Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-02-04 / 9. szám
I9:*3 február 4 Békés 3 laniverseny a A helybeli rom. kath. reálgimnázium ifjúsági ének és zenekara 1933. évi február hó 5-én, vasárnap, délután 5 órakor tartja az intézet tornatermében I. félévi beszámoló hangversenyét. M n s o r. 1. F. v. Suppé: „Könnyű lovasság.“ Nyitány. Zenekar. 2. Kuruc dalok. Vegyeskar. 3. R. Schumann : a) „Bölcsődal.“ b) Álmodozás.“ Zenekar. 4. Tóth K.: „Csermák.“ Szavalja Konkoly B. VI. o. t. 5. a) P. Mascagni: „Parasztbecsület.“ Intermezzo, b) E. Toselli: „Serenata.“ Zenekar. 6. Balázs-nóták. Vegyeskar. 7. R. Wagner: „Tannhäuser.“ A vendégek bevonulása. Zenekar. 8. Zágon I.: „Hazahozták a fényképemet.“ Kiss J. VII. o. t. 9. Kodály Z.: „Háry János,“ Intermezzo. Zenekar. 10. Szarvas D. : „Kisgazda a trónon.“ Farsangi tréfa. Szereplők: Karó Vince földesgazda Rozsnyai L. VII. o. t. Gyulai J. VII. o. t. Titz Gy. VII. o. t. Kurtz í. VII. o. t. Szák J. VII. o. t. Varjú I. VII. o. t. Bálint T. VII. o. t. Kiss J. VII. o. t. Flórián, apja . . . Kovács I Kelemen) diákok . . Kalmár I Dr. Panes, orvos . . Vilmos | , „ János I szolgak ' 11. Joyce: „Őszi álom.“ Keringő. Zenekar. Vezényel Károlyi Gábor reálgimn. tanár. Számozott ülőhelyek. Belépődíj a zenekar alapja javára: I—VI. sor 1 P, VII-X. sor 80 fillér, XI-XVI. sor 60 fillér. Jegyek előre válthatók, illetve előjegyez- tethétők naponkint délelőtt a tanintézet ének termében. Felülfizetést, illetve jegymegváltást a tanintézet köszönettel fogad és a „Békés“- ben nyugtáz. A SZOCIÁLIS missziótársulat TÁNCOS-TEÁJA febr. 11-én a l'avillonkan. 6 órától reggelig a napvilágra, hogy a másik embert, a nem művészt is megrázza és éreztesse vele hogy ember, érző, hivő, reménykedő ember és nemcsak szer- számkeszitő állat. Nem könnyű dolog ez, hölgyeim és uraim. A művészet, amint azt egy nagy művész, Thomas Mann mondja, „gyökerében szükséglet, kritikai sóvárgás az ideálért, amely nem kin nélkül teremti és fokozza a tulajdon erejét“. Valljuk be azt, hogy a mindig jobbat és jobbat teremteni akaró és ezért gyötrődő a mindennapi élet tülekedéseit kerülő és ezért nem a „praktikus“ költővel és művésszel szemben sokszor tanácstalanul állunk. Minek az a vers,? Minek az a .dal? A milánóiak előtt egyike volt a legtitokzatosabb dolgoknak, hogy a nagy Lionardo da Vinci, aki nemcsak nagy festő volt és szobrász, hanemvárépítő, bombavetőgép tervező, s aki talán megteremtette az első repülőgépet és a legkülönbözőbb csodálatos önműködő gépeket, abban találta legnagyobb örömét, hogy vásárkor kiment Milánó piacára és a kalitkába hozott madarakat összevásárolta és azután szabadon bocsátotta. A nagy magus utánuk nézett amint felszálltak, és boldog volt ha^fent a szabadban csattogni, énekelni kezdtek. Én^ azt- hiszem a költő sem tesz mást. A mindennapi élet börtönébe bezárt hétköznapi szavaknak lelket ad és azok kirepülnek és muzsikálnak. Minden,?,nagy költőirásaiban azért érzünk muzsikát. De la musique avant toute chose. Muzsika mindenek’előtt, mondja Verlaine a költő. És ez a muzsika azután, ez a költészet azt a furcsa izomdarabot, amelyet szívnek hívunk: holjmegsimogatja, hol szaporább dobbaBÁLINT IMRÉMÉ Vannak, akik sorsnak, vannak, akik végzet, nek hívják ezt a közénk lesújtó gyászhirt, melynek csapásától családok szive zuhant a porba és az egész város gyászol. Minden tragédia egy kicsit hihetetlen s az e'ső percekben most is mindenki