Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-04-19 / 30. szám
LXT. évfolyam 30. s?»m Sierda £}yula, 1033 április 19 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. hirdetési dij előre fizetendő. DT?FT?QJ fi XHj JEVk. JlL/o POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay .Táltos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. • • Ünnepek jönnek, ünnepek mennek, karácsonyok és husvétok múlnak, egyik nagy ünnep a másik után, és a nyomukban: semmi. Pedig minden ün nepnap egy-egy intés: vegyük észbe utain- kat, vizsgáljuk meg csillagjainkat, melyeket utaink fölé tűztünk vezérlésre. A krisztusi élet stációinak piros betűs emléknapjain a templomok tele vannak evangéliumi igék zengésével, feltámadások napjain az útvonalakon hatalmas körmenetek kígyóznak s hallelujáznak, az egész világon mindenütt az evangéliumi szeretet szükségét és szentségét hirdetik s másnap a világ ismét és mégis a régi. Kialusszák az emberek a fejükből a szertartások igéit, lerázzák magukról az Írásból vadukra nehezedő kezet, amely uj útra fordítaná őket s mennek tovább konokul a régi nyomokon. Úgy múlnak el az ünnepek, mint a futó felhők árnyéka a‘ földön, mint egy-egy lehulló meteor fénye az éjszakai égen. Nyomtalanul. Nem más az ünnep, mint munkaszünet, mint felhúzott és megsétáltatott ünnepi, uj gúnya, mint jobb ételek és bőségesebben fogyasztott italok alkalma Külsőben való ünneplés, csak frázis, porhintés és nem ritkán csak farizeuskodás, távol azoktól az eszméktől, amelyeket Krisztus hirdetett s amelyeket megvalósított. Kereszténynek lenni ma legtöbb ember esetében nem jelent egyebet, mint azon a valláson lenni, amelynek szertartása szerint megkereszteltetetett s amely vallás inatrikulájába bejegyeztetett. Puszta vétetlen s csak az egyházi adó szempontjából lényeges. A belső, a lélekszükségleti kereszténység s a beiőle következő tényleges kereszténység, amely nem frázisokban, hanem tettekben él, csak néhányak sajátja. Ha va'aki a Marsról, vagy valamely más égitestről nézné a világunkat s végighallgatna egy-egy ünnepi beszédet s meglátná az ünneplőbe öltözködött embereket, amint hallgatják és bólintgatnak rá, az azt várná, hogy templomból kijövet az emberek úgy is cselekszenek, amint azt a bólintgatásuk- kal a templomi paciban vallották. Gazdag ember kézen fogja a szegényt s asztalához vezeti, az ellenséges népek pedig a ledöntött országsorompókon egymás hazájába "sereglenek, hogy azt, amit vallottak szóval, tetteikben is megvalósítsák. Szerte a világon mindenütt, különösen a müveit »keresztény« nyugaton nagy ünnepségek voltak most Husvétkor a templomokban, minden falon és íróasztalon, a nagy politikusok asztalán is két piros betűvel állott a naptár, jelezvén a Husvétot. Jelezvén, hogy a szeretet isteni törvény, isteni akarat, hogy azt nem szabad nagypénteki sírba zárni s ott örökre elpihentetni, hanem fel kell támadnia, élnie kell és nemcsak a templomozások rövid óráin és nemcsak kenetteljes szavakban, hanem főképpen a tettekben. A politikusok, a népakarat irányitói templomba mentek Husvétkor, az evangéliumi törvények kúriájára, imádkoztak és énekeltek a szeretet Istenéhez, és mégsem jött sehonnan egy (A „Békés" munkatársától) Az ország zászlót folyó hó 23-án avatják fel ünnepélyes keretek között. A rendező bizottság az ünnep ség progrnmmját már összeállította s minden szükségest megtett, hogy az országzászló felavatása olyan formában és külsőségek között történjék meg, amilyet a zászló, illetve az az eszme, melyet szimbolizál, megkiván. Meghívót