Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-02-25 / 15. szám
LXV. évfolyam 15. ssám Szombat Nyíllá, ií*33. február 35 Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fül. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A képviselőtestület rendkívüli közgyűlése. Irta : Érni J<nö. Jelige : Anonymus. (A jury által közlésre ajánlott pályamunka.) Sürü, nehéz ólomfelhőkkel borítva köszöntött az újév hajnala. Mindenünnen a nyomor és a kétségbeesés üszkös romjai merednek felénk s a mélyből egy nagy tömeg éhségkiáltása és didergő nyomorsóhaja tör fel Ezt a nyomasztó ködtengert nem töri át a legkisebb napsugár, fény vagy iniciális remény sem. Mit hoz vájjon az újév?... ez a kérdés száll millió és millió ajakról. Lesz e itt valaki, aki bele mer nyúlni a végzet rendelésébe, aki meg tudja állítani ezt az örvény felé törtető vad száguldást ? Meg fogja-e szülni az ujesztendő a második megváltót, aki fel meri majd emelni dörögve figyelmeztető szavát, hogy döntsük össze e korhadt társadalmi építményt s építsünk újat a Rerum Novarum és a Quadragesimo anno encik- likákban lefektetett alapra ? Az emberiség beteg, a társadalom alappillérei inognak, az egész világ vajúdik, de a távolból már egy uj világ vetíti előre világmegváltó gíoriás fényét. A Prohászka-ifjuság már vértezi magát vezére által megjelölt szociális eszme fegyvereivel, s tudatában van annak, hogy erő a dinamit és erő a . .napsugár“ ! (Prohászka) Államférfiak, politikusok, ankétező nagybácsik ‘még pepecselnek, még próbálgatják a tátongó rést betömni, de ez csak ideig-óráig sikerülhet, mert recseg-ropog az egész alkotmány s csak egy nagyobb lökés és azután összeomlik a homokvár. Érzi és tudja mindenki, hogy a mai társadalmi és állami rendszer haldoklik s napjai meg vannak számlálva, de annyi bátorsága vajmi kevésnek van, hogy levonja ebből a consequenciát. Válságban van Európa, válsággal küzdenek a többi kontinensek, a civilizáció, sőt az egész emberiség. A válságot kétféle szempontból lehet vizsgálni, mint spéciéi magyar válságot és mint világválságot. (A kiszabott terjedelem miatt a válságot kizárólag bennünket, magyarokat érdeklő szempontból analizálom ) Lehet aztán a válságot anyagi és lelki szempontok szerint is különböztetni. Az emberiség nem csak anyagi válsággal küzd, hanem lelkivel is Az ember meghasonlott önmagával, nem tud és nem bir a végtelenség azuros tájai felé tekinteni, szárnyaival a pocsolyákban vergődik s kétségbeesetten néz körül, hogy lesze-e valaki, aki ismét bel§je oltsa az öröklét és boldogság utáni „sikongó vágyat“. A lelki válságnak mint eredőnek egyik összetevője azonban az anyagi válság, a kettő láncszemként kapcsolódik egybe s ha megszüntetjük az anyagi válságot, akkor részben már megoldottuk a lelkit is, vagy legalább is előké- készítettük a talajt a megoldás számára, ez pedig csak azon az utón érhető el, melyet Prohászka jelölt ki : „a keresztény katolikus elveket az élet egész vonalán érvényesíteni kell !“ Az anyagi válság górfészke az alapban, a a mai liberálista és elfajult kapitalista rendszerben van. Az építménynek nem egyikr szárnya rósz, hanem az alapja, a fának nem egyes ágai betegek, hanem a törzse korhadt el. A mai abnormális rendszer nem a többség érdekét tartja szem előtt és nem a milliók érdekeinek védelmére létesült, hanem a tantiemes igazgatók, bársonyszékes potro- hok s világcsaló gyufakirályok érdekében. Természetesen ez a megállapítás teljesen általános, mely' alól kivétel iS van-, de' a többség ezen szabály alá(A „Békés“ munkatársától.) Lapunk 33ült számában részleteden ismertettük Gyula város képvi-előtedtületének alakuló közgyűlését. Rendkívüli közgyűlés következett ezután, melyeu a napirend előtti vitában Mets József éles szavakkal birá'ta a kormány adópolitikáját és sötét képet festett a polgárság helyzetéről. Barát István Volent Mihály képviselőtestületi tagságának megfelebbezé- sét teszi szóvá. Lindenberger János a piaci helypénzek mérséklését, Salamon Ferenc a nyomorgó munkásság foglalkozta1 ását. kéri. Varga Gyula polgármester részletesen reflektál valamennyi felszólaló beszédére és meg nyugtató válaszait a közgyűlés tudomásul veszi. A napirend során csak a Józsefszana A mai megfogyatkozott