Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-10-29 / 85. szám
liXV« é¥f©lj»5e* 85® »sára Vasárnap föyiala, Október <19, Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. PT7FT7Q DJO/Jlvíjo POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske- dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara első gazdaérdekképviseleti gyűlése Gyulán. Helyszűke miatt csak mai számunkban tudunk beszámolni arról a gazdaképviseleti gyűlésről, amelyet október 22-én (vasárnap) délelőtt a városháza nagytermében tartott a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Biró Ferenc városi mezőgazdasági bizottsági alel- nök elnöklete alatt. A gazdagyülésen számosán vettek részt Gyula agrárlakosságának minden rétegéből s megjelent Eeilinger Károly helyettes polgármester és Márky Jenő m. kir. gazdasági felügyelő, a Békésvármegyei Gazdasági Felügyelőség vezetője is. A Tiszántúli Mező- gazdasági Kamara képviseletében Varga László mezőgazdasági kamarai titkár érkezett Gyulára. A gyűlést Biró. Ferenc nyitotta meg, néhány keresetlen szóval üdvözölte a megjelenteket s felkérte a kamara titkárát előadásának megtartására. Varga László mezőgazdasági kamarai titkár tartalmas beszédének bevezető részében a mezőgazdasági válság elmélyülésének okaival foglalkozott s a gazdatársadalom és a mezőgazdasági termelés szervezetlenségére mutatott rá, mint legfőbb okára annak, hogy az agrárlakosságra fokozottabb súlyai nehezednek a mai válságos idők terhei, mint a többi társadalmi osztályokra. Ismertette a mezőgazdasági bizottságok és mezőgazdasági kamarák szervezetét, feladat, jog és kötelesség körét s az érdekképviseleti szervek mögé tömörülésre hívta fel a gazdatársadalmat. sitési szakértekezleten elfogadott és a kormány elé terjesztett kérelmeket. Agrárérdekekre tekintő külkereskedelmi politikát, a mezőgazdasági főterményeknél a gazdaközönség ellenőrzésének és irányításának intézményes biztosítása mellett, egyedáruságoknak bevezetését, a szövetkezeti értékesítés megszervezésének támogatását, a valuta és deviza gazdálkodásnak az agrártermelőkre kedvezően átállítását s a belföldi áraknak minimális utón szabályozását kivánja a Tiszántúl gazdatársadalma. A gazdagyiilés egyértelmű helyesléssel vette tudomásul a kamara ismertetett javaslatait. Ezután a kamara titkára a helyi gazdakérdések iránt tájékozódott s felhívta a gazdagyülés résztvevőit, hogy az érdek- képviseleti gyűléseken elsősorban ilyen kérdéseket tegyenek szóvá. Az első felszólaló Mets József volt, aki a kamara titkárának beszédébe kapcsolódván bele, hangsúlyozta a belső, a különleges magyar viszonyokban gyökerező gazdabajok orvoslásának sürgős szükségességét, mert csak a belső bajok megoldása s a gazdatársadalom által hangoztatott sérelmek orvoslása után teremthetjük meg a magyar határok újjáépítésével teljesülendő revíziót. Góg András szólalt fel ezután s különösen a helyi értékesitési kérdésekkel foglalkozott, a baromfi s kivált a pulyka kivitelének érdekében kéri a kamara közbenjárását, valamint a hízott sertés es marhakivitel terén a gyulai kisgazdatársadalom számára fokozottabb lehetőségek megnyitását és biztosítását tartja kívánatosnak. Eeilinger Károly helyettes polgármester beszédében az agrárérdekképviseleti munka nagy jelentőségére hívta fel a gazdaközönség figyelmét s annak fontosságára, hogy az ilyen mozgalmakba a gyulai gazdaközönség minél fokozottabban kapcsolódjék be a jövőben. A gazdáknak nem szabad