Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-10-08 / 79. szám
Békés 1983 október 8 2 Ilyen szándéktól, ilyen érzelmektől és gondolatoktól vezettetve állítjuk fel emléktáblánkat hősi halottaink emlékezetére. Méltóságos Igazgató Ur ! Elmondottam az öregdiák szövetség megbízásából mindazt, ami szivünkből jött és hitem szerint a szivekhez szól. Elmondottam, hogy nekünk drága kines a hősök emléke. Elmondottam, hogy őket Méltóságod és a mélyen tisztelt tanári kar lélekből jött és lélekbe hatott munkája avatta hősökké már életükben és a hazaszeretet avatta őket hősökké halálukban. Emlékük ime általunk most megtért az intézet falai közé. Kérjük méltóságodat, vegye át tőlünk ez emléktáblát intézete nevében és kérjük, vezesse a mélyen tisztelt tanári kar tagjaival együtt a jövőben is az ifjúságot azon az utón, amely utón hősi halottaink életükben jártak. Készítsék elő Méltóságod és a mélyen tisztelt tanári kar tagjai az ifjúságot emberi bölcsességgel és Istenbe vetett hittel a magyar jövőre, mert tudjuk, hogy még szenvedés vár nemzetünkre és e szenvedés önfeláldozó lelkes magyar emberek sorsát fogja beteljesíteni. Fór is Gyula dr. szavai után Németi József pápai kamarás, a gimn. igazgatója emelkedett szólásra és a szeretet és a meghatott emlékezés szavaival vette át az emléktáblát megőrzésre. Fogadalmat tett, hogy azt a szellemet, amelyben a hősi halott diákok nevelődtek a gimnázium falai között s amely őket a hősiség erkölcsi magaslatára vezette, továbbra is ápolni fogják. Kéri a társadalmat, legyen segítségére a tanároknak abban a munkában, amelyet úgy az erkölcs, mint az ország integritásáért legjobb tudásuk szerint és teljes odaadással kifejtenek. Majd felkérte Hadházi Ferenc tanárt, mint hadviselt tagját a tanári testületnek, hogy az az ifjúság küldöttségének élén koszoruzza meg az emléktáblát. A gimn. zenekara Beethoven gyászindulóját kezdte játszani s a koszorút annak hangjai mellett helyezték el az emléktáblára. A zenekar tökéletes és egyre szebb fejlettségről tanúskodó játéka után Fröhner István S&ékely-Nuszbek Sándor Emlékezés című remekbe készült versét szavalta el óriási siker mellett. Szerepelt még az énekkar is az ünnepély műsorán, amely a lelkes Károlyi Gábor vezénylete alatt szintén igen nagy sikert aratott. A himnusz zárta le a kegyeletes ünnepélyt. Itt említjük meg, hogy a művészi ízléssel megalkotott, egyszerűségében is nemesen ható emléktáblát vitéz Técsy László szobrászművész készítette teljesen díjtalanul. Az emléktáblán a következő szöveg áll : Í9I4-I918 „Nyngoszsak ők, a kos fiák, ánló csaták után“ Dutkay Ervin Gergelyffy József Glatz János Gryneus Sándor Hofmann Mihály Kukla IstváD Lindenberger Alajos Schröder Mihály Tdrök Béla Zay János Gulyás Jáno3 Krasznai István Silberstein Jenő Biluska Ferenc Körmöczky József Lewondowszky István Nagy István Politzer Imre Timár Péter Mnltas Miklós Salamon Mihály Közadakozásból kegyelettel az Öregdiákszövetség. A Körösök hajózása. Napjainkban egyuj kérdés került a közvélemény érdeklődésének körébe ; az elbanya golt magyar vizi utak kiépítésének problémája. Kifejezést adott ezen érdeklődésnek két hónap előtt az ország vezető férfiai által ren dezett Széchényi emlókhajó ut, amely éppen úgy, mint 100 óv előtt, amikor a nagy gróf Széchényi István járta be hajón a Tiszát, kiinduló pontja akart lenni egy nagyszabású vízépítési programm megvalósulásának, folyóink hajózhatóvá tételének, a Duna Tisza csatorna megépitésónek s öntöző és vízerőművek létesítésének. Ezen programmpontok közül Bókóavár megye közönségét legközelebbről a Körösöknek hajózhatóvá tétele érdekli, aminek elő mozdítását a Körösvőlgyi Yizbasznositó Társulat tűzte ki céljául. A Kőrösök, melyek megyénket behálózzák, ez idő szerint nemcsak, hogy hasznunkra alig vannak, sőt a tavaszi áradásaikkal lakosságunk vagyon és életbiztonságát fenyegetik. Hogyha hajókat tudnának hordani, amelyek termésünket piacaira szállítanák, arannyá változna az a viz, amely eddig csak átkot és bajt hozott. Számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy a gazda minden métermázsa gabonájáért hajóba rakva 1 pengővel többet kapna, mint ameny- nyit egyébként kap érte. Ez ma a búza árának 10 százalékkal, a többi olcsó gaboná nak, főleg a tengerinek még sokkal nagyobb százalékos áremelését idézné elő. Ez olyan haszon, amelyet a gazda rögtön élvezhet s ha figyelembe vesszük, hogy normális időben a Körösök völgyéből évente kb 1 millió mé- termázsa gabonát szállítunk el, úgy 1 millió peugő az az összeg, amely gazdáinknak megmaradhatna, ha