munkaalkalmak idejön különös érdeklődésre tarthat számot miDden kínálkozó és kihasználható munkalehetőség. Ilyen körülmények között különös öröxmel szereztünk értesülést arról, hogy az Armentesitő Társulat tavaszra nagyobb földmunkákat tervez. Ebben az ügyben Kienits Vilmos igazgató főmérnök a következő felvilágosításokat adta munkatársunk kérdésére : — Az Armentesitő Társulat a földművelésügyi minisztériumtól 15.000 pengőt kapott arra a célra, hogy a Fehér és Fekete Körösök deltájánál a lokalizáló töltést megépíthesse. Amint az idő kedvezőnek mutatkozik, természetesen azonnal megindítjuk a munkát, egyelőre csak abban a keretben, melyet a rendelkezésünkre álló összeg megszab és körülír számunkra. — A földmunkák — folytatta uyilat- bozitát az igazgató — előreláthatólag 150- 200 munbásembert juttatnak m*jd keresetesik. Ahol több ezer tonna kávét és búzát csak azért sülyesztenek a tengerbe, hogy az árak le ne szálljanak s ugyanakkor több millió embernek még a napi egyszeri étkezése sincs biztosítva, az a rendszer már kimondta önmaga felett halálos Ítéletét s leveti a gazdasági válság csirájáról a leplet. A válság másik oka a vagyoni elosztódás hihetetlen különbsége. A pesti jour-paloták s a nyomor tanyák diszharmóniája, az alföldi paraszt- kunyhók pislákoló mécsesének s a parkírozott kastélyok csillárainak ellentéte, az öregek patópálos érzéketlensége a jelen problémái iránt s az ifjúság meggyőződéses harci tüze a szociális társadalmi berendezkedésért, mind nagyban hozzájárulnak a jelen idők vészes ellentéteinek kiélesitéséhez. A válság megoldására csak egyetlen orvosszer van, ez pedig: fokozatosan át kell épiteni a mai társadalmi és állami berendezkedést, egy szociálisabb és humánusabb rendszer alappilléreit kell lerakni, amelyre felépülhet a keresztényi szetóriurn ügye körül keletkezett vita. Az egyesület részére adományozott ingatlan átírásáról volt szó s ezzel kapcsolatban Csete József kérte, hogy az uj vezetőség tartsa meg a régi, kipróbált alkalmazottakat. Berényi Armin azt a kikötést kívánja eszközöltetni, hogy amennyiben az egyesület eredeti rendeltetésétől eltérne, az ingatlan a rajta levő épületekkel együtt a város tulajdonába menjen át. Ssabó Ferenc és Pfaff Ferenc a gyulai tejtermelők háttérbeszoritását teszi szóvá. A képviselőtestület valamennyi kívánságot belefoglalja az átruházást tudomásulvevő határozati javaslatba. A tárgysorozat többi pontját a képviselőtestület vita nélkül elfogadta. hez. Nem rajtunk múlik, hogy ez a szám nem nagyobb és igyekszünk, hogy a lehetőséghez képest kisebb munkákkal is segítsünk az embereken s a Társulat területén jóformán állandóan folynak a legkülönbözőbb alkalmi foglalkoztatások. A tavaszi árvédelmi intézkedésekről érdeklődünk még. — Az idén előreláthatólag semmiféle árvizveszedelemtől nem kell tartanuuk. Jóslásokba természetesen a tárgy természeténél fogva nem bocsátkozhatunk, de minden óvintézkedést megtéve, felkészülten várjuk a tavaszi olvadást. Emberi számítás szerint áradásra nincs kilátás. És még befejezésül: — Más, »nagy« dolog nem készül nálunk. A cagyobbarányn közmunkák és régebbi terveink megvalósításai ezidén elmaradnak. Talán majd jövőre — teszi hozzá mosolyogva. — Xn — retet és megértés örök bazilikája. Ezt az átépítést az igazságosságon alapuló földbirtokrendezésnél kell kezdeni. Utalok itt XI. Pius pápa szavaira, aki a következőket mondja : „A népnek ismét földet kell tulajdonába adni, mert csak igy lehet mentesíteni a proletársorstól.“ (Korunk Szava II. évf. 24. sz., 18. old) Egész Európában nincs olyan aránytalan földeloszíás, mint nálunk. A városi, de még inkább a tanyai munkanélküliek elhelyezése csak földhözjuttatás, telepítés által vihető keresztül. A telepítés jelentőségét már a római Grachusok felismerték s ők is coloniák létesítésével igyekeztek Róma proletárjait elhelyezni. A magyar állam alapja és jövője a kis- birtokosságban van (10-80 hold), ezt az osztályt kell növelni, mert ez a2 osztály nem viszi a Riviérára és Abbáziába a pénzét, hanem itthon ku- porgatva megindítja újból a tőkepépződést, ez az osztály a hazafiak osztálya, mely belevájja körmét a rögbe s bátran kiáltja „el innen rablók, ez az én hazám !• Töltést építtet az Armentesitő Társulat