elfásultan abbahagyni a saját dolgaikkal törődést, hanem minél súlyosabbak az idők, annál inkább kell törődniük önmagukkal és a gazdaközügyekkel, mert csak a jogosult és méltányos gazda- kivánságok minél gyakoribb hangoztatása hozhatja meg ezen kérdésekben a megoldást. Biró Ferenc elnök Gyula város gazdaközönsége nevében mondott köszönetét a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának és kiküldött titkárának a gazdaközönség és a kamara közötti rendszeres és folyamatos érintkezés felvételéért s a jobb gazdajövő kiépítésén való munkálkodásukért, amely munkában fokozottabb részt kíván venni Gyula város agrártársadalma is. A következő gaz. daérdekképviseleti gyűlés napját december hó 17-ében állapították meg, majd a rendkívül nívós gazdagyülés véget ért. Egy község Gyula alatt, amelyben a sár és a sötétség uralkodik. Halott kultúra, magukra mamiit emberek. A gazdatársadalom érdekeit háttérbe szorító szervezett erőkkel szemben az agrár- lakosságnak is szervezett erőket kell szembeállítani, a gazdatömegek eleven erejével kell megtölteni a gazdaérdekképviseleti kereteket, hogy a földműves nép jogos érdekeit kivívhassák és megvédelmezhessék. Majd ismertette a debreceni mezőgazdasági kamarának a földteher és gazdaadósságok rendezése tárgyában a Kormányhoz intézett előterjesztéseit. A régi gazdaadósságoknál, azoknak ötvenéves törlesztéses kölcsönökké átalakítását, évi 4 százalékos annuitás mellett kivánta a kamara, úgy azonban, hogy bármilyen nagy adósság esetén is az adósságok rendezésére évente kívánható összeg, a birtok kataszteri tisztajövedelmének egyszeres összegét ne haladhassa meg. Ezután a mezőgazdasági értékesítés kérdésével foglalkozott a kamara titkára, ismertetve a Debrecenben megtartott értéke(Á „ Békés“ munkatársától.) Közvetlen Gyula alatt, a Galbács-kerti városrész tő- szomszédságában egy népes település épült; Ujgyulavári. Gyulától mindössze az Élőviz- csatorna választja el, közigazgatásilag azonban, incredibile dictu, mégsem Gyulához tartozik, hanem Gyulavárihoz, amelytől nem kevesebb, mint három kilométerre fekszik. Valóságos falu már ez a telep, szabályos utcákkal, 1 széles fő és 13 keresztutcával, 300 házzal s lakosainak száma több, mint ezer lélekre tehető. Ujgyulavári lakói szinte 100 százalékban földhöz ragadt szegény emberek. Kis darab földekből, zöldségfélék termesztéséből és baromfitartásból élnek, sokan vannak azonban olyanok is, akik egészen nincstelenek. Semmijük sincs, csak a szegénységük s egy- egy napszámból, vagy seprükötésből és árulásból tengetik az életüket. Szomorú község- 1 rész. Szegénység uralkodik majd minden házban, a kémények nagy része még délidőn sem füstöl. Szegénység benn, a falakon belül s szegénység kinn, a falakon kívül is. Ujgyu- lavárinak ugyanis nincsen járdája, nincsen villanyvilágítása s ha esős idő van, és ha beesteledik, nem lehet járni az utakon a feneketlen sár és a sötétség miatt. A szegénység sötétje ásít a hideg sártenger felett. Ezt a szomorú állapotot a lakosság állandóan panaszolja. Deputációznak benn a község elöljáróságánál, instanciáznak a tekintetes vármegyénél: a válasz : Ígéret, az Ígéret azonban évről évre megmarad ígéretnek. Az elöljáróság hiába vette fel a költségvetésbe az ujgyulavárii járdák megépítését, az erre kontemplált összeget a költségelőirányzatokat felülvizsgáló miniszterközi bizottság törölte. S igy évről-évre marad a járda csak terv s az ujgyulavárii házak kapuit napszállat
