Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-10-01 / 77. szám

SLX.V. évfolyam 77. mán. Vasárnap Sfynla, 1B!13 Október 1. Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. 9irdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. -sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A mezőgazdaság sürgős megsegítését kéri Békésvármegye törvényhatósági közgyűlése a kormánytól. Ellenzéki felvonulás rendreutasítással. Amilyen örvendetes, hogy a vármegyei közgyűlés oly egységes tábort alkotott az autonómia védelmében, éppen olyan elszomorító, hogy a napi poli­tika guerilla-harcában nem jutott idő, figye­lem és energia olyan probléma számára, amely pedig vármegyénk életében ma egyike a legfontosabbaknak. Régi felszólalás-leme­zek recsegtek az ellenzéki gramofonokon, hangot kapott minden túloldali fájdalom, s hogy fulmináns kirohanást is lehessen csinálni, ichtyosaurusszá fuvatott tel egy olyan jelen­téktelen momentuma a napi politikának, amelyben csak az elfogultság láthatott al­kotmányos veszedelmet. Ezekre ment el az idő, ezekre íorgácsolódott szét a felszóla­lás és a meghallgatás jobb sorsra és pro­duktívabb munkára érdemes energiája. Igaz, bizonyos perspektívában minden dolognak megvan a maga viszonylagos jelentősége, de azoknak, akik politikára vállalkoznak, vállalniuk kell a felelősséget azért, hogy a felmerülő problémákat miként kezelik, s tisztában kell lenniük azzal, hogy a párt- politika kedvéért jó lelkiismerettel nem lehet egyetemes jelentőségű kérdéseket elhallga­tásba sülyeszteni. A közgyűlés tárgysoro­zatán szerényen meghúzódva ott állott a Körösök hajózhatóvá tételének és az élő­vizek hasznosításának kérdése is, egy nagy- jelentőségű probléma, amelynek megoldása nemcsak a mezőgazdaság és az érintett községek, hanem a mezőgazdaság bázisával kapcsolatos minden termelői és értékesítési ág, tehát az egész vármegye gazdasági és szociális élete szempontjából óriási je­lentőségű. És elsiklottak felette. Azok között, akik a szociális kérdéseket szivük ügye­ként közgyülésről-közgyülésre pertraktálni szokták, nem akadt senki, aki e kérdés­sel foglalkozott volna s az örökös kárhoz- tatás és pesszimizmus közepette a bizako­dás és optimizmus fáklyáját meggyujtotta volna. Pedig ebben a problémában benne van minden, benne van a munkanélküliség, a gazdasági és ipari élet krízise, benne a szociális helyzet, benne egy vármegye egész életének kérdése. Olcsó viziutak, és terv­szerű öntözés, milyen tágkörü, szinte be­láthatatlan perspektívája a közeljövőnek. Egy szó sem hangzott el róla. Mint egy elhullottá tehénnel károsodott gazda meg­segítésére vonatkozó javaslat után, csak annyit lehetett hallani: elfogadjuk. El kell ismernünk: a bajokkal, a napi megélhetés gondjaival földre való görnyedésig meg­rakott mai embert első sorban a [ kenyerét közelebbről érintő apróbb ügyek érdeklik, mint 3 nagyobb és a jövőt épitő problémák, azonban ez mégsem szolgálhat mentségül azok számára, akik a közügyek prókátoraként forgolódnak a fórumokon. (A „Békés“ munkatársától.) Békés­vármegye törvényhatósági bizottsága pénte­ken délelőtt tartotta rendes őszi köz­gyűlését. A közgyűlés iránt nem nyilvánult meg az az érdeklődés, amelyet a felszólalá­sokra vonatkozó hírek alapján várni lehetett és Tildy Zoltán beszédjét leszámítva a köz­gyűlés sem volt olyan eseménydus, amint azt a különösen ellenzéki oldalról lan- szirozott hírek ígérték. A legnagyobb ér­deklődés kétségtelenül Tildy Zoltán felszó­lalását előzte meg, aki a törvényhatóság kebelében első beszédjét volt elmondandó. A Független Kisgazdapárt exponens ténye­zőjét hívei a vármegye udvarias vezetősége által részükre