Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-02-15 / 12. szám

H e k e ft

1933 február 15

3

törlesztést követel a gazdától. A gazda erre megijed és most már mindenáron el akarja adni A bank perel, költséget szaporít, árvereztet. Az árverésen megveszi a földet, de nem tud vele mit kezdeni. Szintén megijed, látja, hogy az ingatlan már nem nyújt oly biztos fedezetet a kihitelezésekre, mint azelőtt: beszünteti tehát a további hitelfolyósításokat, sőt mindenütt törlesztést követel. Ez megindítja a lavinát. A vállalkozó kedv meghalt, a tőke bizalmatlan lett, a pénz, a gazdásági élet vére, visszahúzódott a páncélszekrényekbe. Mindenki igyekszik menteni amit lehet. A hitel megszűnt, legfeljebb elhanyagolható mennyiségű magánkölcsön kapható — uzsora kamatra. A kényszereladások folytán a terményérték alacsony, a föld jövedelmezősége is csökkent: ezáltal magának a földnek az értéke is csökkent. Ez az eddigi kihitelezéseket is veszélyezteti, miért is ezek bevonatnak. Újabb kényszereladások, újabb értékcsökkenés. A lejtőn nincs fék. A földtulajdonos nincstelenné válik, munkát keres. De termelni nem érdemes, csökken a munkaalkalom, szaporodnak a munkanélküliek. Az állami bevételek is csökkennek: emelni kell az adót. Ez még jobban ráfekszik a gazdasági életre, még több nincstelent csinál. Újabb munkanélküli tömegek bukkannak fel az eddigi fogyasztó és adózó rétegekből. Újabb kényszereladás, árverezések, értékrombolódás, amelynek eredménye: az agrár Magyarországon nyolcpengős rozs ár mellett a fővárosban tízezer ember éhhalállal küzd.

S mindezt mi okozta ? A pénzhiány. Vigyázat ! Nem a vagyonhiány, mert hiszen a százholdas gazdának volt vagyona, csak fizetőeszköze nem volt. Tehát az általános fizetőeszközhiány, amely immobillá tette a vagyont, megölte a forgalmat, a javak kicserélődési folyamatát és értékrombolást idézett elő. Elszoritotta a gazdasági élet ütőereit.

Ez a deflációs állapot.

Friss pénzre van szükség, friss vérre, amely felélénkíti az alvadt vérkeringést és egészséges előfeltételéket teremt a gazdasági élet feléledéséhez.

Defláció : pénzhiány. Infláció: pénzbőség. Tehát kézenfekvőnek látszanék a megoldás.

Igen ám, de egészséges fizetőeszközszapori- tásról csak akkor lehetne szó, ha a kibocsátandó papírpénz mögött megfelelő aranyfedezet áll. A Nemzeti Bank arany készlete pedig fix mennyiség, aranybányáinkat Trianon elrabolta, külföldi kölcsönről álmodni sem lehet.

Egy marad tehát: belső kölcsön. De hiszen éppen belföldön nincs pénz ! Dehát nem is a pénz a fontos, hanem az érték, amely mögötte áll. Mint a Nemzeti Bank aranykészlete a bankó mögött.

A jó magyar föld pedig érték. Bár immobil érték, azonban ezen lehet segíteni. Gondoljunk csak a pár év előtti font kölcsönre, amit Angliától kaptunk. Az tényleges pénz volt, amelynek fedezete az Angol Bankon keresztül a magyar föld volt. És ha ez a záloglevelekben megtestesült magyar föld jó volt a 7000 kilométer távolságban élő angol kölcsönjegyzőknek, miért ne volna jó nekünk, akik rajta élünk és ismerjük életet adó erejét? Igen ám, de akkor le kell térnünk az aranyfedezeti elvről Dehát erről már Angliával az élén igen sok ország letért s a napokban olvashattuk, hogy Borah szenátor, a magyarbarát amerikai államférfi is sürgeti, hogy az USA térjen le az aranyalapról, mert a drága dollárral előállított árucikkei nem tudnak versenyezni az olcsó valutájú államok termelvényeivel.

De nem is feltétlenül szükséges a letérés. Nekünk csak a belföldi forgalom lebonyolítására van szükségünk újabb pénztömegre, miután a jelenleg forgalomban levő cca 400 millió pengő, — amely mennyiséget a szokásos 25 százalékos fedezetre való tekintettel a Nemzeti Bank aranymennyisége határozott meg annakidején — kevésnek bizonyult. Külforgalmunk — óh ! — lebonyolítására nagyon elégséges ez. De kell mellé egy újabb fizetőeszköz mennyiség, amely csak bennünket szolgáljon, amelyhez a külföldnek semmi köze. Tehát parallel valuta rendszer.

