Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-11-30 / 93. szám
LXV. évfolyfötm 93. ssáiaa, Csütörtök €*yula, 1933 November 30 Eiöflzetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. BÉKÉS «irfotési áij íiöpi* flíetendö. poUTIEAl, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay .láuos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér, Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. Az iskolánkivüli Nyolcezer analfabéta van még a vármegyében. Nem lódnak főzni a megye asszonyai. — Szigorúbb fiimeeuznrát! — Erős Páiné a Népművelési Bizottságban. népművelés nagy feladatait mindenki ismeri. Mindenki tudja, hogy ma az, amit harminc és negyven esztendővel ezelőtt tanítottak az iskolában, kevés az élet uj formái között. Azt is mindenki tudja és látja, hogy az analfabétizmus megszüntetésén tu', sőt jóval túl is vannak kulturális teendők, amelyeket fel kell ismerni és amelyeknek eleget kell tenni. Nem elég ma az ábécére és az egyszeregyre megtanítani az embereket, a nép szellemi és lelki szükségletét ez csak egészen törpe hányadában elégíti ki. A munkát, a kulturnivó emelését tovább kell tehát folytatni, a gondoskodás idejét a nagykorúságra is ki kell terjeszteni, mert a nemzet, amelynek lelkisége és szellemisége magára hagyottan alakul, as nem juthat máshova mint katasztrófához. Még ha nem is járnak szerte a nép közt politikai ágensek és fizetéses lélekkufárok, még ha nem is arról van szó, hogy lelki és szellemi szérumot kell termelni a kor divatos és buján megsokasodott fertőző bacillusai ellen, akkor is szükség van az iskolántuii népművelésre, mert a tiszta, jóra, erkölcsre és művészetre termett magyar népiélek értékei különben elkallódnak. Virág a magyar nép belső élete, csodálatos és szinpompás virág, amelynek illatában az ázsiai mezők és az európai kultúra parkjainak illata ölelkezik. Virág, amely már szirma és virágpora egy-egy sejtjében is drága és duskincsü gyümölcs, virág, amelyet azonban ezer gyom les, s amelyet a gyom könnyen megfojthat. Korossy György főispán napokban mondott egyik beszédében Klebelsberg gróf szavait idézte: »Nemzeti tömegmüveltség szintjének emelése nélkül alig remélhetjük nemzeti vágyaink és reményeink teljesülését.« Mélyigazságu szavak. És örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez az igazság nem a fel nem ismert igazságok tragikus rendjébe jutott, hanem motorikus erejévé lett a magyar kultúrpolitika programmjának. Felismert igazsággá és jelmondattá vált, amely már eddig is áldásos, úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben gazdag eredményeket hozott. Megnyugvással tölt el bennünket, hogy a népművelés Békésvármegyében ezen a lei- ismerésen, ennek a felismerésnek a hitén nyugszik s akik feladatait ellátják, teszik azt százszázalékos lélekkel és szívvel, azzal a magasztos lelkesedéssel, amely a produktiv munkának, a maximális és legjobb munkának egyik legelső feltétele. Körültekintő, gazdag a programm. mint minden évben, az idén is, s hogy maradéktalanul meg is valósul, biztosíték rá a bizottság összetétele s az a múlt, amelyre a bizottság s az ügyek adminisztrátora a jólvégzett munka örömével és önérzetével tekinthet vissza. (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága kedden délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését. A közgyűlés, amelyen a beteg Márky Barna dr. alispán helyett Páncéléi József várm. főjegyző látta el az elnöklést, az 1933 — 34. évi munkatervet és költség- vetést tárgyalta. A Tantó József titkár által bemutatott programm a legszélesebb területeket öleli fel s minden olyan kérdést magában foglal, amely ma a nép elsőrendű lelki, szellemi és gazdasági problémái közé tartozik. A tudás