Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-06-08 / 44. szám

3 Békés 1933 juaius 8 gyiíani, de különösen az elmegyógyászatban specialista. Hurokra is egy ilyen elmegyógyá szati esete juttatta. Bujdosó Ferencnó, aki Kötegyánban la­kik, egy dobozi asszony ajánlására még 1928- ban felkereste Kozmát gyulai lakásán s kérte, hogy férjét, aki elmebeteg, gyógyítsa meg. Kozma vállalta is a megbízást és a hiszékeny asszonytól az általa szállított „gyógyszerekért“, azzal a megokoiássa), hogy azok drága, kül földi szerek, igen borsos árakat kért. Négy­száz, hatszáz pengőt, majd később kisebb részletekben mintegy kétszázat, úgy hogy az értéktelen és minden haszonnélküli kotyvasz- tékért cca. 1200 pengőt kapott. Bujdosónó bankkölcsönt vett fel, hogy a „jeles tudós“-t ki tudja fizetni. Mindezt azonban hiába tette, mert beteg férjén sehogysem akartak jelent­kezni a gyógyulás jelei, sőt annyira nem, hogy még ma is a gyulai elmekórház lakója. Bujdosónó a kölcsön kamatjait nem tudta fizetni, az' Ígért javulás sem következett be, azt mondta tehát Kozmának, hogy adjon vissza a pénzből, mert különben elárverezik Kozma Ígért is fü-fát, pénzt azonban csak nem adott, úgy hogy Bujdosónó aztán csalás miatt feljelentette. Dobozról, Gyuláról, Kötegyánból és a környékről a tanuk egész serege vonult fel, ami azt mutatja, hogy a kuruzslásnak ma, a modern XX-ik században is még mindég igen termékeny talaja vau a hiszékeny emberek körében. Kozma a tárgyaláson, bár a tanuk eskü alatt igen terhelő vallomást tettek, konokul tagadott. Volt tanú aki azt vallotta, hogy jó pén­zért Kozma prókátorságot is vállalt, s volt is, aki megbízást adott neki. mert a nép, amely mágikus orővel ruházta fel, úgy gondnta, hogy „üsyvód is tud lenni“, s ördöngös tudo­mányával diadalra tudja vinni a rábízott ügyet. Prókátorságon, kuruzsláson kívül azon­ban babonázással és bübájossággal ss foglal­kozott, megszárított és porrá tört éti csigát és galambfióka szivet használván egytb-k kö zött, ha nem is eredményesen, de kétségtele­nül busás haszonnal. Nem vetette meg azon­ban a kerítést és más tiltott gyümölcsök it sem s hogy mindezt m lyen széles alapokon végezte, muta'ja az, hogy házat is vett ma­gának A bíróság folytatólagosan elkövetett csa. lás bűntettében mondotta ki bűnösnek s ezó rt másfél évi börtönre és 5 évi hivatalvesztósro s politikai jogainak felfüggesztésére, feleségét pedig, aki a különféle manipulációknál neki segédkezett, 7 hónap: börtönre s 3 évi h>va falvesztésre Ítélte s elrendelte Kozma azonnali letartóztatását Az ügy felebbezós folytán a szegedi táblához kerül Gyula összes udvarain tisztasági razzia lesz. (A „Békés“ munkatársátél.) Általánosan tudott dolog, hogy a nyári ragáiyos bttegsé- gek kórokozóit legnagyobb részben a legyek terjesztik. Azok szedik fel a különféle hulla­dékok ró), piszkokról s hordják lába kon, pot­rohúkon át élelmiszerekre s az emberi testre. Szükséges ezért, hogy a legyek tenyósztelepét megszüntessük, illetve hogy a különféle hul­ladékokat úgy kezeljük, hogy azok a legyek részére ne legyenek hozzáférhetők Ezzel nem­csak azt lehet elérni, hogy a legyek a kór okozókat nem szedik fel és portálják, hanem azt is, hogy maguk a legyek sem szaporod nak olyan mértékben mint az a szabadon he verő hulladékokon különben rohamosan tör tenne. A legyek elleni védekezés szempontjá­ból az ugyan's kevés, hogy raózgás papirost