Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-06-04 / 43. szám
LXT. évfolyam 43. szám. Vasárnap 6tynla, 1333 junlus 4. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A Szentlélek az egyetlen láng, amely meggyujthatja az egyetemes szeretet láklyáit, a Szentiélek az egyetlen hőségü, autogen láng, amely felolvaszthatja a szerc-tetlenség, az önzés acélkapuit, a hideg gőgű és minden kérlelő fájdalommal szemben gonoszul süket pokoli kapukat. A Szentlélek az a bátorság, mely madarakkal fészket rakat az ágyucsövekbe s az az erő, amely nemzetek és kijátszottak testén és kezén szétmorzsolhatja a jogos falat után mozdulás acélos, sorvasztó kalodáját. A Szentlélek az a jóság, amely a maga felé hajló kezekbe kisebb kenyeret ad, mint a részeltetőkbe s az az egye ti én fegyver, amely liliomból való s mégis acélosabb az acélnál. A Szentlélek maga az Isten akarata szerint való élet, amely csak egyetlen halált ismer, a gonoszság halálát. Azét a gonoszságét, amely ellopott mosolyok köveivel rakta ki az utakat az Anti- krisztus lábai elé. A Szentlélek mindannak összes égé, ami, fájdalom, a mai önvesztébe rohanó világból teljesen hiányzik. A Szentlélek az a galamb, amely nem tud ieszállni a mi kigyulladt, zsarátos, fojtón füstölgő világunkra, nem mer, iszonyodik, pedig csőrében ott zöldéi az olajág, az Istennel, a másokkal és az önmagunkkal való megbé kélés kegyes Ígérete. Oh, volt-e kor, amikor siróbban és vágyakozóbban támadt a könyörgés az ajkakon : jöjj el Szentlélek, volt-e valaha is több és nagyobb fájdalmu fia ennek a könnyel és vérrel megáldozott tőidnek, mint mi, akiknek bölcsőjére is már szuronyok vetettek árnyékot ? Mosolynak, kenyérnek, igazságnak, békességnek, régi magyar határoknak'pünkösdi Szentlelke, jöjj már, jöjj és tedd eggyé utainkat, egy szívvé sziveinket, egy kenyérré kenyerünket, jöjj és áldj meg, szállj meg minket. Az élet rövid, elírandó, múlandóságnak is múló, s a te baidachinod alatt is csak villanásnyi semmiség, bánat sötét sátorában azonban inég rövidebb s mint olyan is : fél-halál. Jöjj el Szentlélek s nemcsak azért, hogy itt e véges világon áthaladóban mindenki örömöt vehessen tőled és általad, hanem hogy jól sáfárkodván, a siron túli életre is érdemekre jussunk. De profundis, a siralmak, a jóbi próbák szakadékából kiáltozunk s hívjuk véresős borúlátók helyébe a megtisztultság azúrját s benne a galamb hófehér szárnyait: jöjj el Szentlélek ! Jöjj el, hogy legyen már egyszer igazi ünnep, igazi Pünkösd, s ne légy csak pünkösdi király, öröm és megbékélés múló szivárványa, hanem örök ©rszágló, kinek mind e széles föld a trónusa. Tizenkilenc százalékkal redukálta a miniszterközi bizottság Gyula város pótadóját. ■ n 01 százalék a kereseti adó kulcsa. (A „Békés“ munkatársától.) A város 1933. évi költségvetését a képviselőtestület múlt év szeptember 10 én tartott közgyűlésén tárgyalta s akkor a pótadó kulcsát bizonyos redukciók után 98, a kereseti adó kulcsát p dig 6 százalékban állapította meg. A költségvetés ezután további felülvizsgálatra a vármegye többi községeinek költségvetéseivel együtt egy miniszterközi bizottság elé került. A bizottság különféle változtatásokat eszközölt a költségvetésen, a szükségletet 838.021 pengőről 806.307 pengőre