Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-04-22 / 31. szám

3 Békés 1938 április 22 Lindenberger János apostoli kormányzó mondja a Göndöcs-szobor leleplezésén az ünnepi beszédet. (A „Békés“ munkatársától.) A Göndöcs- szobor bizottsága, amint már megírtuk, a le­leplezés ünnepi beszédének megtartására Lin- denberger János dr. apostoli kormányzót kérte fel. A felkérő levélre most érkezett meg a válasz, amely szerint Lindenborger János dr. a legnagyobb készséggel és örömmé! vállal­kozik arra, hogy Göndöcs Benedek szobránál, aki neki a gyulai parókián elődje is volt, ün­nepi beszédet mondjon. A felavatás prog- rammjának legfontosabb pontja ezzel megol­dást nyert, s az illusztris szónok áldozatkész vállalkozása által a felavatási ünnepély jelen­tősége és fénye is biztosítva van. Az ünnep­ség napja május 14. Még a jubiláns vásár kereteit is meghaladják az idei Budapesti Nemzetközi Vásár keretei. Közgazdasági körökken szinte meglepetés erejével hatott az a hir, hogy a május 6-án megnyitó idei Budapesti Nemzetközi Vásár mintegy szembe helyezkedik a még mindig depressziót mutató általános gazdasági helyzet­tel. Mig ugyanis a lipcsei, prágai és bécsi vá­sárok még tavalyhoz képest is újból visszae­sést mutattak, addig a két hét múlva megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár meglepő fejlődés­ről tesz tanúságot. A kiállítók száma lényege­sen meghaladja a tavalyiakat, az áltaiuk bérbe­vett terület pedig nagyobb még az 1930-ban rendezett jubiláris Budapesti Nemzetközi Vásár területénél is. Szakértők szerint ez a magyar gazdasági életben mutatkozó lassú, de konstáns általános javulással függ össze, amelyet viszont az utóbbi időben létrejött kereskedelmi szerző­désekre vezetnek vissza. A gyáripari résztvevők között kimagaslik a textilipar felvonulása. Ez a szakma ezúttal m:g- duplázta a tavalyi kereteit, felvonultatja a ma­gyar posztót, gyapjú és gyapotárukat, a müse- lyemipart, a valódi selymeket, a paszományáru­kat, a kötöttárut — egyszóval mindazt, ami a textilipar ma már igen tág fogalma alá tartozik A magyar textilipar a vásár területén kü­lön hatalmas színpadot emelt, amelyben több mint 200 mannequin reggeltől estig állandóan viseletben is be fogja mutatni az ezekből az árukból készített ruhákat. A ruha-bemutatót ter­mészetesen gazdag programm kiséri Hires kon­feransziék magyarázzák az egyes anyagok és kreációk előnyeit. Az előadást zene kiséri. A ruhabemutató a vásár egész ideje alatt üzem­ben marad a vásár területén. A város hajlandó elhelyezni az Erkel-szobor mellől az illemhelyet. (A „Békés“ munkatársától.) A piactóri illemhely kérdése lapunk egy cikke nyomán ismét felszínre került és ismét egyöntetűen hangzik az a kívánság, hogy a város az illem­helyet a templom és a cukrászda közeléből s az Erkel-szobor és a piac közvetlen szom­szédságából helyezze el. A kívánságot a kü­lönféle érvek egész sorai támasztják alá, ame­lyek mindegyike magában véve is elegendő ahoz, hogy a kívánságot jogossá tegye. Ezek az érvek az áthetyezósi polémiák során már számtalanszor elhangzottak, úgy hogy azok felsorakoztatásával ismétlésbe nem kívánunk bocsájtkozni. Csak annyit szögezünk le, bogy a kívánság motiválása olyan természetű, hogy annak szemmeltartása mellett a kérdés végle ges megoldását tovább halogatni nem lehet. Éppen ezért a város vezetősége sem zár kózik el a kívánság teljesítése elől és haj­landó az illemhelyet jelenlegi helyéről más­hova állítani. Alkalmas hely azonban erre a célra sem a téren, sem valamelyik közeli ut­cában nincs, a maga erejéből tehát.a város leg­nagyobb jóakarat mellett sem képes a kérdést megoldani. Földalattivá nem építhetik át az illemhelyet, egyrészt azért, mert az leg­alább 10,000'— pengőbe kerülne, másrészt pedig azért, mert a talajvíz magassága technikai szempontból azt lehetetlenné is tenné. Egyetlen megoldás kínálkozik, és pedig az, ha a katholikus egyház vala­melyik portáján helyet ajánl fel az illem­hely részére. Értesülésünk szerint báró Apor Vilmos dr. apátplóbános e megoldás elől nem nem is zárkózik el s Így nem lehetetlen, hogy az egyház közbenjárásával ez a kérdés kie­légítő és megnyugtató módon végre rendezést is nyer. Szerdától—Szombatig. Kvasz György volt békéscsabai ügyvéd bűnügyét a napokban tárgyalta a gyulai tör­vényszék ImghvárijA&nkGSb. Az volt ellene a vád, hogy egy parcellázási, illetve telekvásár lási ügy soráD, azáltal, hogy egy szerződésre két aláírást