Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-10-12 / 80. szám
1933 október 12 B é k ö s 9 Gróf Wenckheim Dénes halála. (A „Békés“ munkatársától.) Szerdán már a kora reggeli órákban az egész megyében elterjedt a szomorú hir, hogy gróf Wenckheim Dénes, az áldozatkészségéről ismeretes dobozi földesur megtért az élők honából. Betegeskedni ezelőtt mintegy két hónappal kezdett, kisebb szélütése két Ízben is volt, vasárnap délután azonban a szélütés már oly súlyos mérvben lépett fel, hogy eszméletlenül esett össze a család dobozi kastélyában. A nagybeteghez Gyuláról Hurjess Béla dr. főorvost, Budapestről pedig Hasenfeld egyetemi tanárt hívták le, akik mindent elkövettek, hogy a súlyos állapotban szenvedő főuron segítsenek. A család tagjai aggódó szeretettel vették körül a beteg ágyát s utolsó pillanatig bíztak felépülésében. Sajnos, úgy a szeretet, mint az orvosi tudomány tehetetlenek voltak a végzet erejével szemben, Wenckheim Dénes gróf a halotti szentsé Az izraelita templomban az istentisztelet folyó hó 12-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor hitszónoklat és mazkir,leste Simhász Tóra 5 óra 25 perckor, folyó hó 13 án, pénteken délelőtt 10 órakor és este negyed 6 órakor kezdődik. Eljegyzés. Ocskó-lehotai és bellai Eercsuth Kálmán Békésvármegye vezető kir. tanfelügyelője és neje Wittmann Ilonka leánya, Erzsébet és dr. kökényesdi Papp Bertalan m. kir. ezred- orvos folyó hó 5-én tartották eljegyzésüket Budapesten. (Minden külön értesítés helyett.) Halálozás. Folyó hó 9-én a gyulai iparosságnak egy régi, érdemes tagja: Eeilinger János szabómester meghalt. Életének 58-ik évében, rövid szenvedés után szólította magához az Ur. Heilinger János városunk legtekintélyesebb iparosai közé tartozott, akinek műhelyéből kiváló munkák kerültek ki s aki különösen a környék, beli katolikus papság köréből kapott megrendeléseket. A megboldogultban városunk főjegyzője, Heilinger Károly és UjirÉz plébánosa, Heilinger gek ájtatos felvétele után szerdán reggel 4 óra után néhány perccel, visszaadta lelkét Teremtőjének. Ravatalát Dobozon, az általa épített templomban állították fel és onnan temetik el beszentelés után holnap, pénteken délután 2 órakor a templom melletti családi sírboltba. A ravatal körül ott virraszt nemcsak a család, s a család barátainak résztvevő szeretete, hanem egész Doboz községnek, sőt az egész vármegyének és mindazoknak szeretete is, akik a nemes s lelke és gondolatvilága nemességében igazán főúri grófot ismerték és szerették. Az anyatemplomon, a plébánián, a gimnáziumon, a katolikus iskolákon és a vármegyeházán fekete zászlók lengenek, jelezvén a veszteséget, amely gróf Wenckheim Dénes halálával úgy a katolikus egyházat, mint a közéletet érte. A temetést Sál József temetkezési vállalata rendezi. A család a gyászt a következőkben jelenti: József testvérüket vesztették el. Temetése kedden délután volt az Árpád-utcai gyászházból a róm. kath. egyház szertartása szerint a rokonok és ismerősök óriási részvétele mellett. Nyugodjék békében 1 Kegyeleti staféta Kedves látványban volt részük azoknak akik szombaton délután 3 és 4 óra között az Árpád és Megyeház utcán jártak. A polgári fiúiskola tanulói, mintegy 140-en fu tották kegyeleti stafétájukat az Árpád—Megyeház—Szent László és Szent István utón át a Szentháromság temetőben levő hősök sírjához. A 13 szakaszból álló staféta utolsó futói egy-egy koszorút helyeztek el a Szentháromság temető ben levő hősök sírjára, ahol Schröder Ewoldt Miklós a sportkör tanár elnöke emlékezett meg az aradi 13 vértanúról, majd a Hiszekegyet elimádkozva véget ért a kegyeleti staféta. Öngyilkos lett egy katona. Liptai- Mihály békéscsabai illetőségű katona, aki ezelőtt 3 nap pal vonult be Gyulára, felakasztotta magát. Semmiféle Írást nem hagyott hátra, tettének oka igy ismeretlen, valószinű azonban, hogy öngyilkos ságát búskomorságában követte el. Hétfőn a déli órában futó tüzként terjedt el a városban a halál hire, mely ha a magas életkor és az ezzel jaró testi gyengeségfolytán nem is jött váratlanul és meglepetés- szerüleg, mélységes meghatottságot és részvétet keltett társadalmunk, különösen pedig az értelmiség legszélesebb köreiben. A boldogult matróna Htiie Viktória, néhai Hűke József dobozi uradalmi főerdész leánya s zsenge ifjúságától fogva, mintegy nyolc évtized óta városunkban lakott. Itt ment férjhez feledhetetlen jó emlékű dr. Du- bányi Jánoshoz, aki évek hosszú során át városunk egyik legtekintélyesebb, legjobb hirü orvosa, egyben