Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-06-18 / 47. szám

2 Békés 1933 juoius 18 A Gyulai Kisgazdákhoz! Irta: Góg András. Gömbös Gyula miniszterelnök ur kije­lentette, hogy a legközelebbi országgyűlési képviselő választás titkosan fog megtörténni. A kormány a gyűlés tilalmat felfüggesz tette, ennek nyomán valószínű, hogy egyes politikai pártok hatványozottan fognak neki a szervezés munkájához, hogy az eljövendő titkos választáson minél eredményesebben vehessék fel a küzdelmet. Az ország lakosságának 70 százalékát kitevő őstermelő társadalma szervezetlenül, szétszóródottan áll, melyből minden politikai párt igyekszik magának lekapcsolni annyit, amennyit csak bir. Ilyen formában az a hatalmas erő, ame­lyet együttesen kópviseloek, szétforgácsolod ik, súlytalan lesz. Hogy ez meg no történjen mi a teendőnk ? Egy politikai pártba tömörülni és a tá­boron belül harcolni érdekeink megvédé­séért ! De hát melyik táborban van nekünk gazdáknak igazi helyünk? Azt hiszem senk- sem gondolja, hogy a szociáldemokrata párt­ban, mert hiszen tk a legutóbbi városi kép­viselő választáskor ama fényükkel, hogy még tárgyalásokba sem bocsátkoztak velünk, be­bizonyították, hogy bennünket kutyába sem vesznek. Az apróbb politikai pártokat nem említve, nekünk gazdáknak a Gaál Gaszton-félo kis­gazdapárt a legszimpatikusabb az ellenzéki pártok közül Ha az ország kisgazda társa dalma ennek a pártnak a zászlója alá tömö­rülne, akkor a kormánypárt kapna egy hatal­mas ellenzéki tábort. Kérdés, hogy kívánatos e ma, hogy egy hatalmas ellenzéke legyen egy olyan kor­mányzópártnak, mint amilyennek ón látom, a Nemzeti Egység pártját ? Határozottan állítom, hogy nem kívá­natos 1 Nem, mert ez megbénítaná, meg akasztaná a komoly építő munkát és az or szágháza Dem a nemzeti jólét alkotásának a műhelye lenne, hanem a politikai pártok csatatere. És úgy járnánk, mÍDt a háború alatt a központi és az ántánt hatalmak katonasága Verdunnál. A két vezérkar itt mérte össze tudását, katonai zsenialitását, itt jöttek rá, hogy az ellenfelet nem lehet csak úgy egyszerűen lehengerel«!, de ez a megösmerós néhány százezer katona életébe került, anélkül, hogy valamelyik fői számottevő előnyt tudott volna magának kiverekedni. Az osztrák-magyar monarchia fennállása idején indokolt és a kormánypártnak szük­sége is volt egy erős ellenzékre, mert csakis ennek a segítségével és a vele való takaród- zásával tudta a kamarilla mérhetetlen étvá­gyát redukálni. Ma azonban, amikor ezek az okok nem állanak fenn, határozottan káros volna a test­vérimre, mert ennek csak a nemzet vallaná kárát, mert azonkívül, hogy megnehezitenó a komoly épitőmunkát, nem közömbös az sem, hogy kifelé miiyen egységet mutat a magyar nemzet. Da nincs is ma már a nemzeti egység és az ellenzéki pártok között lényeges kü­lönbség. mert azokat a programmokat, ame­lyek az ország és a nemzet érdekében meg­valósitandónak kívánatosak, Gömbös Gyula mi­niszterelnök ur a programmjába bevette. A miaiszterelnök ur azt mondotta, hogy valamikor fogadalmat tett a mi vezérünknek, boldogult Nagyatádi Szabó Istvánnak, hogy nem fogja elhagyni a magyar parasztot. Ed­digi kormányelnöki működésével bebizonyí­totta, hogy ezt a fogadalmat be is tartja. A kamat redukció, a gazdamoratórium, az adók kíméletes behajtása stb mind azt bizonyítja, hogy igenis nem hagyott el ben nünket. Ezenkívül igyekszik a mezőgazda­ságnak piacot teremteni. Ennek az eredménye volt az is, hogy a legutóbbi gyulai vásáron az állatok 75 szá­zaléka elkelt emelkedett árakon. Ennek az eredménye, hogy ma már a jó bikáknak kiló­jáért 50 fillért is lehet kapni, holott nemrég még 25 fillérért sem tudtuk eladni. A gazdatársadalomnak saját maga iránti kötelessége, hogy ezt az embert támogassuk, minden erőnkkel legyünk neki segítségére a mi mentésünkre indított küzdelmeiben. Ezek az elgondolások vezetnek engem arra, hogy ón aki soha életemben nem tar­toztam egyetlen politikai párthoz sem, most beléptem a Nemzeti Egység pártjába, és arra kérek minden gyulai kisgazdát, hogy lépjen be a pariba, hogy a pártban is segítségére lehessünk a Miniszterelnök Urnák. Minden közéleti ténykedésem mindig a kisgazdatársadalom jobb létére irányult, most is tisztán oz az indok vezet és erős a hitem, hogy jót cselekedtem. Ma vasárnap lesz a Nemzeti Egység pártjának gyulai zászlóbontása. Ugyan akkor lesz az országnak több miit 200 városában