Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-11-16 / 89. szám
Békés 1983 november 16 2 gazdasági munkálatokat hátráltatta. A kukoricatörés mindenütt még ma sem fejeződött be, minek következménye, hogy a területek felszántva és őszi gabonafélékkel bevetve a múlt hónapban még jórészt nem voltak. Hátráltatta még az időjárás a cukorrépa szedését és szállítását is. A gazdatartozások fizetésének ujabbi szabályozása tárgyában miniszterelnöki rendelet jelent meg, melynek kétségtelenül nagyon kedvező intézkedéseit a tárgyilagosan mérlegelő gazdaadósok megértéssel és elismeréssel fogadták. Igen tekintélyes része a gazdaadósoknak azonban még ezzel a rendelettel sincs megelégedve, holott az államháztartás a mai viszonyok között igen súlyos, majdnem elviselhetetlen terhet vállalt át. A gazdaadósok igen tekintélyes részét, csak az infláció elégítené ki, melynek során adóságaiktól könnyű szerrel szabadulnának. A hatóság az idén is foglalkozik a munkaalkalmak kérdésével, de ezek a munka- alkalmak nem a jelentkező munkásokra, illetőleg az általuk vázolt Ínségre való tekintettel indulnak, hanem megfelelő produktiv munkák lesznek, amelyek épen ezért csak akkor indulhatnak meg, amikor azt az időjárás és viszonyok megengedik. A kisipar és kiskereskedelem helyzete változatlanul súlyos. III Közlekedés, tűs és ár védelem. A kiépített törvényhatósági és vicinális utak állapota ellen, a múlt hónap folyamán nem érkezett panasz. A vármegye három évi takarékosság után abban a helyzetben van, hogy a jövő évi költségvetési évben újból gondolhat ut építésekre. Első sorban feladata lesz a vármegyének az endrőd-kondorosi ut és a hu- nyatelepi bekötő szakasz kiépítése. A vármegye területén október hónapban előfordult tűzesetről 9 tüzkárjelentés érkezett be. A károsultak száma ugyancsak 9. A tűzkár épületekben 1850 pengő, ingóságokban pedig 6081 pengő. Az összes tűzkár ezek szerint 7931 pengő, melyből biztosítva van 7920 pengő, nem volt biztosítva s igy nem térült meg 11 pengő értékben megsemmisült ingóság. IV. Vegyesek. A központi, járási és községi ügymenetekben említésre méltó aka dályok nem fordultak elő. Általában kialakult illetékes kormánykörökben az a felfogás, hogy tekintettel az idei kedvezőnek mondható terméseredményekre és arra, hogy a munkások a termés betakarítása során a téli időszakra szükséges terményeket megszerezhették, ínséget csak kivételesen ismer és inségmunkákat csak azért, hogy a munkásokat élelmiszerhez juttassa, indítani nem fog. Bizonyos produktiv munkák mégis fognak indulni, melyeknél attól eltekintve, hogy szükségesek, az is irányadó volt, hogy a munkásokat keresethez juttassa és esetleg keresetükből igen hiányos ruházati felszerelésüket pótolhassák. Kapcsolódnak igy tehát ezek a munkálatok ahhoz az akcióhoz, melyet a kormány indított meg s amelynek célja a földmunkásság és kisgazdatársadalom olcsó ruházattal való ellátása. Ezen akció keretében az illetékes helyi hatóságok tárgyalásokat indítottak, a helybeli textil kereskedőkkel azért, hogy az árusításba bekapcsolódjanak és igy a szükségletek beszerzését lehetővé tegyék, illetve megköny- nyitsék. Jelentés lekszik előttem, amely megállapítja, hogy a kereskedők általában annak az aggodalmuknak adnak kifejezést, hogy az akció keretében megrendelhető anyagok postai szállítási költsége a kiskereskedők részére megállapított 10 százalékos haszonrészesedést felemészti. Miután igy a kereskedőknek ezen árusításon semmi hasznuk nem lenne, ezért, de azért is idegenkednek az árusításba való kapcsolódástól, mert állításuk szerint ugyanilyen minőségű, de méretre szélesebb bekecsszövetet és trux-ot ők is tartanak raktáron és azt állítják, hogy az akció-szövetek az általuk árusított anyagnál nem olcsóbbak, sőt az általuk árusitott anyag minőségileg jobb. Az olcsó ruházati akció ing anyagát azonban határozottan jónak és az általuk raktáron tartott áruknál valóban olcsóbbnak is minősitették, és igy ennek árusítását készséggel vállalják. Kötelességszerüen jelentést teszek erről azzal a javaslattal, hogy a közigazgatási bizottság erre a körülményre illetékes helyen mutasson rá és hivja fel az illetékesek figyelmét, hogy a megállapított kiskereskedői haszon megváltoztatása nélkül különösen a fővárostól távolabb fekvő