azt hitte : hátha a telefonok tévednek, hátha a szavakat nem értjük jól. De csakhamar jött a keserű bízó; yosság és a virágbaborult ravatal körül hiába intézünk követelő kérdéseket hiaba lázongunk. Hát csakugyan nem lehet ezen a földön senki sem boldog? Ilyen keservesen kell fizetni pár melegebb napsugáréra néhány töredékért a szivárvány sz'neinek ? Az élet nem tűr zavartalan megelégedést és ha valahol hosszabb ideje meg- érdem. It jutalmat, megszolgált sikert, a béke csendességét látja, előveszi utolso érvét: a halált, annak b:zonyi(ására, hogy a boldogságot meg tartani soha senki nem tudja. Néha, nébányen, néhol megközelítik, azután jön a keserves fizetség azért, amit alig kaptunk meg. Nincs már boldogság, csak zokogó, gyá szoló emberek vannak. Kedves volt, jó és megértő és mégis — vagy épen azért mindenkitől elvitt*valamit. Az élettárstól, a családtól az otthon melegségét, fiaitól az önfeláldozást, édesanyjától, testvéreitől rajongó szeretetét, az emberektől mosolyát, a szegényektől jótékonyságát, a város társadalmától közkedvelt úri egyéniségét. M ért kellet ennek igy történnie ? Senkisem tudja, mert a halálnak nincsenek törvényei csak áldozatai, nincsenek magyarázatai, csak omló könnyei. Mikor karácsony előtt betegeskedni kezdett semmi sem látszott rajta. Talán csak a keze volt munkásabb, a tekintete simogatóbb, talán csak a szeme fénylett mélyebben és bizonyosun nem gondolt semmi rosszra, mikor az órára nézett, melyen sorsosan. súlyosan és megállithatatlanu1 rohantak a percek január 31-e felé K. * Halálozás. Bálint I nréné váratlan halála mindenfelé nagy megdöbbenést keltett. A városszerte nagyrabecsült uriasszony karácsony táján kezdett gyengélkedni egy rosszinduiaiu arcdaganat miatt Környezetének mitsem áru t el ezzel násra készteti, ahogy azt a költő akarja, igen, azt felelheti erre valaki, igy volt, de most a világháború óta, amióta gazdasági krízisek fojtogatnak és amikor valójában állandóan forradalomban élünk, nincs szükség a költészetre. Csak hasznos dolgokra van szükség Azután repülőgépekre meg bombákra. Még a szelidebb forradalmárok, azok akik falans- terről álmodoznak, ahol a költő büntetésből borsón térdepel. De talán még sem lesz igy Marx, aki azután igazán forradalmár volt, amikor Párisból menekülnie kellett, azt irta Heinének, a polgárnak és nagy költőnek, hogy csak őt szeretné becsomagolni és magával vinni. Ki tudja vájjon olyan merev materialista marad-e a Kapital Írója Londonban, ha mellette írja gyönyörű, fájdalommal és mosollyal átszőtt dalait és románcait a matrác-sir költője ? Igaz. Az emberek sohasem tanulnak. Még nem is vagyunk túl valójában a világháborún és Kinában ismét dörögnek az ágyuk és repülnek a bombák, amelyek talán egy uj világháború csiráit vetik el a földön. Még is hinnünk kell abban, amit a legnagyobb kinai költő-filozofus csaknem 2500 év előtt mondott: a szelid dolgok túlélik a kemény, rideg dolgokat. Higyjük mi is, hogy Laotse szelíd érzései: a magasabb etikai érzés, a hit érzése, az emberszeretet, a mindent túlszárnyaló, legyőző szerelem érzése, túlélik és végül legyőzik a kemény dolgokat, az elnyomás és rablás vágyát. És most jöjjön a költő, mert akinek yerseit ma hallani fogjuk, valóban az és halk finom dalaival emeljen minket magasabb régiókba. Dr. Gáli Gésa. i járó fájdalmaiból, de állapota rövidesen átinyira sulyosodott, hogy klinikai kezelésre Pestre kellett számtani Állapotában már