Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-07-06 / 52. szám

LXV. évfolyam 556. szám Csütörtök tojni®, 1933 Julius O Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben ..IP GO fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. hirdetési dij előre flzetexdö BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP »Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. llobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára lo fillér. Felelős szerkesztő : iSORAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. képviselőtestület rendkívüli közgyűlése. Gyenge érdeklődés, üres karzat. (A „Békés* munkatársától.) Gyula város képviselőtestülete folyó hó l-én délután rend­kívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen, amely iránt csekély érdeklődés nyilvánult meg, (még csak a karzat is üres volt!) Ottlakdn Tivadar szóé, dem. képviselő kért és kapott napirend előtti felszólalásra engedélyt. Tudomása ezer nt 64 városi képviselő van összesen, hogy lehet tehát, hogy Gömbös Gyula miniszterelnököt 64 aláírással választották díszpolgárrá, amikor biztos tudomása szerint egyetlen egy szociál­demokrata képviselő sem irta alá a választási okmányt ? Egy személyi vonatkozású ügy után, melyben tiltakozik az ellen, mintha Őt Pfaff Ferenc képviselő biztatta volna arra, hogy a piénum előtt a homok gödör-csatornázás ügyét szóvátegye, az inségmunk á'tatást pertraktálja s azt állítja, hogy a munkásfelvóteleknél pro­tekcionizmus érvényesült. Voltak munkások, akiket szinte egyhuzamban hosszú hetekig dől goztattak, akkor, amikor mások egy turnusba sem tudtak bejutni. Nehézményezi továbbá, hogy a város a közmunkákat is sz insógakcló keretében végezteti el. A felszólalásra Varga Gyula dr. polgár- mester azonnal válaszol s tudomására hozza az interpeilálónak, hogy a képviselőtestület nek választott képviselőin kívül ex offició tag­jai is vannak & ezért volt lehetséges 64 alá­írással ellátni a választási okmányt. Ami az insógmunkálatokuál érvényesült protekciót il­leti, arról elismeri, hogy tényleg volt, azon­ban a protektor kizárólag csak a fokozott nyomor, betegség, vagy a sok gyermek lehetett A napirend előtti felszólalás után a tárgy- sorozat első pontját, a volt rendőrségi épület bérbeadását vették tárgyalás alá. Elhatároz ták, hogy a saroképület egy részét a tanfelü gyelőség részére engedik át díjtalanul, másik részét pedig a Nemzeti Egység Pártjának ad­ják bérbe 1200 pengő évi béréit. A tárgy- sorozat következő pontjánál, a Göndccs Nép kertben álló Erzsébet királyné-szobor elhelye­zésének tárgyalásánál igen nagy vita kereke dett. A polgármesteri javaslat ugyanis az volt, hegy egy bizottság állapítsa meg a szobor uj helyét sa maga hatáskörében döntsön ebben a kéidésben. Csete József dr. és Berényi Ármin dr. ezzel szemben azt proponálják, hogy az utolsó szót a szobor áthelyezése ügyébrn a képviselőtestület mondja ki, vagyis az döntse el, hogy a szobor hova kerüljön. Berényi Ár min felszólalása során keseiü hangon állapítja meg, hogy Gyulán sem Kossuth szobor, sem Hősök-szobra nincsen. Csinczár Dezső a pol- •gármesteri javaslatot veszi védelmébe s kifejti, hogy a Hősök szobrának felállítása a mai na­pig éppen azért nem történhetett meg, mert a szoborbizottságnak a helykijelölés kérdésé­ben nem adták meg a végleges döntés jogát Gábor Imre dr. szólal még fel, majd kimond­ják, hogy a szobrot jelenlegi helyétől jobbra helyezik el s hogy közelebbről hová, azt majd a bizottság fogja megállapítani. A tűzoltóság részére 12 nyári vászonruha beszerzését határozzák el, majd nagy lelkese­déssel kimondják Denhoff Emil dr. adóügyi tanácsnoknak a 7 ik fizetési osztályba való előléptetését. Lampel Dezső gőzíürdőtulajdonos tüzifa-.segóiyót az idén is megszavazzák, majd a szikviz adó és husvizsgálati szabályrendelet módosítását veszik tudomásul. A mezőőri já randóságok kóidése körül ismét élénk vita támad. A 