Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-09-21 / 74. szám
IüXV. évfolyawn 74. a*ásm, Csütörtök föynla, 1933 Szeptember 2í Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben ..IP 60 fill. Vidékre . 3 P 20 fill. hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Üobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. A kilencvennyolc százalékos pótadó, kétségtelen, igen szomorú momentum úgy a város, mint az adófizetők életében. Annyival is inkább szomorú, mert még a 98 százalékos pótadó mellett sem jut produktiv közmunkára egy fillér sem, amire pedig éppenséggel nagy szüksége volna úgy a trombózist kapott kereskedelemnek, mint a szinte a megsemmisülés felé haladó kisiparnak. Nehéz és komoly a helyzet, azonban azoknak, akik a kétségbeesés hangján kiáltoznak, még sincsen igazuk, mert bíznunk kell és biznunk lehet a város vezetőségében, amely minden bizonnyal megtalálja a módját annak, hogy a közel 100 százalékra kontemplált pótadó kulcsát nyolcvanra csökkentse. Biznunk lehet és biznunk kell továbbá a kormányzatban is, amely a város feliratára kétségtelenül tel fog figyelni s a jövő évi államsegélyt olyan összegben állapítja meg, amely nemcsak a város adószolgáltatásával lesz majd teljesebb harmóniában, hanem bizonyos olyan szempontokkal és kívánalmakkal is, amelyeknek a város trianoni diszlokált- sága szolgáltatja az alapját. Vagyis figyelembe veszik azt, hogy Gyula elvesztette ipari és kereskedelmi felvevő területeit,,, továbbá azt, hogy Gyulának, mint határszéli városnak, életképessége túlnő a helyi érdé kék keretein, lévén végvári szerepénél és hivatásánál fogva egyetemes, nemzeti szempontból még fokozottabb a jelentősége, mint volt eddig és mint van más belsőségi városoknak. A határszéli városok ugyanis valósággal a hullámtörők szerepére hivatottak, ezt a szerepet pedig kellő eredménnyel csak úgy tudják betölteni, ha megvan az erejük nemcsak erkölcsi és szellemi, hanem anyagi tekintetben is. Sőt mert az anyagiaknak az erkölcsiek és szellemiek mellett bizonyos primer szerepük van, mivel a szellem élete és az erkölcs egynémely vonatkozásban anyagiaktól függő, kívánatos, hogy anyagi tekintetben, ha kell, akár más városok rovására is, íokozottabb erőhöz jussanak. A szellemi és erkölcsi életre megvan itt Gyulán az energia, tisztán csak az anyagi feltételek hiányoznak hozzá. Hiszen régi tény, hogy a súlyos anyagi gondokkal küzdő embert nem érdekli az irodalom, zene és képzőművészet, a mindennapi kenyér súlyos problémájához leláncolt embernek nincsenek etikai törekvései, az örül, ha futja az erejéből a puszta létre, kilencvennyolc százalékos, vagy akár nyolcvan százalékos pótadóval küzdő városban tehát, hogy nincsen élet, az csak könyörtelen és természetes következménye az éíettörvénynek. Bízunk benne, hogy illetékes helyen felismerik a város válságos helyzetét, Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. segítségére sietnek és az államsegély összegének felemelésével megadják számára a lehetőségét annak, hogy az általános depresszióból kimeneküljék s igy be tudja tölteni azt a szerepet, amelyre, mint a magyarság szellemi végvára, hivatott. A kisajátítási albizottság csak részleges megegyezést tudott létesíteni a körgátépítéshez szükséges területek átengedése ügyében. A („Békés“ munkatársától.) Lapunk szeptember 7-iki számában jelentettük, hogy a körgátépitéshez szükséges telkek átengedése, illetve megváltása ügyében Rorossy György főispán elrendelte, hogy az érdekeltekkel való békés megegyezés céljából folyó hó 20 án, szerdán délelőtt Békésvármegye közigazgatási bizottságának kisajátítási albizottsága a városháza tanácstermében tárgyalásokat kezdjen. A tárgyalások Pánczél József dr. vrm. főjegyző vezetésével tegnap meg is indultak, azonban nem vezettek a kivánt eredményre, amennyiben a nyolc érdekelt földtulajdonos közül csak öttel sikerül békés megegyezést létesíteni. A többi három mereven ragaszkodott álláspontjához, illetve azokhoz az aránytalanul magas megváltási árakhoz, amelyeket földjükért kapni szeretnének. Ezek után nincs más hátra mint közigazgatási eljárást indítani ellenük s a törvény előirta módozat utján megszerezni a körgát további építéséhez szükséges földterületeket. Megfelelő otthonhoz jutott végre a tanfelügyelőség. (A „Békés“ munkatársától.) A Békésmegyei Kir. Tanfelügyelőség, amely eddig az állami elemi iskola épületében, egyetlen hivatali helyiségben volt kénytelen meghúzódni, most szeptember hó lolyamán, a rendőrség volt .székházában végre megfelelő elhelyezéshez jutott. Három hivatali helyisége van most már a tanfelügyelőségnek, tágas, világos szobák, amelyekben munkájukat a tisztviselők sokkal zavartalanabbul tudják ellátni, mint eddig, egyetlen zsúfolt helyiségben. Hercsuth Kálmán tanfelügyelő mellett ugyanis még két segéd'tanfelügyelő, két berendelt tanító és egy dijnok dolgozik s intézi a vármegye 249 iskolájának, 682 tanítójának és 80 hijján negyvenezer tanulójának ügyeit. Az uj hivatalihelyiségeket a város adja a tanfelügyelőségnek s azokat Hercsnth Kálmán a kultusz kormánytól kapott 700 pengős segélyből bútorozta be s látta el a szükséges felszereléssel. Az Ízlésesen berendezett hivatalban Hercsuth Kálmán tanfelügyelő megelégedéssel nyilatkozik a város előzékenységéről s örömének ad kifejezést, hogy a taníelügyelőség végre munkájához illő s megfelelő otthonhoz jutott, majd a vármegye tanítóságáról a következőket mondja: — Békésvármegye tanítósága végtelenül komoly, igyekvő, hivatása magaslatán j álló s munkavégzésében teljesen áthatott attól a gondolattól, hogy a tanitó a jövendő talpköveit rakja le a tantermekben. Igen sok iskolában a tanítóság az átlagon jóval felül áll, úgy szakképzettség, mint másirányu felkészültség tekintetében. A taníelügyelőség elismerő hangú nyilatkozata a vármegyei tanítóknak munkájuk kezdetén minden bizonnyal jól esik s arra készteti őket, hogy munkájukat továbbra is az eddigi lelkes odaadással végezzék. Milyen iskolák növendékei a Békéscsabára átjáró diákok? (A „Békés“ munkatársától.) Tekintettel arra, hogy a Gyuláról Békéscsabára átjáró tanulókról megjelent cikkünk többek érdeklődését felkeltette s mivel számosán érdeklődnek az iránt is, bogy az átjáró diákok milyen intézetek növendékei, meg zereatük a vonatkozó statisztika részletes adatait is és azokat az alábbiakban közöljük: leánygimnáziumba 26, leányfelsőkeraskedelmibe 3, reálgimnáziumba 4, felsómezőgazdasági iskolába 17, felsőkereskedelmibe 20, polgári fiúiskolába pedig 2 tanuló jár. Legtöbben tehát a leány- gimnáziumba, felsőkereskedelmibe és a felsőmezőgazdasági iskolába járnak. Cikkünk megjelenése óta az átjárók száma 65-ről 72 re emelkedett, akik közül 29 leány, 43 pedig fiú.