Agrár ország vagyunk ; kézenfekvő a kiindulási alap : a magyar föld, amelyet ezidőszerint cca 2 milliárd pengő telekkönyvileg bekebelezett1 nagy részben bankkölcsön terhel.

Az állam bocsásson ki 3 milliárd pengő értékben mondjuk: „államjegy“ elnevezésű papírpénzt a mostani bankjegyek mellé. Ez legyen „belföldi fizetési eszköz amelyet minden állampénztári szerv elfogad fizetési eszközül, vagy kívánatra bevált aranyfedezetü bankjegyre“- Az állam a 3 ezer millió pengőből 2 ezer millióval fizesse ki az összes betáblázott ingatlan adósságokat és kebeleztesse be magát a kifizetett hitelezők helyére. (Ezen adósságmegváltásnál aztán bizonyos fokozatokat lehet felállítani az illető ingatlan mai értéke és megterhelése szerint ) Tehát most már az állam a kölcsönadó. Ez a kölcsön kamatmentes, és évi 5 százalékkal törlesztetik, amely pl. a földadóhoz csatoltatik többletként. Ez a törlesztés 30 évig tart, amely idő alatt az állam a 2 milliárd helyett visszakapja a teljes kibocsátott összeget : a 3 milliárdot. Ezen idő alatt azonban ez a kibocsátott államjegy mennyiség szukcesszive bevo- natik. Tehát 1963. év végére megszűnnék a kettős valutánk.

Ezen kibocsátott államjegyeknek az értéke a földekre és egyéb ingatlanokra való betáblázás pillanatában már reális : a kényszerhelyzetek megszűnése folytán azonnal beálló értékemelkedés biztosítja a teljes fedezetét.

De fent maradt még 1 milliárd értékű állam- jegy. Ez két részre osztatik :

500 millióban valorizáltatnak az összes, még eredeti kézben levő, tehát spekulációs célokra fel nem használt hadikölcsön- és 1914. év előtti kibocsátású belföldi államadóssági kötvények. (Hogy ez hány százalékos valorizációnak fog megfelelni, az az összeírásnál derül csak ki.)

A másik 500 millió egy öt éves terv keretében évi 100 milliós előirányzattal a munkanélküliség megszüntetését célozza hasznos közmunkák elvégzésével: Duna-Tisza csatorna, utak, hidak, vasutak. Az öt év elmúltával már úgy megerősödik a gazdasági élet, hogy nem lesz szükség a munkanélküliségről gondoskodni.

*

Az infláció a gazdasági élet morfiuma. Méreg mely a teljes pusztulásba visz. Megfelelő adagban azonban gyógyszer, amely a beteg életét mentheti meg, csak szakértő orvos kell hozzá, aki a dózist megállapítsa és szigorúan ellenőrizze az előírások - betartását. Egyébként is a múltak rettentő tapasztalatai az inflációt, mint gazdasági és pénzügyi jelenséget diszkreditálták: minden inflációt annak tartanak, ami a múltban ugyanúgy tönkretette gazdasági életünket, mint ahová a mai deflációs tendencia vezet. Infláció alatt általában a fedezetlen papírpénz korlátlan mennyiségben való kibocsátását értik — helytelenül. Ha gondosan megállapított, tervszerű mennyiségben reális érték- fedezetre történik a bankjegyszaporitás, ez gyógyszere lehet a beteg gazdasági életnek, mint a helyes mértékben adott morfium a beteg embernek.

A fedezet pedig reális : a föld, amelynek értéke éppen a vérfrissülés folytán beálló gyógyulási folyamat következtében azonnal fel fog emelkedni az eredeti nívóra, tehát feltétlenül tud 100 százalékos fedezetül szolgálni az uj pénznek.

Egyébként is a parallel valuta fogalma nem uj ötlet. A múlt század második felében az osztrák valuta szintén kettős volt, az államjegyek csak a belföldi forgalom lebonyolítását szolgálták s nem okoztak semmiféle csalódást: a kincstár, midőn már nem volt rá szükség, minden fennakadás nélkül beváltotta és bevonta. Vagy egy közelebbi példát: 1919-20-ban a megszállás folytán az országos forgalomtól elzárt Szeged városa, hogy belső forgalma lebonyolítását lehetővé tegye, pénztári jegyeket nyomatott, amelyek a rendes pénz kellékeivel birtak, és forogtak közkézen Ezeknek sem volt arany fedezete. De a nagy ingó és ingatlan vagyonú város garanciája elég volt ahhoz, hogy szívesebben fogadják el, mint az akkori idők fehérhátu bankjegyeit. És Szeged városa meg is

felelt ennek a bizalomnak, amikor felszabadult az országos forgalom, simán visszaváltotta bankóit.

