Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-08-10 / 62. szám

LXV. évfolyam 62* szára. Csütörtök Gtynla, IÍIB3 angosi«tn«i lO. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: !>OBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A háború és a békekötés utáni években gazdasági téren minden chaosszá bomlott. Megváltozott a termelés és értékesítés rendje, semmivé let­tek azok a relációk, amelyek országok és országok, továbbá a termelés és fogyasztás között fennállottak. Ad hoc formák kelet­keztek, velük uj szellem vonult be Mercurius birodalmába, a már elszenvedett és a még várható veszteségek nem túlságosan válo­gatott eszközökkel való behozásának kábult igyekezete. Velejárón a kíméletlen verseny, amelynek nem a »leben und leben lassen« az irányelve, hanem a másik megsemmisítése, ha kell, nehéz áldozatok és veszteségek árán is, teljes feladásával azoknak a morális szempontoknak, amelyeken mint erkölcsön az állam, a becsületes és egészséges ter­melés és kereskedelem egész struktúrája fel­épül. Vad verseny feljődött ki, amely a vásárlóképesség gyengülésével évről-évre, állandóan fokozódik s olyan kalkulálási szel­lemet érvényesít, amely nem egyszer nem­csak az egyik versenytársnak, hanem mind­kettőnek vesztét okozza. Valóságos árrom­bolás folyik, a minden áron való pénzt-látás s a piacon konkurrencia nélkül való mara­dás mániákus próbálkozása, nem ritkán már olyan árképzéssel, amelyből teljesen kima­radt a közfizetések s a szociális köteles­ségek teljesítésének gondolata és szándéka. A kereskedelmi politikának ezt a szellemét, mint a legveszedelmesebb kórokozót, irtani kellene, sajnos azonban a helyzet éppen nem olyan, amelyben a purifikálás gondolata érvényre juthatna. Ilyen tekintetben az ál­lam hathatósan tudna segítségére sietni a jobb sorsra érdemes kereskedelemnek, olyan rendelkezéseket statuálván, amelyek például a közszállitások odaítélésénél bizonyos kon­trolt szabnának meg a benyújtott ajánlatok árpolitikája tekintetében Nem lehet ugyanis célja az államnak, hogy az abszurd módon alacsony ajánlatok elfogadásával olyan szel­lem meghonosodásának adjon lehetőséget, amely destruktiv erejénél fogva alááshatja nem csak a maga szakmája, hanem egész rétegek exisztenciáját. Olyan árpolitika mel­lett, amelyből kimaradt a közfizetések s a szociális kötelességek teljesítésének gondo­lata és szándéka, nem lehet kiutat találni a m ai kétségbeejtő gazdasági helyzetből, mert ez a politika éppenséggel nem alkalmas arra, hogy a jelenlegi minimális vásárló­képességet fokozza. A trombózist kapott kereskedelem számára egyetlen orvosszer az volna, ha a vérkeringés megindítására az alkalmazottakat mindenki humánusan fi­zetné és közfizetési kötelezettségének eleget tenne, már pedig olyan árpolitika mellett, amely a fentiek lehetőségét teljes egészében kizárja, mindez nem történhet meg. A ter­melés és a közvetítő kereskedelem, nem­különben a hitelezők, illetve az alkalmazot­tá ,, Békés“ munkatársától.) Lapunk egyik régebbi számában már beszámoltunk arról, hogy a város a körgátópitóshez szükséges föl­dek átengedése ügyében az illető földtulaj donosokkal egyezkedési tárgyalásokat kezdett. Az egyezkedés azonban eredményre nem ve zetett, amennyiben négyszögölenként a tulaj­donosok 160—2 peDgős árakat kértek, tehát olyan megváltási összeget, amelyet a város nem adhatott meg. Ezért a város vezetősége a földművelésügyi minisztertől az igényelt földekre vonatkozólag kisajátitási jogot kórt, amit a miniszter a napokban meg is adott. A kisajátítás aktusának lefolytatásához azon­ban még a kereskedelmi minisztérium hozzá­járulása, illetve közreműködése szükséges, kilátás van azonban rá, hogy ez az aktus (A „Békés“ munkatársától.) Az Erkel Dal­kör szombaton este az