akasztunk fel a konyhában és szobákban, mert hiszen az a légy, amely esetleg később rá is ragad a lógypapirosra, előbb rendesen beröpködi az egész lakást, egész csomó élel­miszert összemászik s minekutána már így valósággal lerakta a kintről behozott kóroko­zókat, kerül csak lópre. Nem a lakásban kell tehát kezdeni a légy pusztítást, hanem kinn az udvaron, a hulladéktelepeken, ólakban és egyéb helyeken. A légy a tisztátalanságban tenyé­szik, szükséges ezért, hogy az udvarokon min­den tekintetben a legnagyobb tisztásig ural­kodjék. vitéz Takácsi) Lijos dr. tisztifőorvos, tekin­tettel arr8, hogy a gyümölcsórés, s vele a nyári ragályos betegségek fellépésének ideje közeledik szigorú rendeletet adott ki a város összes udvarainak tisztasági megvizsgálására. A vizsgálatot rendőri segédlettel a tűzoltók végzik. A vizsgálat igen részletes, mindenre kiterjedő lesz s annak eredményéről a tűzoltók a tiszti orvosi hivatalnak jelentést tesznek. Amennvibea valahol Usztátalanságot tapasz­talnak, illetve amely udvaron nem találják a kívánalmak szerint rendbmaz ólakat, istállót, szeméttelepeket és emésztő gödröket, ott a tulajdonost felszólítják, hogy 3 nap alatt az udvarát hozza rendbe Ha az udvart 3 nap múlva sem találják rendben, úgy a tulajdonos ellen kihágási eljárás indul. Nyolc millió csemete vár kiültetésre. Az alföld fásításához fűződő fontos ér­dekekre tekintettettel, törvény látott napvilá­got, s e törvény alapján az alföldi vármegyék is megalkották szabályrendeleteiket. Várme­gyénk alispánja szintén adott ki rendeletét, hogy a polgármesterek és községi elöljárósá­gok a fásítást még nagyobb lendülettel igye­kezzenek keresztülvinni. Ennek megfelelően szorgalmazzák a leg­teljesebb mértékben a birtoktestek körül- fésitását, illetve az azt helyettesítő erdősítést. A békéscsabai m. kir erdőhivatal nagy arányú előkészületeket tett arra nézve, bogy a fásí­tások cél.át szolgáló csemetékről gondoskodjon. Közei nyolc m Ilié csemete áll rendelkezésre, mely az ősszel kiutalásra kerülhet. Az erdő- hivatal a napokban kereste meg az aiispání, s kérte, hogy a csemeték igénylésére vonat kozo hirdetményt a polgármestereknek és a községi elöljáróságoknak adja ki. Egyben utasítsa nevezetteket, hogy az őszi igénylésre vonatkozó kimutatást juhus végére terjesszék be az erdöäivatalhoz. A vonatkozó hirdet­ményt és kimutatást az alispáni hivatal a polgármestereknek és községi elöljáróságok­nak kiudte. Az alispáD most kiadott ren­deletével elrendeli, hogy minden félévben az elvégzett fásításokról, valamint erdősítésekről a hatóságok terjesszenek hozzá be részletes kimutatást. Felhívta továbbá a polgármeste­reket és községi elöljáróságokat még arra is, hogy a fásítás terén magukat kitüntetett egyé­nek nevét szintén jelentsék be. A jövőben a békéscsabai eidőhivatal az egyes községek­nek kiosztott facsemeték mennyiségéről szin­tén kimutatást fog az alispánhoz beterjesz­teni. Az erdősítéshez, fásításhoz fűződő nagy érdekekre tekintettel magunk is a legmesz- szebb menő módon ajánljuk a lakosságnak, hogy minden szabad, parlagon heverő terüle­tét tanyáját, szérüskertjót stb. fásitsa. Ezzel önmagának s a köznek tesz jót. A fásítás nem kíván anyagi áldozatot, s vele a nem­zeti vagyont mégis gyarapítani lehet. A fásí­tás terén az utóbbi években azt tapasztaljuk, bogy a lakosság annak fontosságát átlátva, dicséretes munkát végzett, amelyet