szállította le, a fedezet összegét 587 285 pengőről 598 480 peugöre emelte fel s az igy 207.827 pengős összeggel jelentkező hiány fedezésére 79 százalék pótadót állapitolt meg. Tehát a pótadó kivotési kulcsát 19 százalékkal leszállította Ugyancsak redukálta a 6 százalékkal beállított kereseti adó kulcsát is, és pedig 5 százalékra A Gyula Vezér Bajtársi Törzs trianoni ünnepélye az Országzászlónál. Tizenharmadik évfordulója van ma június 4-én, hogy az átkos trianoni békediktátumot ránk erőszakolták. Mg magyar szív dobog, nincs a magyar hazában egyetlen lélek, aki bele tudna törőd d nemzeti életünk suiyos csapásába. Ökölbe szorított kezekkel emlékezünk 1 Tűrünk, dp soha nem felejtünk. A keserű évforduló alkalmából a Gyula Vezér Bajtársi Törzs juníus hó 4-ón — pünkösd első napján — déli 12 órai kezdettel hazafias ünnepélyt tart a gyulai Országzászló előtt, az alábbi műsorral : 1. A gyulai Református Énekkar én k száma, vezényel Kertész Lajos karnagy. 2. Megnyitót mond Rózsa Gyula áll. tanító. 3. Z ilyáné R icz Etus : „Igazságot Ma gyarországnak“, szavalja Kovács Zoltán, a Bajtársi Törzs tagja. 4 Megemlékezés Trianonról, tartja dr. Szabolcs Richard, a Bajtári Törzs h. törzsfője 5. A Református Énekkar énekszáma. 6. Diszőrségváltás. A hazafias ünnepségre tisztelettel meghívja Gyula város közönségét a Gyula Vezér Bajtársi Törzs Hiába nyitották meg az Ajtós-utcát, a teherkocsik továbbra is az Erdélyi Sándor utón közlekednek. zés elkészülte után a pályaudvar betonkentó- són a város saját költségén kaput is nyittatott, hogy a közlekedést, a pályaudvaron való ki és bejárást megkönnyítse. Mindezt az áldozatkészséget és az egészségügyi szempontokat azonbm a fuvarosok egyáltalán nem méltányolják s nem tekintik s kocsijaikkal most is az Erdélyi Sándor utón közlekednek. Kívánatos volna ezért, ha az illetékes hatóság ebben az ügyben erélyes intézkedést tenne s megtiltaná, hogy teherkocsik közlekedjenek minden szükség nélkül azon az útvonalon, amely a szempontok egész soránál fogva a legteljesebb védelmet érdemli. (A „Békés“ munkatársától.) Annak idején, amikor a váios elrendelte az Ajtós-utca kikö- vezósét s annak elkészülése után azt a teherfor galomnak átadta, mindenki, de különösen az Erdélyi Sándor ut lakói azt hitték, hogy az Eidéiyi Sándor ut, a városnak ez a legszebb, legfásabb utcája felszabadul a teherforgalomtól s a kertekből kiáramló jó lovegőt a teherkocsik által felvert por ezután nem fogja élvezhetetlenné tenni. Sajnos, teherkocsik még most is közlekednek az Erdélyi Sándor utón, jóllehet az Ajtós-utca koesiulteste sokkal jobb állapotban van, mint a Sugár úté, s igy sokkal kevésbbó rontja a kocsikat. A köve Fred Llewelin-Jones és Lukács György Szegeden. Nemzetünk egyik leguagyobb barátja : ügyvezető elnökének társaságában Szegedre Fred Llewelm-Jones angol képviselő közel két érkezett és ott délután 6 órakor a városháza hót óta tartózkodik hazánkban, hogy itt a közgyűlési termében előadást tartott Eu helyszínen tanulmányozza a trianoni béke- rópa nemzetiségi kérdéseiről és a trianoni szerződés igazságtalanságait. A magyar igaz- : békeszerződés gazdasági és jogi tarthatatlanságnak ez a súlyos szavú szószólója folyó hó ságáról. 3 án Lukács György v b. t. t. a revíziós liga
