Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-05-03 / 34. szám
Békés 1933 május 3 3 a Társadalmi Egyesületek széles selyemszalaggal díszített koszorút küldtek. Szép koszorúkat helyeztek az emlékmű talpazatára még: Gyula megyei város, gróf Pongrdcs Jenő, a Gyulai Oktatók Egyesülete, Az Ifjúsági Egyesületek, a Honsz és az Izraelita Egyház. Az országzászlót szombaton, illetve vasárnap az összes felekezetek templomaiban megáldották. A beszámolónk teljessége úgy kívánja, hogy az országzászló megalkotójáról, (A „Békés“ munkatársától.) Békés vármegye törvényhatósági kisgyülóse folyó hó 2-án délelőtt ülést tartott. A gyűlés elé 58 ügyből álló rendes és 1 ügyből álló póttárgysorozat került elintézésre. Az anyaggal a gyűlés rövid egy óra alatt végzett, mivel az akták teljes egészükben egyszerű adminisztrációs vonat- kozásuak voltak, melyek semmi vitát nem produkáltak. Gyulai ügy mindössze kettő szerepelt az ülésen, éspedig Rótzer Ferenc József szegényházi ápolt ápolási dijának ügye és Vámjai istván segélyezési kérelme. Budapest székesfőváros Gyula városától ugyanis 5.414 pengőt követel azon a címen, hogy Ritzer Ferenc Józsefet szegényházában ápolta. Gyula város azonban az igényeit összeg megfizetését megtagadta mivel a szegények ellátására vonatkozó rendelkezések értelmében arra nem kötelezhető. Igaz ugyan, bogy Rötzer gyulai illetőségűnek nyilváníttatott, azonban az el (A „Békés“ munkatársától.) A Galbáes- kertben épült uj körgát kérdésével lapunkban már több izb9n foglalkoztunk. Megírtuk, hogy az árvédelmi szempontból rendkívül nagyjelentőségű körgátat a város csak a Póii-utig tudta megépíteni, amennyiben azokkal a föld tulajdonosokkal, akiknek földjén a körgát tovább', zárószakasza vonulna, nem tudott megegyezést létesíteni. A további munkálatokhoz 10.059 négyszögöl magántulajdoni te rület szükséges, amit a város hajlandó is volna a tulajdonosoktól megváltani, azonban azok olyan magas árakat, átlagban mintegy másfél pengőt kértek négyszögölenként, hogy a megállapodás miatta nem jöhetett létre. A város Szombattól—Szerdáig. Az „Erkel Ferenc Dalkör“ vasárnap a pavillonban délután 4 órakor tartotta szokásos ismeretterjesztő előadását igen nagy siker mellett. Dicséretére válik a gyulai közönségnek, hogy a derűs szép tavaszi délutánon olyan nagy számmal érdeklődött az előadás iránt. Merza Ella és Nagy Mátyás duettjukban sok kedvességgel mutatkoztak be. Utánuk Kovács Lajos tanár tartott tréfás modorban élvezetes és tartalmas beszédet, majd a „Vonósnégyes“ cimü vígjátékot mutatták be^ jó megjátszásban Kátai Annus, Merza Ella, Szabó Teri, Tóth Károly, Merza Antal, Nagy Mátyás, Teleki Ferenc, Dandé József és Kiss Sándor szobrászművészről is megemlékezzünk. A nemesen egyszerű, de Ízlésesen megkonstruált talapzat az ő avatott kezének munkája. Az ünnepség végén a különféle alakú latok a zászló előtt elvonulást rendeztek, talapzatán pedig a Gyulavezér Bajtársi lörzs tagjai a felavatástól kezdve az esti órákig diszőrséget álltak. látásra nem az illetőségi, hanem három óv elteltével a lakóhely hatósága köteles. A vá ros elutasító határozatát a kisgyülés jóváhagyta. Ványai Istvánnak 35 pengős segélyt szavaztak meg, mivel lovai elhulltával válságos helyzetbe került. A gyulavári] képviselőtestület határoza tát a jegyzői illetményföldek kijelölése, továbbá a községi gazdai állás megürosedóse és a gazdai illetménynek az első esküdt ró szere való folyósítása tárgyában jóváhagyta, míg Danáé Istvánnak 22 és fél pengőt kitevő üstbasználati dija elengedésére vonatkozó kérelmét elutasította a kisgyülés. A mázsálási dijaknak fólmázsánként 10 fillérről 6 fillérre való leszállítását, a végrehajtónak 30 pengő évi kerókpárhasználati díj kiutalását jóváhagyta, raig az Apáti Endre pénztári ellenőr jutalmazására vonatkozó határozatot elutasította a kisgyülés. vezetőségének ezek után nem áll módjában más megoldás, mint hogy kisajátítási eljárást indítson a földtulajdonosok ellen s igy biztosítsa azt a földterületet, amelyre a körgát további építéséhez szüksége van. A hátralévő munkálatokra még mintegy 30 ezer pengő szükséges, amely ősz szegben benne van a zsilip megépítésének költsége, s nógyszögölenkint 80 filléres alapon a földterületek megváltási ára is, A munkálatok fedezetét a város a jövő évi insógmun- kákra előirányzott összegből és a földmivelós- ügyi minisztériumtól kérendő államsegélyből kívánja előteremteni. A kérdés a hónap közepén a képviselőtestület elé kerül. 