rábamisitott magánokirathamisitást, s azáltal, hogy egy biztositó társaság által kiutalt összeget nem juttatott el a szakértők­nek, sikkasztást, azáltal pedig hogy Fárg Istvánt egyik ügyfele vagyoni állapotára vonatkozó kijelentésével félrevezette s igy szakértői dija felének elengedésére birta rá, esalást követett el. A tanuk egész sorának kihallgatása után, mivel a tanúvallomások nem tartalmaztak kétségtelen tényeket az emelt vádak igazolá sára, az Unghváry tanács dr. Kvasz Györgyöt felmentette az ellene emelt vádak alól Tompa Gyula dr ügyészségi elnök a vád képvisele­tében felebbezést jelentett be s igy az ügy a szegedi Ítélőtáblához kerül. KIAJDÓ LAKÁS! Május elsejére, ^^|^— Szentpálfalva, Vasút-utca 1. szám alatt 1 szoba (bútorral vagy anélkül), konyha és kert kiadó. Bőveb­bet Eosedi-u. 5. sz. a. 3—8 II I II E K. Vasárnapi szentmisék. Vasárnap délelőtt az Anyatemplomban 8, 9, 10 és fél 12 órakor lesz szentmise. Szentbeszédet báró Apor Vilmos dr. apátplébános mond. A józsefvárosi templomban 8 és fél 10, a Szentháromság kápolnában fél 11, a gyulavárii Szent-Erzsébet kápolnában pedig 9 órakor lesz szentmise Református Istentiszteletek. Április 23 án délelőtt 9 órakor prédikál Bene Zoltán s. lelkész, délután 6 órakor Horváth István s. lelkész. Az evangélikus templomban április 23 án vasárnap délelőtt fél 10 órakor kezdődik az isten- tisztelet, prédikál Kohály Mihály lelkész Délután a sarkadi fiókegyházban lesz istentisztelet. Aranymise. Bedák Mátyás, kondorosi plébá­nos, szentszéki biró, folyó hó 23-án tartja arany­miséjét. A jubiláns plébános ünnepi miséjén a gyulai plébániáról is többen vesznek részt özv. Ormos lánosné Horváth Terézia meghalt. Gyula város úri társadalmának a műt század második felében élénk szerepet vivő előkelő tagja ki mint viruló ifjú lány a nyolcvanas évek elején Ormós János földbirtokos nejeként jött váro­sunkba, mint részvéttel értesülünk, Budapesten^ ahová férje elhunyta után költözött, 76 éves korában meghalt. Egyetlen fia Ormós Péter el­hunyta után csendes visszavonultságban élt a fővárosban és halála hosszantartó súlyos beteg­ség után folyó hó 15 én következett be. Kedden délután temették el a róm. kath. egyház szertar­tása szerint a farkasréti temetőben Halála hire bizonyára fájó részvétet kelt a boldogult derék nő immár erősen megfogyatkozott gyulai ismerő­sei körében. Béke hamvaira. ! Papok gyűlése. A gyulai római katholikus esperesi k-.rület papsága folyó hó 27-én, Gyulán tavaszi gyűlést tart. A gyűlésen aktuális egyházi ügyeket tárgyalnak. Az elmúlt hét időjárása kedvezőnek, egyben kedvezőtlennek is volt mondható. Kedvezőnek annyiban, hogy szerdán, csütörtökön egész na­pon át csendes, de kiadós jó esőnk volt, amire már régóta áhítoztunk, mert az előző hetek ál­landó hideg és szeles időjárása csaknem az utolsó csepp nedvességet is kiszívta a földből és a növényzet fejlődése teljesen szünetelt, sőt a busa már sárgulni is kezdett a nagy száraz­ságtól Kedvezőtlennek pedig azért volt mond­ható az idő, mert két éjjelen a hévmérő null fok alá szállott és virradatkor fagyot és deret is le­hetett észlelni. De miután esősre fordult, a fagy és dér, az eddig észleltek szerint, nagyobb kárt nem okozott, csupán a barackban, amely minde­nütt te’jes virágjában pompázott, úgy hogy fele, vagy legalább harmadrésze elpusztult. Legna­gyobb baj, hogy a hideg és száraz idő miatt a kassálók és legelők fejlődése is szüneteli; e miatt a jószág még jó ideig nem hajtható ki, pedig a téli takarmány legtöbb helyen már egészen elfo­gyott. Péntek reggelre a légsulymérő újra leszál­ló« és a meteorólgia is további esőt jelez, ami áprilisban, amelynek hagyomány szerint bősége­sen csapadékosnak kellene lennie, különben is ajánlatos. De ugyanannyira ajánlatosnak, sőt szükségesnek mondható a melegebb idő, ami — remélhetőleg — április utolsó hetében be is fog következni. A müíoros cserkészest iránt városzerte nagy az érdeklődés. Ennek örömmel adunk kifejezést, mivel tapasztaljuk, hogy Gyula vá­ros közönsége filléreivel is szívesen járul hozzá ahhoz, bogy a gyulai cserkészek közül minél többen eimehessenek a Gödöllőn tartandó Világjamboreóra. Ugyanis, mint értesülünk a müsoros-est tiszta jövedelme a három gyulai csapat között egyenlő arányban oszlik meg és] a világtáborozáson való részvétel céljait szolgálja A müsoros-est és az ezt követő tánc­mulatság belépődíja 60 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents