Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-10-29 / 85. szám

liXV« é¥f©lj»5e* 85® »sára Vasárnap föyiala, Október <19, Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. PT7FT7Q DJO/Jlvíjo POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske- dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara első gazdaérdekképviseleti gyűlése Gyulán. Helyszűke miatt csak mai számunkban tudunk beszámolni arról a gazdaképviseleti gyűlésről, amelyet október 22-én (vasárnap) délelőtt a városháza nagytermében tartott a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Biró Fe­renc városi mezőgazdasági bizottsági alel- nök elnöklete alatt. A gazdagyülésen számosán vettek részt Gyula agrárlakosságának minden rétegéből s megjelent Eeilinger Károly helyettes pol­gármester és Márky Jenő m. kir. gazdasági felügyelő, a Békésvármegyei Gazdasági Fe­lügyelőség vezetője is. A Tiszántúli Mező- gazdasági Kamara képviseletében Varga László mezőgazdasági kamarai titkár érke­zett Gyulára. A gyűlést Biró. Ferenc nyitotta meg, néhány keresetlen szóval üdvözölte a meg­jelenteket s felkérte a kamara titkárát elő­adásának megtartására. Varga László mezőgazdasági kamarai titkár tartalmas beszédének bevezető részé­ben a mezőgazdasági válság elmélyülésének okaival foglalkozott s a gazdatársadalom és a mezőgazdasági termelés szervezetlenségére mutatott rá, mint legfőbb okára annak, hogy az agrárlakosságra fokozottabb súlyai nehe­zednek a mai válságos idők terhei, mint a többi társadalmi osztályokra. Ismertette a mezőgazdasági bizottságok és mezőgazdasági kamarák szervezetét, feladat, jog és köte­lesség körét s az érdekképviseleti szervek mögé tömörülésre hívta fel a gazdatársa­dalmat. sitési szakértekezleten elfogadott és a kor­mány elé terjesztett kérelmeket. Agrárérde­kekre tekintő külkereskedelmi politikát, a mezőgazdasági főterményeknél a gazdaközön­ség ellenőrzésének és irányításának intézmé­nyes biztosítása mellett, egyedáruságoknak bevezetését, a szövetkezeti értékesítés meg­szervezésének támogatását, a valuta és de­viza gazdálkodásnak az agrártermelőkre ked­vezően átállítását s a belföldi áraknak mi­nimális utón szabályozását kivánja a Ti­szántúl gazdatársadalma. A gazdagyiilés egyértelmű helyesléssel vette tudomásul a kamara ismertetett javas­latait. Ezután a kamara titkára a helyi gazdakérdések iránt tájékozódott s felhívta a gazdagyülés résztvevőit, hogy az érdek- képviseleti gyűléseken elsősorban ilyen kér­déseket tegyenek szóvá. Az első felszólaló Mets József volt, aki a kamara titkárának beszédébe kapcsolódván bele, hangsúlyozta a belső, a különleges ma­gyar viszonyokban gyökerező gazdabajok or­voslásának sürgős szükségességét, mert csak a belső bajok megoldása s a gazdatársadalom által hangoztatott sérelmek orvoslása után teremthetjük meg a magyar határok újjáépí­tésével teljesülendő revíziót. Góg András szólalt fel ezután s külö­nösen a helyi értékesitési kérdésekkel fog­lalkozott, a baromfi s kivált a pulyka ki­vitelének érdekében kéri a kamara közben­járását, valamint a hízott sertés es marha­kivitel terén a gyulai kisgazdatársadalom számára fokozottabb lehetőségek megnyitását és biztosítását tartja kívánatosnak. Eeilinger Károly helyettes polgármester beszédében az agrárérdekképviseleti munka nagy jelentő­ségére hívta fel a gazdaközönség figyelmét s annak fontosságára, hogy az ilyen moz­galmakba a gyulai gazdaközönség minél fo­kozottabban kapcsolódjék be a jövőben. A gazdáknak nem szabad elfásultan