külön beállított középasztal mellett egységes csoportban vették körül. Annak bejelentésével kezdte beszédjét Tildy Zoltán, hogy megalakították a független kisgazdapárt törvényhatósági frakcióját, vá­zolta a párt célkitűzéseit s ismertette azo­kat a szempontokat, amelyek a pártot a vármegye életében vezetni fogják. Kijelen­tette, hogy világnézetileg egyek a kormá­nyai s tulajdonképen célkitűzéseik is azono­sok, a megvalósítás módjában azonban lé­nyeges eltérés van a két párt elgondolása között. A párt, amely keresztény s amely­nek kereszténysége nem harci gondolat, mondta, hanem etikai és szociális programm, a kapitalista világnézet s a nemzeti, de­mokrata gondolat alapján áll s mint ilyet éles határvonal választja el azoktól, akik a nemzetköziség avuló dogmáit állították po­litikájuk tengelyébe. Adótörvény, hitel, vám­tarifa-revíziót és titkos választójogot sürget. Nem a demagógiát és meddő ellenzéki gán- csoskodást akarja a párt törvényhatósági csoportja, zárja expozícióját, hanem azt a szükséges és tárgyilagos bírálatot, amely nélkül sem az országos, sem a vármegyei politikai élet nem lehet egészséges. Tildy Zoltán bemutatkozó beszédét, amelyet minden mondatában a nobilis, demagógiától mentes hang hatott át, a közgyűlési terem minden oldalán őszinte elismeréssel fogadták. A közgyűlésnek eb­ben a magatartásában a lőyális, tiszta ma­gyar lelkiség jutott kifejezésre, amely még az ellentáborból jövő hangokban is értékelni és honorálni tudja azt, ami tiszta szándékú és amiből a magyar nemzetért való aggó­dást lehet kiérezni. Kívánatos volna, hogy azok, akik számára nem idegen terület a demagógia, mintának vennék Tildyben az ellenzéki embert s amit ő a pap kötelező lel­kiismeretével fokozottan végez: a tények és szavak komoly mérlegelését szintén elvé­geznék. Utána Gyöngyössy János dr. a gabo­nakereskedelem védelmére kel, majd a tan­könyv-árakat teszi szóvá. Üssenek szét a tankönyvkiadó kartel tagjai között, mert lehetetlen állapot, hogy egy könyvet, amely 50 fillérjébe kerül a kiadónak, 3 pengő 60 fillérért árusítsanak. Forray Lajos dr.-t, aki Gyöngyössy beszédje alatt állandóan hangos megjegyzé­seket tesz, Korossy György főispán rendre utasítja. Forray egyenlő elbánást kér a politi­kai gyűlések engedélyezése terén, majd a földbirtokreíorm-politikáról beszél és újabb íöldosztást sürget. Mets József, Belicsey Géza, Z. Ssabó Ferenc és Tóth György felszólalásai után a szociáldemokraták sorából Kiss János (Orosháza) emelkedik szólásra s reflektál Tildy beszédjére. Szavait zúgással fogadják, amikor a nemzetköziség szükségességét pró­bálja bizonyítani. Telegdy Lajos’ dr., hallván az ellenzéki felszólalásokat, szükségét érzi annak, hogy azokat, amik kimaradtak a felszólalásokból, amiknek pedig az objektiv vizsgálat alapján a beszédekben benne kellett volna lenniök, tudniillik Gömbös Gyula bel- és külpolitikai eredményeinek, felsorakoztassa s igy a hely­zetet a valóságnak megfelelően világitsa meg Utána a földosztásról bes él s kijelenti, hogy a földbirtok-reform során kiosztott földekkel valóságos üzérkedés folyt, az em­berek legtöbbje szabadulni igyekezett tőle, úgy hogy semmi értelmét nem látja egy újabb földosztásnak. Lelkes ovációt vált ki az egész közgyűlési teremben Molnár Sán­dor felszólalása, aki a súlyos helyzet egész ódiumát a trianoni békediktátumra hárítja és a revíziót sürgeti. A felszólalásokra Márky Barna dr. al­ispán válaszol, majd áttérnek a tárgysoro­zat következő pontjaira. Elhalározták, hogy Hódmezővásárhely körirata és Schutts Jó­zsef indítványa, továbbá ,Abauj-Torna vár­megye és Megyeri Sándor s Hídvégi Imre

Next

/
Thumbnails
Contents