Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-10-01 / 77. szám
SLX.V. évfolyam 77. mán. Vasárnap Sfynla, 1B!13 Október 1. Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. 9irdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. -sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A mezőgazdaság sürgős megsegítését kéri Békésvármegye törvényhatósági közgyűlése a kormánytól. Ellenzéki felvonulás rendreutasítással. Amilyen örvendetes, hogy a vármegyei közgyűlés oly egységes tábort alkotott az autonómia védelmében, éppen olyan elszomorító, hogy a napi politika guerilla-harcában nem jutott idő, figyelem és energia olyan probléma számára, amely pedig vármegyénk életében ma egyike a legfontosabbaknak. Régi felszólalás-lemezek recsegtek az ellenzéki gramofonokon, hangot kapott minden túloldali fájdalom, s hogy fulmináns kirohanást is lehessen csinálni, ichtyosaurusszá fuvatott tel egy olyan jelentéktelen momentuma a napi politikának, amelyben csak az elfogultság láthatott alkotmányos veszedelmet. Ezekre ment el az idő, ezekre íorgácsolódott szét a felszólalás és a meghallgatás jobb sorsra és produktívabb munkára érdemes energiája. Igaz, bizonyos perspektívában minden dolognak megvan a maga viszonylagos jelentősége, de azoknak, akik politikára vállalkoznak, vállalniuk kell a felelősséget azért, hogy a felmerülő problémákat miként kezelik, s tisztában kell lenniük azzal, hogy a párt- politika kedvéért jó lelkiismerettel nem lehet egyetemes jelentőségű kérdéseket elhallgatásba sülyeszteni. A közgyűlés tárgysorozatán szerényen meghúzódva ott állott a Körösök hajózhatóvá tételének és az élővizek hasznosításának kérdése is, egy nagy- jelentőségű probléma, amelynek megoldása nemcsak a mezőgazdaság és az érintett községek, hanem a mezőgazdaság bázisával kapcsolatos minden termelői és értékesítési ág, tehát az egész vármegye gazdasági és szociális élete szempontjából óriási jelentőségű. És elsiklottak felette. Azok között, akik a szociális kérdéseket szivük ügyeként közgyülésről-közgyülésre pertraktálni szokták, nem akadt senki, aki e kérdéssel foglalkozott volna s az örökös kárhoz- tatás és pesszimizmus közepette a bizakodás és optimizmus fáklyáját meggyujtotta volna. Pedig ebben a problémában benne van minden, benne van a munkanélküliség, a gazdasági és ipari élet krízise, benne a szociális helyzet, benne egy vármegye egész életének kérdése. Olcsó viziutak, és tervszerű öntözés, milyen tágkörü, szinte beláthatatlan perspektívája a közeljövőnek. Egy szó sem hangzott el róla. Mint egy elhullottá tehénnel károsodott gazda megsegítésére vonatkozó javaslat után, csak annyit lehetett hallani: elfogadjuk. El kell ismernünk: a bajokkal, a napi megélhetés gondjaival földre való görnyedésig megrakott mai embert első sorban a [ kenyerét közelebbről érintő apróbb ügyek érdeklik, mint 3 nagyobb és a jövőt épitő problémák, azonban ez mégsem szolgálhat mentségül azok számára, akik a közügyek prókátoraként forgolódnak a fórumokon. (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye törvényhatósági bizottsága pénteken délelőtt tartotta rendes őszi közgyűlését. A közgyűlés iránt nem nyilvánult meg az az érdeklődés, amelyet a felszólalásokra vonatkozó hírek alapján várni lehetett és Tildy Zoltán beszédjét leszámítva a közgyűlés sem volt olyan eseménydus, amint azt a különösen ellenzéki oldalról lan- szirozott hírek ígérték. A legnagyobb érdeklődés kétségtelenül Tildy Zoltán felszólalását előzte meg, aki a törvényhatóság kebelében első beszédjét volt elmondandó. A Független Kisgazdapárt exponens tényezőjét hívei a vármegye udvarias