Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-01-25 / 6. szám

LXV. évfolyam 6 *%&■» Szerda Ciyala, 1033, január 95 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fül. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára lü fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A modern Ma van a körgát-épités közigazgatási bejárása. elméletek hirdetői legtöbbször csak mosolyog­nak, hol gúnyosan, hol szánakozóu, amikor valaki a géplultura terjedése ellen kifakad s a mai nyonoruságos helyzet egyik felidéző jéül a termelés mechanizálódását tünteti fel. Rombolják talán szét a gépeket ? kérdezik, hiszen ak t or megállna az egész ipari gépe zet s a népek szükségleteit nem lehetne ki­elégíteni. Nem. Géprombolásról még az sem beszél, akit hevessége és türelmetlensége extrómitásokba sodor, az is tisztában van az zal, hogy a civilizáció eredményeire szüksége van az emberiségnek s a fejlődés menetének ritmusát nem lehet anélkül meglohasztani, hogy az idővel meg ne bosszulná magát. Hi­szen vannak gépek, amelyeket ha még nem is találtak volna ki, akkor is sürgősen fel kellene találni, annyira szükségesek. A gépek leállítását, vagy pláne lerombolását senki olyan nem akarhatja tehát, akinek csak egy kis tisztánlátása is van. Ellenben a gépek alkalmazásának, munkáltatásának szabályozá­sát, úgy emberi, mint államvédelmi, továbbá szociális szempontból mindenki olyannak sür­getnie és követelnie kell, aki tisztában van azzal, mit is jelent a gépi munkavégeztetés) hová vezet, mik a következményei; általában aki belelát ennek a kérdésnek egész komp lexumába. A mai termelési rendszernek min­den bizonnyal egyik legnagyobb veszélye az a társadalmi, illetve állami szervezetlenség, amely a mechanizálódás tekintetében világ­szerte fennáll, az a magárahagyottság, az a nekiszabadultság, ami a gépi produkálást jel lemzi, amit a gépre bazirozó nagytőke, saját vesztére, évről-évre mértéktelenebbül kihasz­nál. Ennek a kérdésnek a megoldása van olyan fontos, mint a leszerelésé, sőt az ered ményességö komoly lehetőségeit tekintve még érdemesebb is arra, hogy konferenciázzanak felette, mert hiszen ennek a kérdésnek a ren dezése nagyban és kihatóau hozzájárulna a világ nyugodtabb atmoszférájának megterem­téséhez. Miért nem ellenőrzik a gépek beik­tatását, miért nem kötik a gépek felszereié sét feltételekhez s miért nem veszik olyan adó alá a termelési gépeket, amely adó nem­csak a gép beállítása következtében kenyerét vesztő munkás államra háruló eltartásán ik költségeit fedezné, de amelyben az állam azok hoz az adóösszegekhez is hozzájuthatna, ame­lyektől a munkás keresethiánya következtében elesik ? Miért jusson úgy a feleslegessé vált munkások keresete, mint a munkások kere­sete után az államnak járó adó a vállalkozó Wertheim kasszájába ? Miért mammutizálja a világ mégjobban a nagy tőkét, amiki r a je­lenlegi elosztás melletti termelés csődje amugy- is évről-évre mind pregnánsabban jelentke­zik ? Szomeru jelenség, hegy mindeme felis­merések hiábavalók, hogy például Magyaror­szág hiába határozná el a géperejű termelés kérdésének szabályozását, meg nem valósit* hatná, mert a verseny törvényei úgy hozzák magukkal, hogy azt csak planetáris egyete­mességgel lehet a kívánatos módon meg­oldani. (A „Békés“ munkatársától.) Amint lapunk egyik megelőző számában már meg­írtuk, a város a Galbács kerti nj telep vé­delmére gátat akar emelni, amely gát a vári sánctól a kórház-telepig húzódnék s a II. Rákóczi Ferenc utcánál kapcsolódnék bele a városi vódőgátba. Az államtól sikerült is 15.000 pengőt kapni erre a célra, ez az összeg azonban csak felerészben fedezi az előrelátható költségeket, a másik felét a