terményeiket hajón szállíthatnák el. Ezen haszon kívül tekintetbe keli vennünk azt is, hogy a Körösök hajózhatóvá tétele alkalmával számtalan munkáskezet lehetne foglalkoztatni, ami a munkanélküliségen tudna lényegesen enyhítem. De tulajdonképen mik is azok a feladatok, amelyeket meg kell oldani, hogy Kőröseink hajózhatók legyenek s melyek előmozdítására a Körösvölgyi Vizhasznositó Társulat megalakult? Köröseinknek vízállása tudvale vőleg az év legnagyobb szakában olyan alacsony, hogy nemcsak hajókkal, de legtöbbször csónakkal is alig hajózhatók. Már pedig ahhoz, hogy olyan hajókat bírjanak meg, amelyek legalább 500—700 tonna, azaz 50-70 vasúti koes:ra való rakománnyal járnak, legalább 1.50 méteres vízmélység szükséges. Kisebb hajókkal nem gazdaságos szállítani, mert minél kisebb a hajó, aránylag annál nagyobb a szállítási költség s nem volna meg az a haszon, melyet a hajózástól várunk. Az alacsony vízálláson kivül még néhány nagyon éles kanyar akadályozza a hajózást, amelyben az említett hajók nem képesek fordulni, illetve a meder irányát követni. A műszaki feladatok, amelyeket meg kell oldani, abból állnak, hogy a medrekben oly magas vízállást kell mesterségesen előállítani, hogy 500—700 tonnás uszályhajók a zátonyra futás veszélye nélkül közlekedhessenek, továbbá az éles kanyarodókat meder átmetszésekkel és szabályozásokkal hosszabb hajók részére járhatóvá kell tenni. E két feladat közül az utóbbi ismeretes, hiszen a Körösökön már eddig is sok átmetszés és rendszabályozás történt, amelyek mindenki előtt ismeretesek. A vízállás szabályozása duzzasztókkal történik, melyekkel a medret helyenként elzárják. Ezek felett a viz megduzzad és vízlépcső áll elő, amely több méteres is lehet. A vízlépcsőn a hajókat az u. n. kamarazsilipekkel vagy más néven ősegekkel segítik föl, illetve le. Szerkezetük úgy érthető meg ogy- szerüen, ha elgondoljuk, hogy a duzzasztó mellé egy széles csatornát ópite iek, melynek felső vége a magasabb, alsó vége az alacsonyabb vizszinnel áll összeköttetésben. E csa torna felső és alsó betorkolásához 1-1 vízzáró kaput építenek. Mindegyikkel teljesen elzárható a csatorna medre. A zsilipek közül egyiknek mindig le kell zárva lennie, nehogy lefolyjon a viz és megszűnjön a vízlépcső. Ha felülről jön a hajó, vagyis a magasabb viz- szinen, akkor a vízfolyás iránti alsó kapu van lezárva. Ha a hajó elérte ezt a kaput, úgy mögötte lezárják a felsőt is, ami által egy mindkét végén elzárt mederszakaszba, u. n. kamarába kerül. Innen a kamarazsilip elnevezése. Ha a hajó a kamrában van, akkor a kamrából csöveken lassan kieresztik a vizet, mig a kamara vizszioe, s vele a hajó eléri a a vízlépcső alsó vizszinét. Amikor ezt elérte, akkor kinyitják az alsó kaput, s a hajó útja szabad a folyó alsó szakasza felé. A vízlépcsőn való felemelés ugyanígy történik. Eien kamara zsilipek a velük kapcsolatos duzzasztókkal igen költséges építmények. A Körösökben létesítendő 1-1 ilyen mü építése 1 és fél két millió pengőbe is kerül. A Körösvőlgyi Vizhasznositó Társulat prograramja szerint a Kőrösök Öcsödtől Gyuláig, illetve Sarkadig volnának hajózhatóvá téve A torkolattól Öcsödig a hajózást az 1912. évben épített bökényi kamara zsilip teszi lehetővé. A kiépítésre váró szakaszon előreláthatólag még két kamarazsilipot kell megépíteni, amit az tesz szükségessé, hogy a Körösök medrének nagy a lejtése, s igy 1-1 kamarazsilip duzzasztó hatása nem terjed felfelé messzire. A Körösöknek tervezett felduzzasztása csak az óv azon szakában történhet, amikor nincsenek nagyobb fagyok és árvizek, mert a fagyok idején a zajló jég, az árviz idején a rohanó ár összerombolná a müveket. A hajózás tehát a nyár elejétől az ősz derekáig lesz lehetséges, vagyis akkor, amikor arra a mezőgazdasági termékek értékesítése miatt leginkább van szükség. A terményeknek, s általában a szállításra váró áruknak a hajókba rakása, illetve kirakása egyszerű rakodókon történhet, melyekhez gondozott utak vezetnek. Ezeknek megépítése vármegyénkben nem nehéz feladat, mert úthálózatunk számtalan helyen keresztezi a Körösöket, s csupán arra lesz szükség, hogy egy-egy elágazást építsünk, amely a meder széléhez vezet. A rakodás egyelőre kézi erővel történhetne, miután ez idő szerint ez volna a legolcsóbb. A hajózás fellendítése céljából a vasutak szárnyvonalakat fognak építeni a rakodókhoz, hogy távolabbi vidékek is élvezhessék a vizi utón történő szállítás előnyeit. A vázolt műszaki alkotásoknak kivitele a műszaki tudáson kivül sok helyi ismeretet is tesz szükségessé, hogy a kérdés oly meg.
