Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-07-20 / 56. szám
LXV. évfolyam Stt szám Csütörtök %uia, K2I33 július 30 ElSflzetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobav Jáuos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : OORAV FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A város a kereskedelmi miniszterhez fordult a távvezetéknek vasoszlopokra való átépítése ügyében. (A „Békés“ munkatársától.) Lapunk egyik előző számában már beszámoltunk arról, hogy a kereskedelmi miniszter a Békésmegyei Vtl lamossági Részvénytársaságtól jelentést kórt a Békéscsaba—Gyula közötti távvezeték megrongálódásának körülményeiről s arról, hogy a vállalat miként szándékszik a vonalat megerősíteni. A jelentés el is készült s a VilemosEÓgi annak egy másolatát a városnak is megküldte. Tekintettel arra, hogy a jelentésben kilátásba helyezett részleges átépítés a város vezetősége szerint nem alkalmas arra, hogy a tavaszihoz hasonló áramszolgáltatási zavarok lehetőségét egyszer s mindenkorra kizárja, Heilinger Károly helyettes polgár- mester feliratot intézett a kereskedelmi mi niszterhez s kérte, hogy a távvezeték faoszlopainak vasoszlopokra való kicserélését ren delje el. A felirat többek között a követke zőket tartalmazza : — „Már a 4004/1933 sz. jelentésemben is kértem, hogy Nagymóltóságod kötelezze a Békésmegyei Villsmossági Rt. ot arra, hogy a távvezeték egész vonalán a mostani faoszlopok helyett vasoszlopokat helyezzen el, azonban a vállalat „N“ oszlopok, 7 db vas oszlop és egyes oszlopok megerősítésével ki ván a távvezeték állékonyságán segíteni. Né zetem szerint e terv végrehajtása esetén vá rosom közvilágositása nem 1 nne a kívánt módon biztosítva, mert Békéscsaba és Gyula között a távvezeték vonalán a talaj alacsony és több helyen vizállásos és azokon a helyecsak másodtermesztésü (A „Békés“ munkatársától.) A legjobb m - nősógü magyar búzának, a bánkutinak minél szélesebb körben való elterjesztése céljából, mint ismeretes, a Reisner-malom a város ve zetőségével és a vármegyei gazdasági fel- ü yelőséggel karöltve pünkösdkor a városháza tanácstermében buzakiállitást, majd azt követőleg Bánkutra kirándulást rendezett. A propaganda kiállítás és kirándulás után pedig iveket bocsájtott ki, amelyen vetési célokra eredeti és utántermesztett bánkuti búzát lehetett jegyezni. Az akciót csere utján kívánták lebonyolítani és pedig olyan forrná ban, hogy a gazdák a malomba beszolgálta tott saját termésű búzájuk és a nemesitett közötti fajsulykülönbséget és az ideszállitás diját fizessék meg. Az utántermesztett bán- kutit a város biztosította, mig az eredeti bán kuti búzát a Reisner malom szolgáltatta volna ken is, ahol a viz nem áll, a talajvíz a tavaszi hónapokban oly magas, hogy egy vihar esetén a faoszlop könnyen kidülhet. A biztonságot egyáltalán nem szolgálja az, hogy az egyszerű tartóoszlopokat kő-koszorukbal látják el, sem az, hogy egyes helyeken „A“ oszlopokat állítanak tel, biszoD ezeknek az oszlopoknak a földben levő része az óv bizonyos szakában vízben áll, stabilitásukat nagyobb vihar esetén az alsó és felső kőkoszoruk nem biztosítják. A távvezeték mikénti kiépítése tekinte tóben a rendelkezés Nagymóltóságod jogkörébe tartozik, a város közönségének nagy része azonban tévesen azt hiszi, hogy ezt a városnak kellett volna szerződésben biztosítania. Ezért mély tisztelettel kérem Nagy- méltóságodat, móltóztassék a Békésmegyei Villamossági Rt.