vátmegyei alorvos, kórházunk vezetője volt, aki azonban családja s helyi társadalmunk súlyos, nagy veszteségére igen fiatalon hunyt el. A Dubányi házaspár, annak idején, előkelő, vezető szerepet vitt a város közéletében; irányitói voltak a kulturális és közjótékonysági mozgalmaknak és ebben oroszlánrésze volt előkelő pozíciója, nagy műveltsége, előkelő gondolkodása ós nemesszivüsége folytán a most már megdi- csőült nagyasszonynak. Férjének, kivel a legszebb, legharmónikusabb házasságot élte, gyászos elhunyta után csaknem emberi, különösen gyenge asszonyi erőt meghaladó súlyos feladat hárult a kora özvegységre jutott nemes lélekre : hét, csaknem mind serdületlen gyermeke felnevelése és a róluk való gondoskodás és az ő, önfeláldozó anyai szive győzelmesen megoldotta ezt a gyönyörű, de nehéz problémát. Pedig amit Tompa egyik remek költeményében busán megállapít: „A sors nagy és méltatlan szenvedést csak a magas, nemes lelkeknek ád“ az őrajta is megvalósult, nevezetesen vejéí, két fiát — akik közül egyik a harctéren hősi halált halt — fiatal korukban elvesztette s ez gyógyíthatatlan sebet okozott anyai szivének. A zsoltáros költőkirály szerint „a mi életünk hetven esztendő, jutalmul nyolcvan esztendős* ha ez jutalomnak mondható, a jó Isten ezt a nyolcvan esztendőt még nyolccal megtoldotta neki. Az utolsó évtizedet gyönyörű, szép családja, életben maradt öt gyermeke, unokái, dédunokáinak élve s azok rajongó szeretetétől körül véve, töltötte el, mindvégig megtartva szellemi üdeségét. Végtisztessége szerdán délután volt. Ravatalát elbontották családja, tisztelői koszorui.s nagy közönség kisérte ki örök pihenő helyére. Áldás és béke poraira, kegyeletiünk virrasszon örök álma fölött. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő. A legnagyobb fájdalommal Isten akaratában megnyugodva jelentjük, hogy a mi önfeláldozó, áldott lelkű, imádott édes jó anyánk, a legjobb anyós, drága nagymama és dédanya, a legszeretőbb rokon és barátnő özv. dr. Dubányi Jánosné szül. Hűke Viktória folóyó hó 9-én délben fél 12 órakor életének 88-ik, özvegységének 47 ik évében rövid szenvedés után páratlan jó lelkét visszaadta Teremtőjének. Felejthetetlen jó halottunkat folyó hó 11-én délután fél 4 órakor fogjuk a róm. kath. egyház szertartása szerint a Dömény-utca 22. számú gyészházból a Szent József temetőben levő családi sírhelybe utolsó pihenőjére elkísérni. Lelke üdvéért az engesztelő szentmise-áldozatot folyó hó 12-én reggel 8 órakor mutatjuk be az Egek Urának az anyatemplomban. Gyula, 1933. október hó 9 én. „A mi végtelen szeretetünkben örökké élni fog! özv. Técsy Józsefnó szül. Dubányi Erzsébet, Dubányi Imre, Dubányi László, Dubányi Sarolta, Dubányi István gyermekei, Dubányi Imréné Kontur Irma, özv. Dubányi Gyuláné szül. Nuszbek Mária, Dubányi Lászlóné szül. Kőrös Berta, özv. Dubányi Lajosné szül. Petróczky Vera menyei, vitéz Técsy László és felesége Persa Antónia, Técsy Barna, Técsy István, Dubányi Ella és férje Pataky János, Du‘ bányi Mária és férje Dobay Imre, Dubányi Klára, Dubányi János, Dubányi Sarolta és vőlegénye Benkő József, Dubányi Viktória, Papp Rózsi unokái, Técsy Katalin, Técsy Miklós, Pataki Tibor t Özv. gróf Wenckheim Dénesné született gróf Wenckheim Friderika, a maga és gyermekei: Denise és férje gróf Wenckheim József, Lajos és neje gróf Teleki Marietta, Cecilia és Rika, unokái Siegfried és Keresztély, valamint az egész rokonság nevében a fájdalomtól lesújtva tudatja, hogy felejthetetlen férje, a legjobb apa, nagyapa, testvér és rokon gróf WENCKHEIM DÉNES valóságos belső titkos tanácsos, a pápai szent Gergely-rend nagykeresztese, Békésvármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja stb. stb. folyó hó 11-én, hajnali négy órakor a betegek szentségének ájtatos felvétele után, életének 72-ik, boldog házasságának 38-ik évében, jóságos lelkét visszaadta Teremtőjének. Megboldogult drága halottunkat a dobozi kegyúri temlomban ravatalozzuk fel és folyó hó 13-án délután 2 órakor fogjuk a róm. kát. anyaszentegyház szertartása szerint a dobozi családi sírboltban örök nyugalomra helyezni. A dobozi kegyúri templomban a temetési szertartás napjáig minden délelőtt, a gyulai és eleki kegyúri templomban a temetés napján délelőtt 9 órakor, a budapesti szerviták templomában pedig folyó hó 17-én délelőtt 11 órakor engesztelő szentmiséket fogunk az Ég Urának hemutattatni. Doboz, 1933. évi október hó 11-én. 25* 1-1 Az örök világosság fényeskedjék neki! HIKE K. | ÖZV. DR. DUBÁNYI JÁNOSIÉ
