Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-09-14 / 72. szám

LXV. évfoJyam 72. «»ára.

Csütörtök

tjtyula, 1933 Szeptember 14

Előfizetési árak : Negyedévre:

Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill.

Hirdetési díj előre fizetendő.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP

Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Egyes szám ára 10 fillér.

Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC.

Megjelenik csütörtökön és vasárnap.

Impozáns és lelkes tömeg hallgatta végig a Nemzeti Egység Pártjának vasárnapi

nagygyűlését.

(A „Békés“ munkatársától.) A Nemzeti Egység Pártjának gyulai szervezete vasárnap délelőtt 11 órakor a Göndöcs-Népkert pavilonjában nagygyűlést tartott. A nagygyűlés ve zér-szónoka vitás Marton Béla, a párt országos főtitkára volt, aki tiszántúli körútja során látogatott el Gyulára. A hatalmas nagygyűlésen a társadalom minden rétege részt vett, felekezetre és foglalkozásra való tekintet nélkül, igazolván, hogy Gömbös Gyula mellé az ország egész társadalma osztatlanul felsorakozott.

Tarján Béla dr. kir. közjegyző megnyitó és üdvözlő szavai után, melyekben a nemzeti egység szükségét hangoztatta s az ellenzék egységbontó törekvéseit kárhoztatta, vitéz Marton Béla emelkedett szólásra.

—- Magyar testvéreim, mondta rövid bevezető után, a nemzeti egység pártjának cél kitűzéseiben és munkájában nem pártpolitikáról van szó. Ebben a sötét magyar éjszakában eleget pártpolitizáltak már az emberek. Éiéggé széttagolták a magyar erőket és éppen ezért a nemzetnek ebben az élet halál harcában, amikor minden magyar küzd, szenved és nyomorog, nem volna méltó sem a magyar nemzethez, sem Gömbös Gyulához, a Vezérhez, sem pedig fogadalmat tett mun katársaihoz, ha kicsinyes pártpolitikai szempontoktól irányított szürke választói szervezetet hívnának életre

—- Az elmúlt évtizedekben olyan erők lettek úrrá ebbben az országban, amelyek a nemzet ezeréves történelmétől, a nemzeti gondolattól és törekvésektől távol állottak. Ezek az erők elhatalmasodtak rajtunk ugyannyira, hogy késüket már a magyar élni akarás torkára tették. S amikor már a kétségbeesés lett úrrá a lelkeken, akkor jött Gömbös Gyula, a Vezér, mozgalmat indított, irányított, reményt és erőt öntött a nemzetbe Hogy a vógvesze- delemig fejlődhettek a dolgok, annak oka a magyarság maga volt. Mi, magyarok, voltunk a felidézői a nemzeti veszedelemnek, mi, akik kis-királyok voltunk a magunk portáján s akik csak a magunk ügyeivel törődtünk, a nagy, egyetemes ügyek iránt azonban nem ^olt meg a szükséges érdeklődésünk. Nem törődtünk vele, hogy halad a világ, a gazdasági élet s hogy ellenséges és nemzetközi erők akna munkája folyik körülöttünk és ellenünk. Ennek a közönynek, egyéni öncéluságnak meg kell szűnnie, be kell látnia mindenkinek hogy a nemzet ügye az egyén ügye is és hogy az egységre oly feltétlen szüksége van a nemzetnek, mint a testnek a iélekzetre.

— A helyzet súlyos és sürgős beavat kozást igényel, de akik azt hirdetik, hogy rendeletekkel tartós eredményeket lehet el érni, azok tévednek. Csak a revízió hozhatja meg az igazi és állandó javulást. A követke zőkben Pongrácz Jenő gróf érdemeit méltatja,

majd a nyugati demokrácia ellen emeli fel szavát. A magyar népnek nem osztályharcot és osztály uralmat jelentő pártpolitikára van szüksége, hanem faj testvéri szeretetre s nem nyugati civilizációra, hanem magyar kultúrára. A kifestett és selyemben páváskodó nőknek nincs keresni valója a jövőt építő s egészséges magyar életben— Azon az eredményen kívül azonban, hogy erőt és reményt öntött a nemzetbe, van még egy másik nagy eredménye is Göm bős Gyulának, és pedig az, bogy a szociáldemokraták létszáma az ő kormányzása ideje alatt nem kevesebb, mint 40 százalékkal le apadt. És az igy is van jól, mert ma éppen nem olyan időket élünk, amikor akár a szélső- báli, akár a csak — azért — is ellenzékieskedés politikai kísérleteivel az ország életét kockáztatni lehetne. Ugyanezen alapon áll a kormány a legitimizmus kérdésében is és ezért azokat, akik a királykérdést feszegetik, továbbá azokat, akik a társadalmi békét felekezeti harcok szitásával veszélyeztetik, nem tekinti egyebeknek ékverőknél. (ügy van, úgy van !)

