Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-08-27 / 67. szám
LX¥. évfolyam 67. ssám. Vasárnap 9ö:iS ansrusKins ‘47. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. F0L1TIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A közigazgatási bíróság megsemmisítette három városatya mandátumát. (A „Békés“ muunkatársától) Köztudomású, hogy 1932 decemberében a községi képviselőtestületi választásik során Volent Mihály, Ottlakán Tivadar és Erdödi Lajos dr. szintén mandátumhoz jutottak. Megválasztásukat azonban a városi igazoló választmány megsemmisítette s a megsem misitő határozatot a törvényhatósági kis- gyülés is helybenhagyta. A három érdekelt a kisgyülés határozata miatt panaszt nyújtott he a közigazgatási bírósághoz, amely múlt hó 25-én tartott nyilvános ülésén foglalkozott ügyükkel s felebbezésével mindhárom panaszost elutasította. Volent Mihályra vonatkozólag megállapította a közig, bíróság, hogy nem kétséges; miszerint Volent a forradalmi törvényszék tagja volt, már pedig a képviselőtestületi, illetve országgyűlési tagváiasztásról szóló törvény értelmében nem választható meg az, »aki az úgynevezett tanácsköztársaság forradalmi kormányzótanácsának tagja, vagy helyettese, forradalmi törvényszék elnöke, tagja, vádbiztosa, vagy politikai megbízott volt«. Megállapítja továbbá az indokolás, hogy »jóllehet jóhiszemű egyének, sőt olyan köztisztviselők is vállalkoztak ezeknek a forradalmi állásoknak a betöltésére, akiket utóbb felettes hatóságuk is igazolt és bár hangsúlyozta a miniszter azt, hogy ezekkel szemben a törvény rendelkezése nem kiván deho- nesztáló lenni, mégis mindenesetre ezek is a törvény rendelkezései alá esnek«. Volent Mihály panaszát tehát, mint alaptalant, a bíróság elutasította. Ottlakán Tivadar panasza ügyében megállapítja az ítélet, hogy a panaszos 1932 december havában nem volt adófizető. Utoljára kereseti adóval 1931-ben volt közvetve megróva és pedig munkaadója utján. Már pedig képviselőtestületi taggá csak az választható, aki a választás időpontjában két év óta adófizető. Erdödi Lajos dr. felebbezésére vonatkozólag megállapít a a közigazgatási bíróság, hogy Erdödi nem lakott hat évig Gyulán. Igaz ugyan, hogy bármely rövid ideig tartó helybenlakás elegendő annál, aki a középiskolának, vagy ezzel tanértékre egyenrangú más polgári vagy katonai tanintézetnek legmagasabb osztályát sikeresen elvégezte, ha állandó állása, vagy foglalkozása van, Erdődinek azonban mégsem emelhette érvényre a megválasztását, mert nem szolgáltatott ama állítása valódiságának megállapításához kétségtelen adatokat, hogy Gyulán már legalább két év óta adót fizet. A közigazgatási bíróság tehát, mint legfelső fórum, Volent Mihály, Ottlakán Tivadar és gtdő4L-Lajos dr. mandátumát megsemmisítette. A törvény értelmében a megsemmisített mandátumu képviselőtestületi tagok helyét a póttagok töltik be, igy a második választó- kerületből vitéz Láng Ernő járásbiró, az ötödikből pedig Fábián Lajos jutnak be a városi parlamentbe. A harmadik hely póttag hiányában betöltetlen marad. Mt susog a fehér akác44? A Gyula Vezér Bajtársi Egyesület műkedvelő előadása. (A „Békés“ munkatársától.) Jövő hó 24-ón a „Gyula Vezér Bajtársi Egyesület“ műkedvelő gárdája az Erkel Színkörben saját alapja ja vára műkedvelő előadást rendez. A „Mit susog a fehér akác“ ? cimü 3 felvonásos operettet mutatják be, amelyhez a zenét az egyetemisták kibővített iazz-zenekara fogja szolgáltatni. Az előkészületek már nagyban folynak s a próbák alapján megállapítható, hogy a bajtársi egyesület ismét egy kedves és jólsikorült előadással lép a közönség elé. A szereposztás már magában véve is sokat ígérő: Ssakolcsay Baba, Ssánthó Nusi, Ssalatnay Lenke, Lánczy Béla, Kovács Dezső. Altmann László, Ssalatnay Endre játsszák a főbb szerepeket. TÁRCA Gyulai név-különlegességek irta: KÓIIN DÁVID. Évtizedek hosszú sora óta, mondhatnám nemzedékről-nemzedékre szállólag öröklődnek Gyulán nevek, amelyek