'költségvetésben a miniszter ugyanis az érdekelt földtulajdonosokra hárította át a mezőőrök járandóságának viselését, ami ellen K. Schriffert József, Csete József dr., Tits Reinhart, és Csomós János élénken tiltakoznak s azt kívánják, hogy jövőre rá kell bírni a minisztériumot, hogy a mezőőri járandóságok terhét az összpolgárságra hárítsa át. Végül is tudomásul veszik a miniszteri intézkedést, illetve a módosított költségvetést. A telek­könyvi betétszerkesztési munkákra 2000 pengőt iráryoznak elő. az Önkéntes Tűzoltóknak tűzifát szavaznak meg. Vités Losoncsg István kérelmét a mozi-vigalmiadónak a nyári hóna­pokban való elengedésére vonatkozólag eluta­sítják, Tar Antal vezérigazgató helyére pedig a bázigazdálkodást ellenőrző bizottságba K% Kempf Józsefet delegálják. A napközi otthonok segélyezése körül ismét heves vita keletkezik. Erre a célra másfélezer pengő hozatott javas­latba, amely összegből Mazurek Ferenc az állami iskola részére arányosan nagyobb ösz- szeg kiutalását kéri. Harsányi Pál esperes az egyenlő elosztás mellett szóiai fel, mig Ottlakdn Tivadar a napközi otthonok támogatására szánt összegnek 2000 pengőre való felemelését javasolja. Tits Rain hart, Ssentkeressty Tivadar, Csomós János, Róssa Gyula, Erdödi Lajos rj|v Csincsár Dezső, Pfaff Ferenc és Ssabó Ferenc felszólalásai után végül is 2000 pengőt sza­vaznak meg s elhatározzák, hogy azt az edd'gi arányban osztják fel az iskolák között. A közgyűlés 7 éra körül ért véget. Szombaton kisgyülés. »*.~ ­(A „Békés“ munkatársától.) Korossy György főispán folyó bó 8-ára a törvényhatóság kis gyűlését rendes havi ülésre hivta egybe. A gyűlés elé 59 pontból álló tárgysorozat kerül, melyek között 2 gyulai vonatkozású ügy sze repel és pedig: Gyula m. város határozata a villamos 6000 pengő beadott fel­szerződés elkészítéséért befolyt felosztása tárgyában s az ellene lebbezés, továbbá: Gyula m. város határozata a vendéglők stb. Dyitási idejét szabályozó szabályrendelet ügyében Befejeződött a vizsgálat a Homok-gödör- csatornázás ügyében. A („Békés“ munkatársától.) A képviselő- testület múlt év szeptember hó 10-én tartott közgyűlésén a homokkgödör csatornázásának kérdése igen nagy vihart támasztott. Pfaff Ferenc súlyos mogállapitásokat tett s az ügy megvizsgálására miniszteri bizottság lehívását javasolta. Nem az előirt méret szerint készül­tek el a csatornák, mondotta, s a munka át­vételéről sem vétetett fel jegyzőkönyv. Többek hozzászólása után végül is a közgyűlés Schneider Mátyás indítványát fogadta el s az alispánt kérte fel az ügy kivizsgálására. Az alispán a napokban hozott döntést több hónapi alapos és részletes vizsgálat után, megállapítván, hogy történtek ugyan mulasztások, azonban a várost károsodás nem érte. Ezért fegyelmi megindítása nem szükséges, de ha az volna is, a lörvéDy vonatkozó szakasza értelmében, mivel elévülés forog fenn, már nem volna indítható. Az alispáni döntés egyébként a képviselőtestület plénuma elé kerül. Dalárdáink sikere az országos dalosversenyen. 1933. julius 1 és 2. napja, bokrótás nap­jaivá nemesedtek ennek a sírva vigadó árva nemzetnek Nevezhetjük e napokat a magyar dal zarándok utjának is. Minden három év­ben egyszer megindul a magyar dal a legki­sebb magyar faluból is, hogy egy kiválasztott fórumon. — mint magasratörő fényforráshoz zarándokolva, — bizonyságot tegyen arról ország-világ előtt hogy a magyar dal az egész világnak a leggyönyörűbb, a legszínesebb, a legillatosabb lélekvirága. Amig e napok el nem következnek, a dalos berkekben öreg, fáradt dalosok is láthatók, de amikor a ma­gyar dal ünnepnapjai közelednek, akkor eltűn­nek a sáppadt arcok, roggyant térdek, s ilyenkor csak a dalnak, a magyar dalnak szerelmeseit látjuk, amint egyformán vigan, kifeszitett melle), ruganyos léptekkel mennek, menetel­nek „dicsőséget dalolnifajtájuknak. Ennek a nemes versenynek részesei vol-

Next

/
Thumbnails
Contents