Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-10-19 / 82. szám
2 Békés 1933 október 19 Kertgazdaság R. T. a BKE ezüst érmét. Szarvas község faiskolája dísznövény és csemetékért OMGE arany érmét. Gróf Wenckheim József ókigyósi uradalmi kertészete gyümölcs és faiskolai csemetékért a földmivelésügyi miniszter arany érmét. Gróf Széchényi Antalné pósteleki kertészete dísznövényekért és faiskolai termékekért a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elismerő oklevelét. Krebs Zoltán Szarvas faiskolai termékekért Békésvármegye törvényhatóságának elismerő oklevelét. Orosházi községi faiskola GyOE oklevelét kapta. A kiállított gyümölcsöknél: Fekete Ferenc Békéscsaba, a földmivelésügyi miniszter ezüst érmét. Birkenhauer Mihály Békéscsaba, OMKE bronz érmét. Dr. Sebők Elek, Békés, Békésvármegye th. oklevelét. Dr. Beyer Béla Békéscsaba, Békéscsaba in. v. oklevelét, Dundler Ferenc isk. ig. Gyula, Haladás permetező gépet, baiczai Beliczei Miklós Békéscsaba, Békésvármegye elismerő oklevelét. Gróf Almásy Dénes kertészete Gyula, Gyula m. v. elismerő oklevelét. Czin- czár Dezső, Gyula, Gyula m. v. elismerő oklevelét. Sas Kálmán, Békéscsaba, Kunde- féle metszőollót. Lipták János, Békéscsaba, Kunde-féle szemző kést. Sólyomi Lipót. Békéscsaba, Porozó gépet. Hrabovszky János, Békéscsaba, Porozó gépet. Marti György; Békéscsaba, ág fűrészt. Kiss Lajos, Gyulai ág fűrészt. Gajdács János, Békéscsaba, 5x2 kg. Péti-só dijat kapta. A kiállított dísznövényeknél: Reisner Endréné, Gyula, Békésvármegye KE bronz érmét. Lischka Lipót, Békéscsaba, Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elismerő oklevelét. Bohus János, Békéscsaba, Békéscsaba in. v. elismerő oklevelét kapta. A kiállított zöldség nemiteknél: Békéscsaba m. v. bolgárkertészete OMKE ezüst érmét kapta. A kiállított kötészetnél: Gyebnár Mátyás, Békéscsaba, kézi permetező készüket kapott. A kertmüvészetnél: Lischka Frigyes fmg. tanár, Békéscsaba, Békésvármegye KE elismerő oklevelét. Matusek György, Békéscsaba, Békésvármegye KE elismerő oklevelét kapta. Permetező gép és iparnál: Király Sándor, Budapest, GyOE oklevelét. Grün- feld Jakab, Hódmezővásárhely, Békéscsaba m. v. elismerő oklevelét. Péti-só nitrogén műtrágyagyár, Budapest, Békésvármegye th. elismerő oklevelét' Takács Károly, Budapest, permetező gépért Békésvármegye KE elismerő oklevelét kapta. Emlékplakettet kaptak : Keller Jenő uradalmi főkertész, Póstelek. Válint László Legújabb iivegfizlet WERKE« ‘ ÜVEG- ÉS PORCELLÁNÁRUHÁZÁNAK FIÓKÜZLETE VÁROSHÁZ-UTCA 1. SZÁM ALATT a volt nagytrafik helyiségében, elismert olcsó áraival megnyílt. *31 4-6 ÜVEGES TANONC FELVÉTETIK főkertész, Gyula. Polgár László György segédintéző, Békéscsaba. Szokolovszky Antal uradalmi főkertész, Gerla. Lischka Frigyes, Békéscsaba. Peyerl Géza uradalmi főkertész, O-kigyós. Matusek György, Békéscsaba. Aradszky Pál főkertész, Békéscsaba. A bíráló bizottság pótlólag még a következő dijakat osztotta ki: Aranyérmet kapott: özv. gróf Széchényi Antalné, Póstelek. Válint László, Gyula város főkertésze. Ezüstérmet kapott: Lischka Lipót, Békéscsaba, Bohns János Békéscsaba Ta- raba Vilmos Gyopáros és Polgár László. Galek Antal (Gyula) elismerő oklevelet kapott. Ciazd&érdekképvfseSdi gyűlés, Varga László mezőgazdasági kamarai titkár Gyulán. A magyar agrártársadaiom vezéregyéniségei .évtizedeken át fáradoztak azon, hogy a mezőgazdaság és az őstermeléssel foglalkozó lakosság törényes érdekképviseleti szervezethez jusson. Ezek a törekvések sikerre is vezettek. Az 1920. évi XVIII. te. a háború utáni magyar törvényhozás egyik legdemokratikusabb szellemű törvényalkotása meghozta a mező- gazdasági törvényes érdekképviseletet és 1932-ben megalakultak a községi, városi, járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságok s a törvényes érdekképviseleti rendszer emez intézményei: a kerületi mezőgazdasági kamarák, élükön összekötő országos intézményként az Országos Mezőgazdasági Kamarával. A mezőgazdasági