Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-06-22 / 48. szám
LXV. évfolyam 48 szám Csütörtök Gyula, 1933 junfus 33 Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. „Az egyszeri falusi tanító fia számíthat a magyar paraszt hazáját szerető szivére.“ A Nemzeti Egység Pártjának gyulai zászlóbontása. (A „Békés“ munkatársától) Gyula város országos vonatkozású politikai életében vasárnap délután igen jelentős és nagyszabású esemény történt; a Nemzeti Egység Pártjának gyulai csoportja zászlóbontó nagygyűlést tartott. A gymésre leutazott Sstranyavssky Sándor, az országos párt elnöke is, külön érdekességet és fokozott jelentőséget adva ezzel a zászlóbontás nagy érdeklődéssel kisért eseményének. A délután két órára hirdetett gyűlésre már jóval a kezdett előtt nagy csoportokban igyekeztek az emberek A pavilion nagyterme rövidesen megtelt, úgy hogy a hallgatóság nagy része már csak kinn a szabadban, mega- fonon keresztül hallgatta az elhangzó beszédeket. A megjelentek soraiban ott lehetett látni minden számot tevő tényezőjét a város társadalmi és politikai életének, továbbá rang és felekezeti különbség, sőt politikai pártállásra való tekintet DÓlkül mindazokat akik érdeklődéssel viseltetnek a politika iránt. Az Erkel Dalkör megnyitó éneke után Blahó Dezső dr. pártiitkár felolvasta Gömbös Gyulának Schneider Mátyás elnökhöz és hozzá, mint párttitkárhoz intézett levelét, majd Schneider Mátyás tartotta meg székfoglaló beszédét Bevezető szavaiban meleg hangon üdvözölte Sztranyavssky Sándort és a megjelenteket, majd Gömbös Gyula kormányra jutása idejének politikai atmoszféráját ismertette s körvonalazta azt a munkaprögrammot, amelyet a kormányelnök a nemzeti egység létrehívásával meg akar valósitaniyMeg akarja tisztítani a köz mentalitását azoktól a téveszméktől, amelyekkel szemben Olasz és Német ország oly radikálisan és eredményesen léptek fel. Demokratikus szellemben újjá akarja alakítani a nemzet életét, ledönteni az egység útjában álló válaszfalakat s megteremteni a munka érdem szerinti értékelését. Azt akar ja, hogy minden kéznek, úgy az ekeszarvat szorító kérges paraszti tenyérnek, mint a kalapácsot forgató munkás kéznek meglegyen a becsülése épp úgy, mint a legapoltabb kéznek, mert ez nemcsak osztályérdek, hanem az egységes nemzeti életűek is feltétele, tehát egyetemes érdek. A születés arisztok ratizmusa megszűnik igény lenni s helyét a rátermettség arisztokratizmusa foglalja el. A továbbiakban a széthúzásról beszél s kárhoztatja, hogy amikor külellonsógekkel teljesen körül vagyunk véve, akkor vannak, akik a belpolitikai egységet pártpolitikából vagy önzésből megbontják s ezáltal a nemzeti akarat és fellépés energiáját csökkentik. Az ezeréves Madyarországhoz csak az egység útja vezethet. Szavait a nemzeti egység, a revízió, Nagymagyarország és Gömbös Gyula éltetésével fejezte be A lelkes tűzzel elmondott szavak a tiszta meggyőződés és a meggyőzés erejével ha tottak. A szók foglalás után gróf Pongrács Jenő, országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, köszöntötte Sstranyavssky Sándort s néhány rövid szóban ismertette azokat az érdemeket, amelyeket Sstranyavssky a város érdekében való mindenkori készséges intervenciójával szerzett magának. Kérte további pártfogását a trianoni békediktátum és a rozsdakár csapásai alatt küzködö város részére, majd a társadalmat rang és felekezeti különbség nélkül való együttműködésre szólitotta fel. Nem személyi, vagy párpolitikai szempontokról és célról van szó ebben a kérdésben, hanem a nemzet jövőjéről. Nem párt és párt közötti választásról, hanem annak eldöntéséről, hogy milyen legyen az ország zászlaja: háromszinü-e vagy pedig vörös rongy ? A lelkes éljenzéssel fogadott közvetlen szavak után Sstranyavssky Sándor mondott közel egy órás, rendkívül hatásos beszédet, érvek sorait vonultatva fel s a töretlen logika vonalán vezetve mondatait, annak bizonyítására, hogy az egység nem pártprogramul, hanem a nemzet életfeltétele Megköszönte az üdvözléseket, tolmácsolta Gömbös Gyula miniszterelnök üdvözletét, majd a baráti érzés és nagyrabecsülés hangján Pongrács Jenő gróf érdemeit méltatta s elismerése zászlóját előtte