keletkezéséről vagy egyáltalában semmi, vagy hibás, téves fogalmak vannak a közönség között és pedig a legszélesebb körben elterjedve. Nincsen ugyan nagy jelentőségük, de talán mégsem végzek, ha nem is fontos, de hiába való munkát sem, ha a név külölnegességek közül néhánynak keletkezését felderítem A „Vad“ ucca ' Igen sokan — jóhiszemüleg — abban a meggyőződésben vannak, hogy Gyula városa történetében szereplő állítólagos Vad nevű tekintélyes család megörökítése lenne. Szó sincs róla. Amikor Német Gyula önálló város volt, külön elöljárósággal, önálló közigazgatással, (ami a múlt század ötvenes éveinek végéig tartott, amikor Magyar Gyula s Német Gyula egyesültek) Német Gyula uccáinak csak német nevük volt. Ezek között a mai Jókai uccából nyíló is, amelynek a neve „Wilde Gasse“ volt. Erre az elnevezésre az adott okot, hogy a rövid uicában ilyen nevű embereknek volt a házuk: Wolf, Fuchs, Beer, Löw, vala mennyi vadállati név és ezért keresztelték „Wilde Gasse“-nak ; amikor pedig az utcák magyar nevet kaptak, lett betű szerint lefordítva : » Vad“ uccára. Ma már vadállat nevét viselő lakos egy sincs benne. „Anfang“ A tejszövetkezet épülete ez. Eégi emberek és asszonyok, akik gyermekkoruk óta ilyerinek- ismerték, még ma is azt mondják, hogy az „An- fang“-ba viszik a tejet. A valóság az, hogy a múlt század első felében egy Franz Anfang nevű kocsmáros bérelte évtizedeken át ezt az uradalmi regáléhoz tartozottt Arany Sas nevű korcsmát, amelynek ebbeli kiugró címerére az öreg emberek bizonyára még emlékeznek. A jó Franz Anfang idestova száz eszteneeje porlik a földben, de akik utána következtek korcsmárosok, hívták légyen őket Dauknak, Zielbauernek, Gyeláknak, stb nem változtathatták meg nevét. Akárki volt légyen a bérlője, a vendégek hozzájuk csak az „ Anfacg“-ba mentek, az Anfaug“-ban mulattak, sőt a báli meghívók is nem az Arauy Sasba, hanem az „Anfang“ ba invitálták a publikumot. A regále megvételével az épület a város tulajdonába jutott; a város adta oda a Tejszövetkezetnek, de az „Anfang“ mind-e mai napig „Anfang“ maradt. „Horecs“. Az uradalom, mint regáletulajdonos, a múlt század első felében házilag kezelte a jelentékeny jövedelmet adó italmérési jogot Egy félesztendőn át, jobban moniva Szent Mihálytól Szent György napjáig a város lahosságának volt joga saját termésű borának kimérésére. Ezt a szabadalmat „Kántor korcsmádnak hívták. Ezen kívül azonban bort, sört, pálinkát csak az uradalom volt jogosítva kimérni. Persze, hogy az uradalom eme monopóliumát sokan próbálták csorbítani. Ezek a sokan „kurtás“-okuak neveztettek- Az uradalom, hogy a kiirtások okozta visszaélések ellen védekezzék, a múlt század első felében egy „Horecs“ nevű cseh embert alkalmazott a kiirtások ellenőrzésére Cseh embert, mert helybeliben nem bizott, amint hogy nem is bizhatott meg a népszerűségnek éppen nem mondható, „kontrabont“ megejté- sére. (Kontrabontnak nevezték ugyanis a jogtalanul kimért szeszes ital elkobzását, ami nem történt ellenállás nélkül.) Ez a Horecs nevű cseh ember volt az első, aki a kontrabontolást megejtette és mondani se kel!, nem örvendett közkedveltségnek Mikor az uradalom az italmérési egvedarusitási jogot „árendásának adta bérbe, az árendás is tartott szimatolót, még pedig a hatályosabb ellenőrzésre s kontraboritolásra nem is egyet, hanem kettőt sőt hármat is Hívták lágyon őket bárhogy a publikum „Hortcs“-eknek nevezte őket, vagyis a Horc-cs névből foglalkozás löu, úgy, hogy a tilos és jog nélkül mérőket ellenőrző hivatalos közegeket még ma is hortcseknek nevezik. És az a furcsa, hogy nemcsak Gyulán, hanem a közel vidéki városokban is. Másutt Horecs helyett „boragáiM a titulusuk. „Klikk.“ A Kálváriától balra esőleg van egy mintegy tiz holdnyi föld és azon épület, amelyet „Klikk“ majornak neveznek Vannak ugyan akik — tévesen — Gluck majornak hívják. „Klikk“ major az pedig- sőt még helyesebben és eredetileg „Clique • major volna a valóságnak megfelelőleg.