azonban nemcsak kívánatos, de szükséges is fokozni, mert csak ezzel lehet a törvényben előirt, illetve megvalósítani szándékolt üdvös ered mónyt elérnh Ha a lakosság csak ee-y kis szorgalmat is kifejt e téren, nagyon szép ered­ményt lehat elérni s ennek révén tűzifa és szerszámfa szükségletünk nagy részét ma­gunk termelhetjük Ezzel pedig külkereske delmi mérlegünket is megjavítjuk, aminek trianoni helyzetüakb m színién nagy fontos sága van Pomucz couíra PMf. (A „Békés“ munkatársától.) A gyulai kir járásbíróságon tegnap délelőtt volt a tárgya­lása annak a rágalmazási pernek, amelyet Pomucz városi napidijas tisztviselő indított Pfaff Ferenc ép tesz ellen. Potnucs a pert a/órt indította, mert Pfaff Ferenc azt biresz- telte róla, hogy ő a román megszállás 'dejón román katonákkal magyar embereket bántál utaztatott, azért, mert azok, amikor ő a Komló helyisógébin táncilóknak megtiltotta a magyar nótát és magyar íáneot, ellensze güitek és felszólalása ellen tiltakoztak. Pfaff Ferenc vádlott előadta, hogy ő csak azt a levelet mutatta meg néhány embernek, amelyet több aláírással eiíátottan még 1927-ben kapott. Ebben a levőiben áll az, hogy Pomucz a megszállás időjén a Komló helyiségében ro­mán katonák tár-aságában megjelent s az ott táncoló magyaroknak odakiáltotta, hogy most már elég volt a magyar táncból s az ellene nitakozó Szigeti Mihályi arcul ütötte. Steiner Frigyes. Ehrenfeld Salamon és Kertes György tanúvallomása Pfaff Ferenc állítását igazolták, vagyis, hogy ő ctak a Magyar Al­földben megjelent nyilatkozat után publikálta szükebb körben a levél tartalmát cs ‘akkor sem élőszóval, hanem csak megmutatta a már említet levelet. A védelem bizonyítást aján lőtt fel, tanukat nevezőit meg a lovóibdi ál­lítás valódiságának bizony tására s a magán­érdek mellett inár csak közérdekből is kérte, bogy a bíróság a valódiság bizonyítását ren­delje el Vitéz Láng Ernő dr, járásbiró helyt adóit a kérelemnek, a bizonyítást elrendelte és a tárgyalást folyó hó 2l-óre elnapolta. A Szociális Missziótársulat. gyulai szervezete 1933. évi junius hó 11-én, vasárnap este 8 órakor az Érkel Ferenc szín­körben Schubert-estet rendez, melyre Gyula város közönségét mély tiszteletté meghívja. Műsor: 1. Schubertról pár szó. Felolvassa: Gally assy Béláné. 2. Schubert: Soirée de Vienne dallamára tán­colnak : Császár Erzsiké és Babszy. 3. Schubert: A határkő. Énekli: Kukta Ferenc. 4. Balett. Schubert: Soirée de Vienne zenéjére táncolja: Hermánál) Ottika. 5. Schubert: Impromiu. Zongorán előadja: Kovalszky Róbert dr. 6. Schubert: a) Ima. b) Az esti fény. c) Tavaszi hit. d) Májusi dal. Előadja a Cecilia Énekkar. Vezényel Huszár László karnagy. Szünet. 7. Schubert—Berthé : Három a kis lány. Egy­veleg. Előadja a rom. kai. Reálgimnázium zenekara. Vezényel: Károlyi Gábor. Felvonulás. Kosaras tánc: Frailer Giziké, Tury Judit, Róhlik Anna, Tamisa Lujza, Micsinay Erzsé­bet, Baráth Rózsi, Hőgye Ilona, Fáry Nelly, Merza Cila, Nyáry Évi, Ungváry Ella, Fodor Teri, Hegyi Erzsi, Soltész Nelly, Deim Mar­git, Steigervald Margit, Endrész Nusi, Se­bestyén Teréz. Legyezős tánc: Gróh Magda, Safáry Lilly, Tury Bäby, Exner Izabella. Árva a ház. Ének és tánc: Kopasz Tusi, dr. Szabolcs Richárd. Menuette: Elek Csöpi—Polónyi Puby, Bara- nyik Baba—Jockel Józsika. Menuette : Ungváry Ella—Márky Géza, Nyáry Éva—Felföldy Barna, Tury Judit—Borsos Ottó.

Next

/
Thumbnails
Contents