vezetősége által részükre külön beállított középasztal mellett egységes csoportban vették körül. Annak bejelentésével kezdte beszédjét Tildy Zoltán, hogy megalakították a független kisgazdapárt törvényhatósági frakcióját, vázolta a párt célkitűzéseit s ismertette azokat a szempontokat, amelyek a pártot a vármegye életében vezetni fogják. Kijelentette, hogy világnézetileg egyek a kormányai s tulajdonképen célkitűzéseik is azonosok, a megvalósítás módjában azonban lényeges eltérés van a két párt elgondolása között. A párt, amely keresztény s amelynek kereszténysége nem harci gondolat, mondta, hanem etikai és szociális programm, a kapitalista világnézet s a nemzeti, demokrata gondolat alapján áll s mint ilyet éles határvonal választja el azoktól, akik a nemzetköziség avuló dogmáit állították politikájuk tengelyébe. Adótörvény, hitel, vámtarifa-revíziót és titkos választójogot sürget. Nem a demagógiát és meddő ellenzéki gán- csoskodást akarja a párt törvényhatósági csoportja, zárja expozícióját, hanem azt a szükséges és tárgyilagos bírálatot, amely nélkül sem az országos, sem a vármegyei politikai élet nem lehet egészséges. Tildy Zoltán bemutatkozó beszédét, amelyet minden mondatában a nobilis, demagógiától mentes hang hatott át, a közgyűlési terem minden oldalán őszinte elismeréssel fogadták. A közgyűlésnek ebben a magatartásában a lőyális, tiszta magyar lelkiség jutott kifejezésre, amely még az ellentáborból jövő hangokban is értékelni és honorálni tudja azt, ami tiszta szándékú és amiből a magyar nemzetért való aggódást lehet kiérezni. Kívánatos volna, hogy azok, akik számára nem idegen terület a demagógia, mintának vennék Tildyben az ellenzéki embert s amit ő a pap kötelező lelkiismeretével fokozottan végez: a tények és szavak komoly mérlegelését szintén elvégeznék. Utána Gyöngyössy János dr. a gabonakereskedelem védelmére kel, majd a tankönyv-árakat teszi szóvá. Üssenek szét a tankönyvkiadó kartel tagjai között, mert lehetetlen állapot, hogy egy könyvet, amely 50 fillérjébe kerül a kiadónak, 3 pengő 60 fillérért árusítsanak. Forray Lajos dr.-t, aki Gyöngyössy beszédje alatt állandóan hangos megjegyzéseket tesz, Korossy György főispán rendre utasítja. Forray egyenlő elbánást kér a politikai gyűlések engedélyezése terén, majd a földbirtokreíorm-politikáról beszél és újabb íöldosztást sürget. Mets József, Belicsey Géza, Z. Ssabó Ferenc és Tóth György felszólalásai után a szociáldemokraták sorából Kiss János (Orosháza) emelkedik szólásra s reflektál Tildy beszédjére. Szavait zúgással fogadják, amikor a nemzetköziség szükségességét próbálja bizonyítani. Telegdy Lajos’ dr., hallván az ellenzéki felszólalásokat, szükségét érzi annak, hogy azokat, amik kimaradtak a felszólalásokból, amiknek pedig az objektiv vizsgálat alapján a beszédekben benne kellett volna lenniök, tudniillik Gömbös Gyula bel- és külpolitikai eredményeinek, felsorakoztassa s igy a helyzetet a valóságnak megfelelően világitsa meg Utána a földosztásról bes él s kijelenti, hogy a földbirtok-reform során kiosztott földekkel valóságos üzérkedés folyt, az emberek legtöbbje szabadulni igyekezett tőle, úgy hogy semmi értelmét nem látja egy újabb földosztásnak. Lelkes ovációt vált ki az egész közgyűlési teremben Molnár Sándor felszólalása, aki a súlyos helyzet egész ódiumát a trianoni békediktátumra hárítja és a revíziót sürgeti. A felszólalásokra Márky Barna dr. alispán válaszol, majd áttérnek a tárgysorozat következő pontjaira. Elhalározták, hogy Hódmezővásárhely körirata és Schutts József indítványa, továbbá ,Abauj-Torna vármegye és Megyeri Sándor s Hídvégi Imre