Ipartestület székhazában a legutóbbi országos dalosversenyoa nyert ezüst serlegének felavatására társas vacsorát rendezett. A vacsorán megjelent Varga Gyula dr. polgármester is, továbbá a X-jk daloske­rület elnöke, Vigh Endre, Jász-Nagy-Kuc- Szolnok vármegye főlevóltárosa, a jeles csellista A vacsorának igen sok résztvevője volt, akik a kertbelyiség asztalai mellett ki­tűnő hangulatban fogyasztották a jóizü vacso rát s hallgatták a felszólalásokat Elsőnek Démusz Lajos, a kör elnöke emelkedett szó­lásra, hálás szavakkal köszönve meg a polgár- mester megjelenését és azt a szives pártfogást amelyben részéről a Dalkör mindenkor része sült. Ugyancsak köszönetét fejezi ki a társa dalomnak is azért az adakozásért, amely mintegy 1000 pengőt tett ki s amely összeg lehetővé tette, hogy a dalárda az országos versenyen részt vehetett. Vigh Endre, a követ­kező szónok, őszinte örömének adott kifejezést hogy kerülete legerősebb tempóban fejlődő énekkarához eljöhetett Örömmel látja azt a termékeny harmóniát, amely a dalárda és a város közönsége között fennáll Összetartásra és állandó előretörésre biztatja a magyar dal lelkes híveit, mert a nemzeti integritás a leg teljesebb egységet s az odaadó munkát kivánja mindenkitől ahoz, hogy diadalra jusson. Indítványára a vacsora résztvevői elhatá­tak s végső eredményét tekintve : az állam bőrére nem lehet kalkulálni. Az ilyen olcsó­ság nagyon is drága, annyival is inkább, mert nemcsak a jelent, hanem messze és széleskörű kihatásával a jövőt is determinálja. rövidesen megtörténik s igy a körgát további építése megindulhat. A város a kisajátítandó földekért négy­szögölenként 80 fillért fog fizetni, úgy hogy a 10.059 négyszögöl területért 8647 pengőt kapnak a tulajdonosok, tehát körülbelül felét annak, amit az egyezkedések idején igényeltek. A városnak azt a kérelmét azonban, amelyben a körgátépitésre engególyezett 30.000 P államsegélyen kívül,— miből 15 000 pengőt már meg is kapott, — még további 15 000 pengőt kért, a minisztérium nem tel- lesitette, kilátásba helyezte azonban a már megállapitolt 30.000 pengő második felének kiutalását, amint erre a célra megfelelő hitel áll rendelkezésére. rozták, hogy Gömbös Gyula kormányelnököt és Frühwirth Mátyást, az Országos Dalos Szö­vetség elnökét, ki részvételét megígérte, de betegsége miatt nem jöhetett el, táviratilag üdvözlik. Majd Vigh Endre kihirdette Feke Kálmán kerületi alelnökké való előléptetésé}, továbbá azoknak a névsorát, akik lelkes, odaadó munká­jukért kerületi érmeket kaptak. Kerületi nagy ezüstöt Démusz Lajos, ezüstérmet: Angyal Lajos, Csiszár Mihály, Démusz Ferenc, Fábián János, Pécsi Imre, Szilvást József, nagy bronzérmet : Kukta Ferenc, Rózsa István, Ulelag Lajos, Csete Pál, Merza Béla, bronzérmet: Sajti Mátyás Fekete-Szűcs Imre, Lehmann Béla, Merza Antal, Deim Béla, Nagy Gábor, Rasztoka Gyula, Mátyási István, Nagy Sándor, Sommer József, kerületi oklevelet: Teleki Ferenc, Engedi Pál és ifj. Csete Pál kaptak. Varga Gyula dr. polgármester szeretet­tel üdvözölte Vigh Endrét, a kerület elnökét s örömének adott kifejezést, hogy eljöhetett a dalárda serlegavató ünnepségére. A magyar dal mindég szive ügye volt s támogatását az Erkel Dalkörtől soha meg nem vonta. Annyi­val is inkább nem, mert hivatali működésénél fogva számtalanszor került és kerül abba a a helyzetbe, hogy a dalárdát közreműködésre kérje fel. Jóleső érzés tölti el, látva az Erkel Dalkör rohamos fejlődését Éppen ezért erről a beiyről is felkéri a város társadalmát, hogy Megkapta a város a kisajátitási jogot a körgátépitési telkekre. Nyolcvan fűiért kapnak a földtulajdonosok négyszögölenként. Az Erkel-Dalkör serlegavató vacsorája. Távirati üdvözletét küldtek Gömbös Gyula kormány elnöknek.

Next

/
Thumbnails
Contents