert pillantott meg. A főrabbi segítségért ment, mire szomszédai, közöttük Tompa Gyula dr. ügyészségi elnök is, revolverrel a lakására szaladtak, a hivatlan vendéget igazoltatták, majd az előhívott rendőrőrszemmel a rendőrségre vitették. Igazoltatás után kiderült, hogy az éjféli látogató Ogepes András futbalista. Gyepes, aki ittasságot szimulált minden b zonnyal számításból, álkulccsal hatolt be a főrabbi lakására. A Tárosi Muzeum folyó hó 5 tői kezdve minden vasárnap és ünnepnap délután 2—5 óráig nyitva van. Belépődíj nincs. Sajtóper a gyulai törvényszéken Kvasz György dr. békéscsabai ügyvéd Oroszlány Gábor, a Magyar Alföld szerkesztője ellen sajtópert indított, mert lapjában Kvaszra vonatkozólag súlyos megállapításokat tett. A csütörtöki tárgyalásra azonban sem ő, sem képviselője nem jelent meg, s ezért a törvényszék Oroszlány Gabor ellen az eljárást megszüntette. Adományok. J-z ajtósfalvi népkonyhára adakoztak : Némeivárosi missziótársulat 14 P, dr. báró Apor Vilmos 5 dr. Szél Imréné 3, Kienitz Vilmosné Reck Gézáné, Hathy Jánosné, Trenkó Józsefoé. Körmendy Károlyné, Gyepes Erzsébet 280—2 80, özv. Papp Éndróné, Gedeon Jánosné, Lindl Jolán L40—140 P-őt. A nagylelkű adako zóknak ezúttal mond hálás köszönetét a Szociális Misszió. Adóügyekben előfizetőinknek díjmentesen szolgál felvilágosítással az Adó és Könyvvitel szerkesztősége. Budapest, Vili Rákóczi ut 11. Tel. 322-60. Hiedelemmel kérjék meg a hölgyeket, hogy ilyen tárgyakat készíteni, vagy adni legyenek szívesek. Vidovits, a békési járás főszolgabirája március 3-án közölte az alispáni leiratot a jegyzőkkel, felszólítva őket, hogy a minden renden lévő szép nemet kérjék meg a tettleges részvétre. Március 12-én hirt kapunk az első sértődésről, amennyiben Virágos Sándor azt irta M. Gyula jegyzőjéhez, hogy „ma Beliczayné sógorasszony nálam lévén, hallom tőle, hogy ő még fel sincs szólítva a kórház javára kijátszandó valamely munkálat készítésére“. Ha már — irja tovább — nótárius ur magára vállalta a felszólitgatást, kérem fáradságát ne sajnálja, hogy a kitűzött időre a munkák elkészülhessenek. Igen szép volna, ha a céhek is felszólítódhatnának, hogy azok is valamely kisded remekforma munkát készítvén, szinte segitnének a kórházi pénztár alapja megvetésének“. A táncvigalom fényesen sikerült, s 1839-ben az alispán „ismét egy sorsjátékkal párosult nyilvános táncvigalomnak Gyulán, a megyeházában jövő 1840. év február 26-án illő dísszel leendő megtartását határozta el“. A lakodalmakat nagy fénnyel tartották A lakodalmas népek nagy lármával, muzsikával, lövöldözéssel jártak az utcákon fel és alá, amit a hatóságok keményen tiltottak, mégpedig a lakosok hasznára, „mert ha a muzsikusnak fel s alá kell járni, annyival drágább annak konvenciója“- Miután gyakran megtörtént, hogy némely szegényebb sorsú adózók több esztendei szolgálatjuk alatt szerzett élelembelieket a több napokon tartatni szokott lakodalmak alkalmatosságával elpazarolták, a főszolgabiró 1830 szeptember 21-én elrendelte, hogy a jövőben a vagyonosoknál a lakodalom egy napon túl ne terjedjen, az olyanok pedig, kiknek a