községekben, — mint a mienk is, ennek az akciónak sikerét alig lehet teljes mértékben remélni. Egyben szükségesnek látom bejelenteni még azt is, hogy a hozzám tett egyik jelentés szerint a kiskereskedőknek az a véleménye, hogy a ruházati akció keretében a gyárak és nagykereskedők nem hozták meg azt az áldozatot, mint amit a kiskereskedőknek kellene meghozniok. Az 1933. évi október hó 31-ig befolyt vármegyei pótadók, továbbá útadó és köz- munkaváltságról készült kimutatás szerint a hátralék 1933. évi október hó végén: vármegyei pótadónál 725,718 P, útadó és közmunkaváltságnál 1,270.166 P. A gyulai járás főszolgabírója által hozzám tett jelentés szerint Kétegyháza község lakosságának fabeszerzése körül nehézségek vannak, aminek oka, hogy Kétegy- házán erdők nincsenek, hazai fa alig kapható, a behozatalt pedig a fakartell, illetőleg azon korlátozás, ami a külföldi fa behozatalára vonatkozik, nagyon megnehezíti. A jelentés szerint kívánatos volna, a fennálló korlátozó rendelkezések megszüntetése. Mély és őszinte sajnálattal kell végül megemlékeznem gróf Wenckheim Dénes v. b. t. t. a törvényhatósági bizottság viri- lis címen 39 esztendeje és a közigazgatási bizottságnak 27 esztendőn át volt tagjának^ kit a törvényhatósági bizottság örökös tagjául is megválasztott, bekövetkezett haláláról. Lelkiismeretes, kötelességtudó tagja volt mindkét bizottságnak, melyekben a közérdeket, kicsinyességeken felülemelkedő, széles látókörű felfogásával, mindig hathatósan képviselte. A haláláról érkezett hir nemcsak a vármegye, de az egész ország területén is általános részvétet keltett. Az alispáni jelentéshez elsőnek Telegdy Lajos dr. szólt hozzá s indítványozta, hogy a Kassán, Pozsonyban és Ungvárott történtek alkalmából a bizottság tegyen bizonyságot az elszakított magyarsággal való együttérzéséről s kérje fel a kormányt, hogy a magyar kisebbséget ért sérelmek miatt erélyesen tiltakozzék. Majd a nyugdíjtörvény- tervezettel és az adósyédelmi rendelettel foglalkozott, az utóbbival kapcsolatban megjegyezvén, hogy az egyébként igen jelentős könnyítést jelentő rendelet csak akkor hozza meg a kívánatos eredményt, hogy ha azt megfelelőképpen alkalmazzák, illetve ha annak végrehajtását napról-napra ellenőrzik. Jól tudom — mondta, — hogy az ország életének, sőt megélhetésének alapja az agrárosztály, de mert az adósvédelmi rendelet következtében az agrár-réteghez kapcsolódó többi kategóriák is automatikuson fizetésképtelenné válnak, kívánatos, hogy az adósvédelmi rendelet ezekre is kiterjesztessék. Ne jusson koldus botra itt senki, mert az országnak a kisiparosság és a kiskereskedők értékes rétegére szintén nagy szüksége van, ezért kell, hogy mindazok, akik folyó évi adójukat kifizetik, szintén részesüljenek az adósvédelmi rendelet kedvezményében. Ilyen irányban felirati javaslatot tesz, javasolja továbbá, hogy a kisipari hi- hitelakció kiszélesítése ügyében is írjanak fel a kormányhoz. Sebők Elek dr. hozzájárul Telegdy Lajos dr. indítványához. Véleménye szerint a gazdavédelmi rendelet végrehajtását a közigazgatás, illetve a bankok utján kellene elvégezni, hogy a kedvezményben minden arra illetékes és rászoruló részesülhessen. A bankok csináljanak kimutatást az adós gazdákról s azt juttassák el az elöljáróságoknak, hogy az elöljáróságok felhívják az adósok figyelmét a rendeletre s instruálhassák őket a kérvényezés tekintetében. Indítványozza, írjon fel a közigazgatási bizottság a kormányhoz s kérje, hogy a kérelmek beadásának határnapját ne november 30-ban) hanem december 31-ben állapítsák meg. Márky Barna dr. alispán és Korossy György főispán hozzászólása után a bizottság elfogadja az indítványokat s elhatározza, hogy a megszállt területen élő magyarság védelme, az adósvédelmi rendelet és a kisipari hitelakció kiterjesztése ügyében felir a kormányhoz. Néhány felszólalás még a pénzügyigazgatói jelentéssel kapcsolatban hangzott el, amelyek a foglalások, végrehajtások ellenőrzésének és az OFB. telkekre vonatkozó rendeletek végrehajtásának kérdésével foglalkoztak. Az ülés többi részéről lapunk más helyén adunk beszámolót. KOVÁCS SÁNDOR zongorakészitő és hangoló november hó 10-én városunkba érkezett a szokásos őszi zongora hangolásokat elvégezni, Előjegyzéseket elfogad Dobay János könyvkereskedése.