abbahagyni a saját dolgaikkal törődést, hanem minél súlyosabbak az idők, annál inkább kell tö­rődniük önmagukkal és a gazdaközügyekkel, mert csak a jogosult és méltányos gazda- kivánságok minél gyakoribb hangoztatása hozhatja meg ezen kérdésekben a megoldást. Biró Ferenc elnök Gyula város gaz­daközönsége nevében mondott köszönetét a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának és ki­küldött titkárának a gazdaközönség és a kamara közötti rendszeres és folyamatos érintkezés felvételéért s a jobb gazdajövő kiépítésén való munkálkodásukért, amely mun­kában fokozottabb részt kíván venni Gyula város agrártársadalma is. A következő gaz. daérdekképviseleti gyűlés napját december hó 17-ében állapították meg, majd a rendkívül nívós gazdagyülés véget ért. Egy község Gyula alatt, amelyben a sár és a sötétség uralkodik. Halott kultúra, magukra mamiit emberek. A gazdatársadalom érdekeit háttérbe szorító szervezett erőkkel szemben az agrár- lakosságnak is szervezett erőket kell szem­beállítani, a gazdatömegek eleven erejével kell megtölteni a gazdaérdekképviseleti ke­reteket, hogy a földműves nép jogos érde­keit kivívhassák és megvédelmezhessék. Majd ismertette a debreceni mezőgaz­dasági kamarának a földteher és gazdaadós­ságok rendezése tárgyában a Kormányhoz intézett előterjesztéseit. A régi gazdaadósságoknál, azoknak öt­venéves törlesztéses kölcsönökké átalakítását, évi 4 százalékos annuitás mellett kivánta a kamara, úgy azonban, hogy bármilyen nagy adósság esetén is az adósságok rendezésére évente kívánható összeg, a birtok kataszteri tisztajövedelmének egyszeres összegét ne ha­ladhassa meg. Ezután a mezőgazdasági értékesítés kérdésével foglalkozott a kamara titkára, ismertetve a Debrecenben megtartott értéke­(Á „ Békés“ munkatársától.) Közvetlen Gyula alatt, a Galbács-kerti városrész tő- szomszédságában egy népes település épült; Ujgyulavári. Gyulától mindössze az Élőviz- csatorna választja el, közigazgatásilag azon­ban, incredibile dictu, mégsem Gyulához tartozik, hanem Gyulavárihoz, amelytől nem kevesebb, mint három kilométerre fekszik. Valóságos falu már ez a telep, szabályos utcákkal, 1 széles fő és 13 keresztutcával, 300 házzal s lakosainak száma több, mint ezer lélekre tehető. Ujgyulavári lakói szinte 100 százalék­ban földhöz ragadt szegény emberek. Kis darab földekből, zöldségfélék termesztéséből és baromfitartásból élnek, sokan vannak azon­ban olyanok is, akik egészen nincstelenek. Semmijük sincs, csak a szegénységük s egy- egy napszámból, vagy seprükötésből és áru­lásból tengetik az életüket. Szomorú község- 1 rész. Szegénység uralkodik majd minden ház­ban, a kémények nagy része még délidőn sem füstöl. Szegénység benn, a falakon belül s szegénység kinn, a falakon kívül is. Ujgyu- lavárinak ugyanis nincsen járdája, nincsen villanyvilágítása s ha esős idő van, és ha beesteledik, nem lehet járni az utakon a fe­neketlen sár és a sötétség miatt. A szegény­ség sötétje ásít a hideg sártenger felett. Ezt a szomorú állapotot a lakosság ál­landóan panaszolja. Deputációznak benn a község elöljáróságánál, instanciáznak a tekin­tetes vármegyénél: a válasz : Ígéret, az Ígé­ret azonban évről évre megmarad ígéretnek. Az elöljáróság hiába vette fel a költségve­tésbe az ujgyulavárii járdák megépítését, az erre kontemplált összeget a költségelőirány­zatokat felülvizsgáló miniszterközi bizottság törölte. S igy évről-évre marad a járda csak terv s az ujgyulavárii házak kapuit napszállat

Next

/
Thumbnails
Contents