ki­vetett inségjárulékból kívánja a város fedezni. A gátépítés lehetősége igy, tekintettel az adófizetés lanyhaságára, még a jelenlegi terv­szerinti méretben is, igen kétséges, a magyar városiak kérelme tehát bármily jogos és meg­okolt is, aligha lesz teljesíthető. A nagyobb (A „Békés“ munkatársától.) Annak idején a Sulgó, amikor megkezdte a bekap­csolás munkálatait, azt az ígéretet tette, hogy a város egyes részeit még 1932. év folyamán bekapcsolja a váltakozó áramú háló­zatba. Ezt az ígéretét különféle okokból, de főképpen a távvezeték megépítésének akadá­lyaiból kifolyólag nem tudta betartani, annak ellenére, hogy igen kedvező volt az időjárás egész január közepéig az építkezés számára. Teljes erővel folytatott munkával a késede­lem egy részét az időjárás kedvezése folyíán mégis sikerült behozniuk, úgy hogy kedden (A „Békés“ munkatársától.) A gyű lai Rotary club meghívására Eöttevényi Olivér folyó hó 21 ód Gyulára érkezett s este 8 órakor a Békésmegyei Kaszinóban »A kül­földi konferenciákon szerzett tapasztalataim és a revízió kérdése« címmel nagysikeiü előadást tartott. Az előadó értékes személye és témá­jának érdekessége igtn sok részvevőt vonzott a bankettre. Az összejövetel vendégszónokát a club nevében Márky Barna dr. alispán üdvözölte, majd átadta a szót Eöttevényinek, aki mintegy háromnegyed órás, rendkívül ér­dekes beszédében a külföld Magyarország iránti magatartásával, a békekötés idején való és mostani hangulatával foglalkozott. Tiz év­vel ezelőtt Mtgyarország teljesen ismeretlen volt külföldön s a hangulat velünk szem­területet felölelő körgát megépítése ugyanis mintegy 18.000 pengő költségvetési többletet jelentene, amire pedig a városnak jelenleg semmi fedezete nincs. A közigazgatási bejá­rás ennek következtében ma a városi mér­nöki hivatal terve értelmében történik meg, meghallgatják és jegyzőkönyvbe foglalják azonban a meghívott és megjelenő érdekeltek kívánságait is, és a tervet a kívánság figye­lembe vételével ismét elkészítve, jóváhagyás végett újból felküldik a földmivelósügyi mi­nisztériumnak. A munkálatok megindítása szempontjából egyébként az újra kezdődő aktu3 semmi hátrányt nem jelent, mert a gátépítést addig, amig a téli fagyok tarta­nak, meginaitani amúgy sem lehetne. este a Nagyrománvárost már be tudták kap­csolni a váltakozó áramú Salgó-hálózatba. A vezeték építési munkálatai különben a többi szakaszokon is nagy tempóban folynak, az utcai vezetékek nagy részét már fel is sze­relték, úgy hogy a városi telep árama már ezeken az uj vezetékeken is fut a fogyasz­tókhoz. Annak, hogy egyes útvonalakon a világítás gyengébb, mint volt eddig, az a magyarázata, hogy a Salgó-vezeték vékony drótjaiban a városi vezeték nagy ellenállásra talál és igy meglehetősen legyengülve jut a lámpákba és készülékekbe. ben kifejezetten rosszindulatú és lekicsinylő. Intenzív munkával éltől'ött, hosszú tiz esz­tendő kellett hozzá, hogy Euiópa rólunk al­kotott hamis fogalmait megdöntsük. Mi már egészen más a külföld álláspontja velünk szemben, sok nemzet idegenkedését egyenesen őszinte szimpátiává tudtuk változtatni, további munkára azonban még mindég igen nagy szük­ség vau. Itt tud belekapcsolódni a Rotary club a magyar igazságért való céltudatos munkába. Ha nem is club-tevékenységgel, mert hiszen a Rotary alapszabályai értelmé­ben nem politizálhat, de .» club tagjainak személyi összeköttetéseivel. Az előadónak értékes szavaiért Uhr in László dr. vm. II. főjegyző mondott rövid, lelkes szavakban köszönet«!. Kedden este kapcsolták be az első hálózati szakaszt a Salgó áramába. Eöttevényi Olivér nagysikerű előadása a gyulai Rotary-club bankettjén.

Next

/
Thumbnails
Contents