-t kötelezni arra, hogy a Békéscsaba és Gyula között kiépített távvezetékvonalon a beépített faoszlopok helyett mindenütt vasoszlopokat helyezzen el, ami számításom szerint kb 40000 pengőjébe kerülne a vállalatnak, vagy legalább hogy a felállítani javasolt ,4“ oszlopok helyett vasoszlopokat állitson fel, mert anélkül Gyula város világítását biztosítva nem látom“. Bizonyosra vehető, hogy a város kérelmének indokait a kereskedelmi miniszter akceptálni fogja és a Villamossági részvénytársaságnak a távvezeték kívánt és szükséges módon való átépítésére rövidesen utasítást ad. vetőmagot kaphatnak. ki. A kibocsátott iveken történtek is igényié sek, és pedig eredeti bánkutira 351, az utántermesztett bánkutira 333 mótermázsa Mikor azonban Márky Jenő gazd. felügyelő a földmivelósügyi minisztériumba fölment, hogy az akció lebonyolításához a föld mivelósügyi kormány támogatását kérje, ott tudomására hozták, hogy az állam az akciót nem támogathatja és pedig azért nem, mert az egész bánkuti búzamennyiséget a saját akciója részére foglalta le. A földművelés- ügyi minisztérium ugyanis a bánkuti búza mi löbbi és minél szélesebb körben való el terjesztését szintén prt grammjába vette, s a programmot úgy kívánja végrehajtani, hogy a bánkulit a nagy gazdaságoknak adja ki, kötelezi azonban őket, bogy a bánkutiból termesztett búzájukat teljes egészében az államnak szolgáltassák be. Ugyanis ba az eredeti bánkutit az idén kisgazdaságoknak is kiadnák, az igen meglassítaná a nemesitett búza elterjedését, mert a gazdák a termelt búzát javarészben felélnék és igy elvonnak a vetéstől, illetve a terjesztés akciójától A nagy- gazdaságoknak kiszolgáltatott eredeti bánbutiból termett búzamennyiséget viszont az állam, mivel azt magának lefoglalta, teljes egészében fel tudja majd használni a nemesített búza terjesztésére. Ezek után tehát azoknak a gazdáknak, akik eredeti bánkutit jegyeztek, nyilatkozniuk kell, hogy hajlandók-e az eredeti helyett má sodtermesztésü bánkutit elfogadni, illetve, hogy megelégszenek e a város által termesz termesztett másodtermesztésü bánkuti búzával, természetesen a vonatkozó feltételek mellett. A városnak ugyanis szerencsére van még körülbelül 10—11 vagon bánkuti nemesített vetőmagbuzája, úgyhogy az összesen mintegy 700 métermázsás igénylést ki tudná elégíteni. A gazdák előreláthatólag elfogadják a város által felajánlott megoldási módot, mert hiszen jövőre az állam ugyanolyan másodtermesz- tósü bánkuti búzát fog kiosztani, mint amilyennel most a városi gazdaság rendelkezik, A cserére vonatkozó bejelentéseket a városházán kell megtenni. Orosházáról jelenük a legjobb terméseredményt. Hét-nyolc métermázsával fizet a bnza holdanként. (A „Békés“ munkatársától.) A vármegye gazdasági felügyelőségéhez érkezett jelentés szerint a búzák 25—30 százalékát a megyében már learatták A legjobb terméseredményt Orosházáról jelentik. Átlagban a búza hozama katasztrábs holdanként 7—8 mótermázsárn tehető, de vannak helyek, ahol egy-egy kereszt 50 kilogrammon felül is ad. Az aratás általában elég nehéznek mondható, amennyiben igen sok vetés a nagy esőzéstől és széltől megdőlt és igy learatása fokozottabb munkát igényel. Ezeken a he lyeken szorulás és rozsdakár is jelentkezett, ezidőszeriuti méretében azonban szerencsére nőm katasztrofális. Az őszi árpa learatása már az egész megyében befejeződött, hozama átlag katasztrá- lis holdanként 10—12 mólertnázsára tohető. A fürdés első idol áldozata. (A „Békés“ munkatársától) Tegnap dél után 5 órakor a Fehér Körös gyulavárii hid- jánál Papp János 33 éves gyulai lakos, gép lakatos, a gyulai Király Filmszínház gépkezelője fürdés közben a vizbe fulladt. Papp János túlságosan kimelegedve ugrott a vizhe, néhány tempót tett, hogy a túlsó partra jusson, mielőtt azonban a partot elérte volna, elmerült. Kétszer felbukkant még, aztán végleg eliűot. Fürdőző társai először azt hit ték, hogy Papp János csak játékból bukott alá a viznek, csak amikor látták, hogy leg utolsó lebukása után hosszabb idő múlva sem kerül újból felszínre, siettek oda, hogy segít ségére legyenek. Segítségük azonban már sajnos, későn érkezett, a szerencsétlen Az állam az egész bánkuti búzatermést lefoglalta magának s igy a gazdák