törvényes érdekképviseleti rendszer kiépítését az államélet mai fejlődési korában halaszthatatlanul szükségessé tette az a körülmény, hogy korunkban a ku!tur-jog-államok polgárai ellentétes érdekű társadalmi osztályokra különülten igen nehézzé teszik az államvezetés munkáját és minden polgár érdekeinek kielégítésére alkalmas törvények és országos szabályok alkotását. Ezért lépett előtérbe már a múlt század második felében az egyes társadalmi osztályok és foglalkozási ágak külön inegszervezkedésének szükségessége és természetesen azok a rétegei jutottak előnyösebb helyzetbe a társadalomnak, amelyek leghamarabb ismerték fel a szervezettségben rejlő erőnövekedést és leghamarabb építették ki érdekképviseleti rendszerüket és intézményeiket, amelyek révén saját érdekeiket hathatósan tudták védelmezni. Sajnos, a gazdatársadalom meglehetősen későn ébredt tudatára az érdekképviseleti szervezkedés rendkívüli fontosságának s bár szabadtársulási formában az érdekképviseleti szervezet kiépítésére főként a nagy- birtokosok és képzett gazdák eredményes akciókat hajtottak végre, a törvényes érdekképviseleti szervezet kiépítésével számos társadalmi osztály és foglalkozási ág évtizedekkel előzte meg az agrárközönséget. Az 1922-ben megalakult mezőgazda- sági kamarák nagy energiával fogtak törvényes feladataiknak megvalósításához, de a más érdekképviseletek által kivívott előnyös pozíciók meghódítása nem mehetett egyik napról a másikra. A gazdasági válság bekövetkezése igen nehéz helyzetbe hozta a kamarákat, annál is inkább, mert érdekeltségük: a magyar agrártömegek, még mai napig sem ismerkedtek és barátkoztak meg saját törvényes érdekképviseleti szervezetükkel annyira, hogy fenntartás nélkül és teljes erejükkel támogatnák a kamara gazdaérdekü akcióit. Már pedig, mint minden érdekképviseletnek, a mezőgazdasági kamaráknak is csak akkor lehet eredményes a fellépésük, ha az érdekeltek tömege osztatlanul áll a hátuk mögött s tettel és szóval hatványozza meg a kamarák cselekvésének erejét és szavának súlyát. A kamara munkásságának az érdekeltség felé, valamint minden más irányban is eredményesebbé tétele céljából a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kívánatosnak tartja, hogy a gazdatársadalom és a kamara között intenzivebb kapcsolatok létesüljenek. Érdeke ez a kamarának, de érdeke az egyetemes magyar gazdatársadalomnak és az ország egész hazafias közönségének is. Szükséges, hogy a gazdatársadalom az érdekképviselet fogalmával alaposabban megismerkedjék, hogy a törvényes érdekképviseleti szerveket, azoknak feladat, jog és kötelességkörét megismerje és így öntudatosan kapcsolódjék bele az érdekképviseleti munkába, saját maga, családja és hazája érdekében. Gyula város gazdaközönsége és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara közötti rendszeres és állandó érintkezés megszervezése céljából október hó 22-én (vasárnap) reggel érkezik a városba Varga László mezőgazdasági kamarai titkár, aki gazdaérdekképviseleti gyűlés keretében kíván bemutatkozni és megismerkedni a város agrár társadalmával. Előadásában a törvényes gazdaérdekképviseletről fog beszélni. A jövő vasárnap megtartandó gazdaérdekképviseleti gyűlésen mindenkit szívesen lát és ezúton is meghívja Gyula város közönségét a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara. É1M pisi Ilii i íme líeüszeii rami. (A „Békés11 munkatársától.) Démusz Lajos vármegyei tüzrendészeti felügyelő a napokban elkészítette a harmadik negyedévről szóló jelentését. A jelentés szerint 57 tüzeset volt a vármegyében 67.456 pengős kárösszeggel, ami a múlt év hasonló időszakának statisztikájával összevetve 16.581 pengő javulást jelent. A folyó évben eddig a múlt év 3 évnegyedével szemben 102.512 pengővel kedvezőbb az eredmény. Jelentékenyen kevesebb volt az idén a mezőgazdasági terménytüzek száma, ami annak tudható be, hogy a vármegye alispánja a tűzvédelmi rendelkezések betartását igen szigorúan ellenőriztette. Siiilini