1 Szilvási József. Kukla Ferenc énekelt ezután kellemes hangon, nagy sikerrel, majd Sajti Mátyás a „Cigány a bíró előtt“ cimü vig elbeszélést adta elő Utána az Erkel Dalkör énekelte rendkívül színesen a „Fák“ cimü dalt. Végül „Mr. 1991“ cimü bohózat következett, melyben Kátai Annus, Merza Ella, Szabó Teri és Merza Antal játszottak a közönség igen nagy tetszése mellett. — Az előrehaladott tavaszi időre való tekintettel a rendező ség az ezután következő előadást az Ipartes tület nagytermében vasárnap pont 4 órakor tartja meg. Hintett i ül R H K. Olvasóink szives figyelmébe! Lapunk megjelenésének napját technikai szempontokból kedd és péntek estéről szerda és szombat estére helyezzük át. Ennek következtében legközelebbi számunk már szombaton este jelenik meg A hírszolgálat tökéletesebbé tétele a célunk ezzel a változtatással s reméljük, hogy újításunk olvasóink osztatlan helyeslésével találkozik. CSÁNKI DEZSŐ Budapestről vesszük a hirt, hogy Csánki Dezső, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, az Országos Levéltár főigazgatója, aki a magyar történelemtudománynak több mint félévszázadon át volt eredményekben gazdag művelője, folyó hó 29 ón délután 76 éves korában Budapesten elhunyt. A jeles tudós az utóbbi időben állandóan gyengélkedett s nagyfokú érelmeszesedésben szenvedett. Halálát valószínűleg szivtrombózis következtében beállott szivszólhűdés okozta. Csánki Dezsőt Bókésvármegye adta a magyar történelemirásnak: Füzesgyarmaton született, 1857 május 18-án, ahol édesapja református pap voit. Iskoláit Debrecenben és Késmárkon, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Munkásságát m nt bölcselettudor a Nemzeti Muzeum könyvtáránál kezdte meg s történelmi dolgozataival csakhamar feltűnést keltett. 1884-ben az akadémia pályadiját is megnyerte, amely nemsoká tagjai közé is választotta. Csánki Dezső érdeklődése főként a Hunyadiak kora felé fordult. s történelmüknek ezt a részét munkásságával szinte minden mozzanatában megvilágította. Hevesi Bornemissza Benedek gyulai kapitánysága címen egy városunkkal vonatkozásban álló tanulmányt is irt, ami a Békés- megyei Régészeti és Történelmi Társulat évkönyvében látott napvilágot Csánki Dezső halála az egész magyarságnak, az egész magyar tudományos világnak súlyos veszteséget jelent. Nekünk békés- megyeieknek ezt a veszteséget azonban még súlyosabbá teszi az a körülmény, hogy Csánki Dezső a mi megyénk, a mi szükebb pátriánk szülötte volt. Egyike ő azoknak a nagyoknak, akiket az egész magyar kultúra dicsőségére a mi vármegyénk adott a nemzetnek. Halálozások. Súlyos szenvedések és a halotti szentségek ájtatos felvétele után Lukács Mar- gitot életének 56-ik évében folyó hó 28 án az Ur magához szólította. A megboldogult leánya volt boldogemlékü Lukács Károly gyulai uradalmi intézőnek s egyetlen testvére Lukács Károly ny. fővárosi tisztviselőnek. Temetése folyó hó 30 án, vasárnap délután volt a Szentkereszt temetőben a nagyszámú és előkelő rokonság s az ismerősök igaz részvéte mellett. Nyugodjék békében! özv Gergely Pálné, született Csőke Erzsé. bet, tekintélyes gyulai polgár özvegye, Gőg János gazdálkodó feleségének édesanyja, elhunyt. Temetése vasárnap volt a rokonok és ismerősök nagy részvéte mellett a Szentháromság temetőben. Béke poraira! Péczely József visszalépett a Békésmegyei Hírlap szerkesztésétől. Péczely József iró, aki a Békésmegyei Hírlapnak megindulása óta szépirodalmi munkatársa, 1930 óta pedig felelős szerkesztője volt, a lap szerkesztésétől visszalépett- Jóízű, zamatos, paraszti históriával s egyéni meg- látásu hírlap' cikkeivel határozott nyereséget jelentett a gyulai újságírásnak. Áthelyezés. Korossy György főispán Ormós Zsigmond dr. tb. főszolgabírót vármegyei aljegyzői minőségben Szeghalomról Gyulára, a vármegyei árvaszékhez, Lázár Géza dr. vármegyei aljegyzőt pedig szolgabirói minőségben Gyuláról a szeghalmi főszolgabírói hivatalhoz helyezte át. Budapest és Gyula pereskedése egy szegényházi ápolt ellátása körül. Tizenötezer pengőt kérnek a várostól a földtulajdonosok a körgátépitéshez szükséges tízezer négyszögöl földért. A kérdés a képviselőtestület elé kerül,