és községében. Gyulát ezt a szegény jelentéktelen határ­szód várost az a különös megtiszteltetés érte, hogy maga a Nemzeti Egység pártjának or szagos elölne Sztrauyavszky Sándor ur Öexel- lenciája fog lejönni a zászlóbontásra. Legyünk ott mindnyájan kisgazdák, hogy láthassa, bogy mi is élünk ós hogy Gyula nem csupán tisztviselő város, de itt ól egy nagy tömeg becsületes, dolgos, kisgazda osz­tály is, amely helyet kór a nap alatt.' Sztranyav5Ztsy Sándor a gyulai sir! (A „Békés“ munkatársától.) Ma délután 2 órakor a Nemzeti Egység Pártja a Göndöcs népkert pavillonjában zászlóbontó nagy-gyü lést tart az alábbi programmal: 1. Magyar Hiszekegy, énekli az Erkel Dalkör, 2. Titkár felolvassa a Vezér elnöki meg bizó levelét. 3 Elnöki székfoglaló {Schneider Mátyás városi elnök tartja.) 4 gróf Pongrács Jenő országgyűlési kép­viselő üdvözlő beszéde 5. dr. Sstranyavssky Sándor a Nemzeti Egység Pártjának orsz. Elnöke, zászlóbontó beszéde. 6 Góg András a gyulai gazdák nevében üdvözli az országos elnököt. 7. Aleloökök ós titkárok választása és fogadalom tétele. 8. Költő Gábor központi vm. titkár záró­beszéde. 9. Himnusz, énekli a Ref. Dalkör Véres családi dráma Szentpál- falván két halottal. (A „Békés“ munkatársától) Szerda este 9 óra után Szentpálfalván véres családi dráma történt. Lőrincs Mihály 26 éves szobafestő- segéd revolverrel lelőtte spósát, Déssi Mihály 53 óvos nyugdíjas vasúti altisztet, súlyosan megsebesítette anyósát, Déssi Mihálynét s könnyebben felesége 15 éves öccsét, Dézsi Bélát Majd kirohant a házból. hogy elmene­kült feleségét felkutassa s azt is lelőjje, ez a szándéka azonban nem sikerült, mert a meg­rémült fiatalasszony messze elfutott, úgy, hogy nem találhatta meg Ekkor aztán maga ollon fordította a fegyvert s két lövéssel vé­get vetett az életének Úgy ő, mi it Déssi Mi­hály a lövésektől azonual kiszenvedtek, Dézsi Mihálynó súlyos melkasi sérülést szenvedett, mig Déssi Béla polg. isk. tanuló csak a kar­ján szenvedett kisebb sérülést. A véres családi dráma előzményei a következők. Lörincz Mihály újvári lakos 26 éves szobafestősegód a múlt esztendőben sze­met vetett a rendkívül csinos ós szorgalmas Déssi Ilonára, Déssi Mihály Dyug. vasúti al­tiszt leányára A leány kezét rövidesen meg is kérte ós a szülők, bár nem valami nagy örömei, de jövendő boldogsága reményében mégis hozzáadták a leányukat Lőrinczbez. Tavaly novemberben volt az esküvő Likast a leány szüleinél kaptak ós az öregek más tekintetben is segítségére voltak a fiatal pár­nak. A boldogság azonban csak futó vendég volt az uj házasok életében, mírciusbau a fiú már otthagyta fiatal feleségét, Kiköltözött Ujvánbin lakó testvéréhez s azt akarta, hogy az asszony is költözzék el szüleitől hozzá A fiatal asszony azonban nem akarta otthagyni szüleit, nem akart Újvárba kiköltözni. A fiú állandóan kapacitása, unszolta, azon­ban hiába felesége hajthatatlan maradt. Szerdán este Lőrincs Mihály kerékpá­ron bejött. Újvár.ból Szentpálfalvára felesége szüleihez, illetve feleségéhez ós fái 9 óra táj­ban bekopogtatott a családhoz. Leültették, beszélgetni kezdtek vole s a fiú rövid beszél­getés után ismét a maguk dolgára terelte a szót. Kérte a szülőket, engedjék hozzá a leá nyukat, majd az asszony felé fordulva őt is kérlelni kezdte. Lőrinczná azonban nemet mondott, mire a fiú felöltője zsebéből revol­vert rántott elő s a feleségére fogta. Mikor Déssi Mihály ezt meglátta, vejóre vetette magát, hogy a rómtettet megakadályozza. A megré­mült fiatalasszonynak sikerült is elmenekül­nie, ő azonban holtan maradt a küzdőtéren ; Lőrincz revolverével a hasába lőtt, majd még egyet a koponyájába, úgy hogy azonnal ki szenvedett. A vértől szinte őrjöngővó lett fia­tal ember ekkor anyósa után lőtt, akinek a golyó a jobb lapockája alatt fúródott a há­tába, majd a kis 15 éves Déssi Bélát is meg­sebesítette, akit a lövés a karján talált Vak dühvei ezután elmenekült felesége után ve tette magát, hogy vele is végezzen. Végigku­tatta a bokrokat, három golyót be is lőtt a bokrok közé, felesége azonban akkorra már az állomásépületbe futott s így benne kárt nem tehetett. Lőrincs egy darabig szaladt a felesége után s kiabált utánna, majd megfordult és visszafelé kezdett futni. A Dobozi ut és a vasúti sínek között lévő saroknál aztán elő­vette revolverét, a kiürült tőltónytartóba újabb két golyót tott ós önmagával is végzett.

Next

/
Thumbnails
Contents