örvendetes javulás mutatkozott, amikor tüdőgyulladást kapott, súlyos komplikációkkal. Szervezete nem birta sokáig a küzdelmet és január 31-én jobblétre szendrült. Halálát hozzátartozóin kívül Gyula város egész úri társadalma gyászolja. A család a következő gyászjelentést adta ki: Bálint Imre kir. műszaki főtanácsos, mint férj, fiai Tamás és Imre, ösv. nemes Széli Sándorné szül. ecsedi Ecsedy Karolina, mint anya, dr. Nemes Széli Imre, mint testvér egész rokonságuk nevében is mély fájdalomtól lesújtva tudatják, hogy Bálint Imréké szűk nemes Széli Karolina m nden jóért hevülő lelkét 47 éves korában, felhőtlenül boldog házaséletének 21 ik évében január 31-én Budapesten hosszabb betegség után visszaadta Teremtőjének. Temetés; február hó 3 án, 3 órakor volt a gyászoló háztól a református egyház szertartása szerint. IflL I St JE K. Vasárnapi szentmisék sorrendje. Vasárnap délelőtt az anyatemplomban 8, 9, 10 és fél 12 órakor lesz szentmise. 10 órakor Holecz János mond szentbeszédet. A szalézi internátusbán hétköznap reggel 6 kor, vasár- és ünnepnapokon 7 és fél 10 órakor tartanak szentmisét. A Szt. Háromság kápolnában negyed 11-kor van szentmise. Református istentiszteletek. Vasárnap reggel 9-kor Harsdnyi Pál esperes, este 6 kor Horváth István segédlelkész prédikál. Szentpálfalván este 6 órakor Harsányt Pál esperes végzi az igehirdetést. Főgondnok választás, a tiszántúli ref. egy házktrül tben a gróf Degenfeld Pál lemondásával megüresedett kerületi főgondnoki állást most töltik be választás utján. A gyulai presb tórium szavazatát báró Vay László főispánra adta le, Á szeghalmi református lelkész beiktatása. A szeghalmi ref egyház a lelkészi állásra egyhangúlag Tildy Zoltánt hivta meg, kinek beiktatását február 26 ra tűzte ki az esperesi hivatal. Meghívó. Az Egyesült Katolikus és Polgári Körben a Szalézi munkatársak és munkatársnők részére rendezett értekezleten a következő rövid műsor kerül előadásra: 1. „Don Bosco“ Anto- lisei s s. induló, 2 „Don Boscohoz“ Szavalja Manheim György, intézeti növendék. 3 A vendégek köszöntése 4 ÁJám László szombathelyi szalézi intézet igazgatójának előadása a Szalézi müvekről. 5 Étek a pápáért. Szavalja Donovák Ferenc, intézeti növendék. 6. Báró Apor Vilmos dr. apátplébános zárószavai 7. Pápai himnusz. Vendég két szivesan látunk Belépődíj nincsen. A Békésmegyei Kaszinó jelmezes-estélye. A Békesmegyei Kaszinó, mint minden évben, farsangzaró láncestélyét az idén is megrendezi. Hogy azonban a bál minél érdekesebb legyen, a Kaszinó vezetősége elhatározta, hogy jelmezes bálát rendez, s versenyt is ir ki a legszebb jelmez ju'almazására A jury nem a jelmezek fényes, pazar kiállítását, hanem Ízlésességét és ötletességét veszi legfőképpen tekintetbe. Egyszerűség, ötletesség, ez legyen a jelszó a kreációknál. Mint örvendetes tényt regisztráljuk, hogy a vidék is bejelentette már részvételét, úgy hogy a Kaszinó bálja minden bizonnyal az idén is tuhaladja majd a lokális méreteket. Jelmezeket a Kaszinó az idejében jelentkezőknek egészen minimális összegért kölcsönöz. A bál napja f.bruár 27. Az Ipartestület kebelében működő inségak- ció bizottság február hó 12-én az elaggott és önhibájukon kívül inségbejutott iparosok felsegéiye- zéséro jótékonycélu táncestélyt rendez az Ipartestület nagytermében. A nemes célokat szolgáló bál iránt széleskörű érdeklődés mutatkozik, ami igy is méltó Gyula város nemesen érző és gondolkodó társadalmához.