gyarapítása, jellemkép és, kedélyápolás, az analfabétizmus megszüntetése, kézügyesség, a tiszta nemzeti ideológia kialakítása, nőnevelés és egészségügy, mind benne foglaltatnak a gazdag programúiban. A nagy részletességgel megszerkesztett s a dolog teljes ismeretével készült terv igen érdekes statisztikai adatokat is tartalmaz : az analfabéták száma még mindig elég jelentékeny : több mint nyolcezer ember van még a vármegyében, aki nem tud írni, olvasni. Gyulán az analfabéták száma 890. A bizottság ezek számára tanfolyamokat rendez s a tanfolyamok résztvevőit ingyen Írószerekkel és könyvekkel látja el. Gyulán 636 népművelési előadás lesz. Szentbenedeken, ha a minisztérium hozzájárul, az ottani fiatalság kívánságára sakk- tanfolyamot is rendeznek. A bizottság egyébként 43.924 pengős költségvetéssel dolgozik. Szóba került a gyűlésen, hogy nemrégiben a Remetei csárdában népművelési előadás volt s előadás után olyan parázs verekedés támadt, hogy a kocsma padlója csupa vér lett. Tantó József titkár felvilágosítása szerint az előadást nem a békés- megyeiek, hanem bihariak rendezték s a konfliktus az előadás témája körül támadt. Harsányi Pál, Tantó József és Németi József felszólalásai után a bizottság elfogadta a költségvetést s a tökéletes munkatervért köszönetét fejezte ki Tantó József titkárnak. Ezután a különféle indítványok előterjesztése következett. ÜVó's Pálné, gróf Almásy Emmát, aki a fogházmisszióban és az uradalomban lelkes kulturmunkát végez, s aki állandó érdeklődéssel kiséri a népművelés munkáját, beválasztották a bizottság tagjai közé. Németi József a háziipari tanfolyamokkal kapcsolatosan kiállítások rendezését javasolta. Csermák Béla dr. vm. tiszti főorvos a helyes táplálkozás propagálására vonatkozólag terjesztett elő javaslatot. Azzal kezdte szavait, hogy a vármegyében as asszonyok nem tudnak főzni. Nem használják fel ugyanis kellőképpen a gyümölcs és zöldségfélék tápértékeit. Javasolja ezért, hogy a komoly, táplálékos főzés ismertetésére főzőtanfolyamokat rendezzenek s ebbe a munkába az orvosokat is kapcsolják bele. Foglalkozott még a bizottság a film- cenzura és a színházi előadások kérdésével is és elhatározta, hogy a cenzúra megszigorítását kéri, mert sok olyan darab kerül bemutatásra, amely az ifjúság erkölcsét megrontja. Nem kívánatos pedig, hogy a népművelés erkölcsi és anyagi áldozatokkal járó munkájának jövőt jelentő eredményeit bárki és bármi is lerontsa. A bizottság egyhangúlag elfogadta a javaslatokat, majd több miniszteri leirat ismertetése után a közgyűlés fél 12 órakor véget ért. Janiit novemberben az Ipari statisztika. (A „Békés“ munkatársától.) Október hónap folyamán az uj iparengedélyek és lemondások száma igen kedvezőtlen képét nyújtotta a város ipari életének. Uj engedélyt mindössze ketten váltottak, mig iparukról 13-an mondtak le. November hónapban a helyzet megjavult, amennyiben az uj engedélyek száma a lemondások kétszeresére emelkedett. November hó folyamán a következők szüntették be iparukat: Varga István ács, özv. Klein Ferencné és Gyepes Ferenc sütő, Wallner Rózsi női szabó, Túri Gábor vendéglős, Kovács József és társa iüszer- kereskedő, Gyepes Jakab csizmadia, Dubla György fuvaros, Oláh János baromfikeresk., (8). Uj engedélyt váltottak: Mülek Mihályné szatócs, Kukla Istv n gépfuvaros, Pittner István szatócs, Kis Gábor korcsmáros, Matt Mártonné élelmiszerkeresk,, Dóka Lászlóné vegyeskeresk., Székács Jánosné és Gombkötő Ferenc hentesárukivitel, Lázár János kovács, Ottlakán Tivadar vegyeskeresk., hentesárukivitel, Gyepes Miklós csizmadia, Be- reti Dezső férfi szabó, Nagy István sütő, Varga György villanyszerelő, Szarka István hentes és mészáros, özv. Ulelay Józsefné vendéglős. (15)