— A munkásságot a kormányzata nem zat egyik fentartó oszlopának tekinti, de elvárja a munkásoktól, hogy elsősorban magyarok legyenek, mintahogy akár a német, akár az angol szociáldemokrata is azonnal és első sorban német és angol, mihelyt hazáját érintő kérdésekről van szó.

— Gazdasági téren Gömbös Gyula kormánya szintén az eredmények utján halad Jól tudván azt, hogy a búzaár minimálásával az agrárrótegen segíteni nem lehet, külföldön igyekezett piacot szerezni a magyar buzafe leslegnek. Gömbös Gyulának nem kevesebb, mint 6 miiiió métermázsa gabonát sikerült elhelyeznie külföldön. Kilátás van tovább- jelentős kvantumok elhelyezésére is, ameny- Dyiben exportunk fellendítése érdekében elrendelte, hogy Ausztriával szemben az ipari vámokat szállítsák le. Bejelenti, hogy az

(A „Békés“ munkatársától.) Bókósvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt ülést tartott. A tárgysorozat első pontjaként ismertetett alispáni jelentést kivonatosan az alábbi akban közöljük :

Közbiztonság A személybiztonság elleni cselekmények száma 104 volt, a vagyonbiztonság pedig 272 esetben támadtatott meg. Öngyilkosság 12 esetben történt. Államellenes cselekményekről nem érkezett jelentés.

adóbuza árát a kormány 11 pengőben állapította meg

A továbbiakban a horogkeresztes mozgalomról és az individuális liberális gazdasági rendszer csődjéről beszólt, majd a következőkkel zárta szavait:

— A szólamok hazafiságának ideje lejárt. Ma cselekvő és alázatos hazafiságra van szűk ség, amely nem ismer egyéni, csak nemzeti öncéluságot. A Vezér ezt a hazal'iságot gyakorolja s éli és erre az életre hiv minden magyart a párt egyre növekvő, hatalmas táborába. (Elementáris erejű, óriási taps.)

A meggyőző, hatalmas beszéd után Költő Gábor vm. párttitkár beszólt, lelkes szavakkal körvonalazva a párt célkitűzéseit s meleg szeretettel invitálva mindenkit a párt táborába. Majd a következőket mondta :

—- „Testvéreim, dolgozzunk szorgalmasan és minden erőnkkel a magasztos célért, amely, kell, hogy minden magyarnak a legszebb álma legyen: Nagy-Magyarország feltámadásáért. Az demagógia, hogy az alacsony búzaárnak a kormány az oka s az hazafiat- lanság, amikor bizonyos oldalról időszerűtlen kérdésekkel hozakodnak elő. Minden válságunknak, minden súlyos bajunknak az az oka, hogy a trianoni határ itt húzódik Gyula alatt, innen mindössze három kilométerre.“ Kijelenti, hogy a párt irodája bárkinek rendelkezésére áll és ügyes bajos dolgaiban mindenkinek segítségére van. Örömmel és szeretettel köszönti a megjelenteket, majd Isten áldását kérve a vendégekre és megjelentekre, befejezi lelkesült beszédét. A hallgatóságból Lindenberger János kovácsmester, képviselőtestületi tag szólalt fel s kérte Marton Béla főtitkárt, hogy a kormány figyelmét hivja fel az iparosok nehéz helyzetére és hogy a karteleket rendszabályozzák meg.

Tarján Béla dr. kir. közjegyző indítványára a nagygyűlés a következő szövegű táviratot küldte Gömbös Gyula kormányelnöknek :

„Dr. Marton Béla főtitkár ur látogatása alkalmával a Gyulán megtartott nagygyűlésből üdvözöljük Vezérünket és hálás köszönetün- ket fejezzük ki a gazdaközönség helyzetét javító most kiadott rendelkezésekért. Hűséggel állu-ik Vezérünk mögött “

Az impozáns nagygyűlést a himnusz eléneklése zárta be

Pöldmivelés, ipar és kereskedelem. A cséplés a kisebb és közép-birtokokon általában befejezést nyert, nagyobb uradalmakban még helyenként csépelnek. A cséplés eredménye csalódást nem okozott. Általában búzában, árpában, zabban jó termés volt. A tengeri és a főzelékfélék is jó termést Ígérnek.

Augusztus hó 21-án és 22 én Doboz, illetve Békés községek határában nagyobb jégverés volt, amely gyümölcsösökben, tengebáró Apor Vilmos dr. felszólalása a közigazgatási bizottság ülésén.