Hiszen az aranyfedezeti elv is csupán fikció, amelyet csak az összes államok elfogadása emelt polcra — egyéb hijján. Történelmi tradíció, hogy az aranyat pénznek használjuk. Reális jelentősége csak annyiban van, hogy az aranynak, mint nemes fémnek, tömegéhez képest magas a forgalmi értéke, csak korlátolt mennyiségben bányászható és — nem rozsdásodik. A lényeg az : értéke van. De hiszen a földnek is van értéke ! Mégpedig ez az érték feltétlenül állandóbb az aranyénál, mert mig a technika rohamos fejlődése már nem sokára egész bizonyosan megoldja a szinthétikus arany problémáját (Lord Rutherford elmélete, — Miethe professzor kísérletei) addig a Föld területe állandó mennyiség és az emberiség életszükségleteinek kielégítésére szolgáló nélkülözhetetien javak ősforrása.

Hogy e terv megvalósítása esetén kilengésekre lehetünk elkészülve, az magától értetődik. A meglökött inga is tulleng a középponton. A tudatlan ijedelem áruban és ingatlanban igyekszik théza- urálni tőkéjét. Hirtelen, ugrásszerűen emelkednek az árak, nagy lesz a kereslet és — sajnos — tere nyílik a spekulációnak. Ez utóbbit azonban könnyen féken tarthatja a mostani munkanélküli zavargások, és egyéb, az általános nyomor okozta bűnözési hullám lekötése alól felszabaduló közrendészeti erő. Az inga azonban vissza is tér Uralomra jut a józan ész a pillanatnyi ijedelem felett, s az örök gazdasági törvény : a kereslet és kínálat viszonya fog regulátorként hatni. Mert lesz kínálat is bőven. Hiszen van nyersanyagunk most is, a forgalom fellendülése vállalkozókedvet fog teremteni a termeléshez, amit az öt éves munka- terv keretében meginduló közmunkáiatok is Ígérnek.

A terv egyedüli és legmakacsabb akadálya a bankok érthető ellenkezésében keresendő. Mondhatni ők lesznek az áldozatai a javulásnak, Elveszítik magasan kamatozó, sőt ennél sokkal több : korlátlan uralmat biztositó kihitelezéseiket. Kénytelenek lesznek újabb kölcsönkeresőket akvirálni, de csak alacsony kamatra! Mert hiszen most már nincsen kényszerhelyzet. A szabad verseny törvényei itt is érvényre jutnak. A bank nem lesz többé élet és halál ura, hanem viszatér eredeti keretei közé : a vállalkozókedv nélküli tőke gyűjtőhelye lesz a termelési érdekek részére való szolgálatba- állitás céljára. Jövedelme : a betéti és kihitelezési kamatláb közti differencia.

A fix fizetésű osztályra lenne egyedül sajná- latraméltóan kellemetlen átmeneti hatása a terv megvalósításának. A mai lomha adminisztratív rendszer nem lenne képes a szükséges tempóban rekompenzálni a tisztviselő osztályt az átmenetileg talán túlságosan is felszökő árdrágasággal szemben.

De arra gondolok, ha akad az idők követelő szavát megértő törvényhozás, és kormány, amely elég erősnek, komolynak és fiatalosan tettrekész- nek érzi magát ahhoz, hogy egy ilyen kétségen- kivül merész, de ha erős kéz csinálja, kétségen- kivül sikerre is vezető terv keresztülvitelének óriási felelősségét magára vegye, akkor az a kormány és az a törvényhozás megtalálja a módot arra is, hogy az egyéb részletkérdéseket a lehetőségig legjobban megoldja.

És van még egy ellenvetés : a pénz külföldi árfolyamjegyzése.

Erre a következő válasz adható : A mai au- tarchikus, transzfermoratóriumos, kompenzációs, adósságmegtagadásos világban a pengő külföldi értékjegyzése ugyanis csak fikció. Még inkább fikció, mint az arany standard,

A Kétegyházi Kaszinó álarcos bált rendez.

A Kétegyházi Kaszinó Egyesület 1933. évi február hó 25-én, szombaton este fél 10 órai kezdettel a helybeli Ifjúsági Vöröskereszt Egylet javára a Kaszinó összes helyiségeiben zártkörű álarcos jelmez estélyt rendez. Belépődíj személyenként 1 P. Felülfizetések a jótékony célra való tekintettel köszönettel fogadtatnak A jelmezesek bevonulása pontosan fél 10 órakor kezdődik.