meghajtva kívánta, hogy a hazafias és lelke sen tevékeny képviselő és a város továbbra is értsék meg egymást Uiána ismertette azo kát a terveket és célkitűzéseket, amelyek a miniszterelnököt és a kormányt munkásságukban vezetik Beszéde elején rámutatott arra, hogy a nemzeti egység megteremtése nélkül nem lehet a mai nehéz időkben a nemzet jövőjét kiépíteni s a sokat szenvedett nemzetet egy biztosabb jövő számára fenntartani. — Sem nem igazságos, sem nem tárgyilagos bírálat az, — mondotta többek között — amely a kormányt teszi felelőssé a nehézségekért s a gazgasági válságért. A Gömböskormány elmúlt nyolc hónapi működése becsületes és szorgalmas munkában telt el Mél tatta az Ausztriával, Csehországgal és Németországgal körött megegyezéseknek mezőgaz• gasági kivitelünk szempontjából való jelentő ségét, majd ismertette a kormányzatnak a mezőgazdaság megsegítésére tett intézkedéseit. — A kormány gondoskodott arról, hogy a kenyér ára hét fillérrel olcsóbbodjék s a szükséges fedezet előteremtése érdekében a magyar ipari és kereskedelmi életnek azokhoz a tényezőihez folyamodott, akiknek még a mai időkben is vannak feleslegeik, mert elő nyösebb^n tudnak termelni. A kormány tehát onnan vett el, ahonnan volt miből e!venni> oda adott, ahol arra szükség volt s nem vett el azoknak szájából, akiknek még mindennapi kenyérre is nehezen telik. — Sokan kérdezik most, mi lehet a háttere a miniszterelnök berlini utjának, milyen rejtett célok lehetnek e mögött ? Ha az ember kissé komolyan vizsgálja Európa térképét, önmagától könnyen rájöhet arra, hogy milyen kézenfekvő okai voltak a miniszter- elnök látogatásának — Legutóbb négy nagyhatalom ült ösz- sze s közülük a velünk barátságos, s irántunk igazságosan érző Olaszország indítványára olyan megállapodást kellett volna elfogadníok, amely a mi reményeinknek és igazságos törekvéseinknek valóra váltását is jelentette volna. A szembenálló hatalmak addig csomagolták a becsületes reális árut, amíg sok minden került a csomagba, de éppen a tervezőnek eredeti szándékából legkevesebb. — Ilyen körülmények között szükségünk van arra, hogy az említett négy nagyhatalom közül legalább még egynek rokonszenvót meg nyerjük, azét, melynek sorsa sok tekintetben, közös a mi sorsunkkal. Talán ez az egyik magyarázata annak, hogy a miniszterelnök ur Berlinbe ment. Elment azért, hogy megnyerjen egyet a nagyhatalmak közül a magyar gondolat, a magyar jövő számára, hiszen egy kdeocmiliós nép számára nem jelentéktelen egy hetven- miliiós nemzetnek jóindulata és támogatása — Magyarország földrajzilag közelebb fekszik Németországhoz, mint szomszédos államaink, kézenfekvő tehát, hogy Németország elsősorban tőlünk vegye a mezőgazdasági terményeket. A takarékosság is emellett szól, hiszon olcsóbban kapom azt, amit közelebb kapok. A másik oka tehát a miniszterelnök utazásának a megértés oly módjának keresése, amely uj levegőt jelenthet gazdasági életünknek — A jóindulat és a gazdasági megértés keresése lehettek tehát azok az okok, amelyek miatt Gömbös Gyula Berlin felé tekintett, a legkevésbé azonban az, amire talán sokan gondoinak, hogy olyan dolgokat másoljon a nemzet számára, amelyek másutt jók lehetnek és be is válhatnak, a magyar nemzet lelkűidével azonban ellentétesek Nem misztikumért ment a miniszterelnök Berlinbe, hanem realitásokért, ez is bizonyítja, hogy tudatában van annak a történelmi felelősségnek és kötelességnek, amely vállaira nehezedik. Gömbös számíthat a magyar paraszt acélos harjaira. Sstranyavssky Sándor beszédét hosszantartó tapssal és óriási éljenzéssel fogadta a naggyülés közönsége, majd Góg András, a gyulai gazdák nevében mondott beszédet, hangsúlyozva, hogy Gömbös Gyula, az egy szerű falusi tanitó fia, számíthat nemzetépitő munkájában a magyar paraszt acélos karjaira, természetes józan eszére és hazáját szerető szivére Köllő Gábor vármegyei párttitkár rövid, de hazaszeretettől izzó, lelkesült bemutatkozó beszédét nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadta a naggyülés, majd elhatározták Schneider Mátyás elnök javaslatára, hogy Gömbös Gyulát, a párt vezérét táviratban üdvözlik. A gyűlésen mintegy 3000 ember vett részt tfei a „Hint