küldtek az összes helyi hatóságokhoz és egyesületekhez, továbbá a kormányhoz, s mindazokhoz kik a magyar revíziós gon dolat szolgálatában állanak s akik előrelát batólag a felavatáson meg is jelennek. Nem lehetetlen, hogy maga a kormányelnök is leutazik erre az alkalomra Gyulára s részt vesz a gyulai földön különös jelentőséggel bíró országzászió felavatási ünnepén. Az ünnepély programmja a következő: 1 Hiszekegy. Énekli az Érkel Dalkör dr. Kovaiszky Róbert karnagy vezetésével; szavalja Kovács Zoltán, a Gyuíavezór Bajtársi Törzs tagi a. 2 Megnyitót mond Schreiber Ottó, az Oktatók Egyesületének elnöke. (A „Békés" munkatársától.) Lapunk előző számában már beszámoltunk arról, hogy a város a fásítások sorár, az idén körülbelül 7,200 darab csemetefát ültetett el. Ez az ülte tés annak a fásítási programúinak egy szaka sza. amelyet 1925-ben kezdtek meg s amelynek célja az, hogy a várost az esztétikai szempontokkal párhuzamosan közegészség! tekintetben is a kivánalmaknak megfelelővé tegye A fásítási akciót 1921-ben az iskola léte sitésével kezdték meg. A magról nevelt fákkal aztán az 1925-ben hozott fásítási szabály- rendeletben megjelölt utcákat és tereket ültették be, mintegy 32-t, majd utána fokoza tosan a többi utcákat, úgy hogy ma már Gyula fásítás terén a vidéki városok legelső sorában foglal helyet. Az újabb ültetések során a Nagy- magyarvároson a Damjanich és Ruca-utcákat, a Józsefvároson a Dürer utcától a német teirás, hogy bánjuk, amit tettünk, tévelyeg- tiink, legyen köztünk törvény ezután az igazság és a szeretet. Nem történt semmi. Ha majd tetté lesz az irás, ha a szeretet nem frázis, hanem motorikus erő lesz s nemcsak az egyén, hanem az államok egy- másközötti életében is, akkor lesz majd ünneppé az »ünnep« s nemcsak naptári és étlapi esemény. 3. „Nem ! Nem ! Soha !“ Énekli az Erkel Dalkör. Karnagy dr. Kovaiszky Róbert. 4. Ünnepi beszédet mond Harsányi Pál ref. esperes. 5. „Hit, Remény és Szeretet“. Irta Szentirmai Mihály, szavalja Maár Tibor, a 229. cs. cs. cserkésze. 6 Az Ereklyés Országzászió Nagybizottság képviselőjének, a TESz képviselőjének, a helyi hivatalok, egyesületek és ifjúsági alakulatok kiküldötteinek beszédei és a zászló megkoszorúzása, 7. Dr. Varga Gyula polgármester Gyula városa nevében az Országzászlót átveszi. 8. Himnusz. Énekli az Erkel Dalkör. Karnagy dr Kovaiszky Róbert. 9. Diszőrségadás. Végzi az 554. sz. Gyula cserkészcsapat zenekara és cserkész csapata. A rendező bizottság kéri azon egyesületeket és intézményeket, amelyek íestüietileg yesznek részt az ünnepélyen, hogy ezen szán dókukat, a hely biztosítása céljából a polgári fiúiskolában jelentsék be. mető-g terjedő összes utcákat, az Újvároson a Tomosányi s a Románvároson a Hosszu-utcát, Szentpálfalván a Domby utcát, a Galbácsker- tet és a Tisztviselőtelepet fásitották be. Sajnos, a kiültetett fák azonban nem tudják teljes egészükben szolgálni azt az értékes - célt, amelyre a város, illetve az országosan megszervezett fásilási akció szánja őket, amennyiben vandál és ostoba módon a semmire sem használható vékony fácskákat éjnek idején sok heiyütt kirángatják a földből, amivel pedig nemcsak a közvagyont rongálják a tettesek, hanem egyben a maguk egészsége ellen is törnek. A tuberkulózis egy évben ugyanis körülbelül 20,000 embert szed áldozatul s az áldozatok nagy részét, sajnos, éppen Bókée- vármegye adja. Ennek a rendkívül szomorú statisztikai adatnak a redukcióját kívánja a fásítás szolgálni. Tudvalevőleg a fák a leve Az országzászió felavatási ünnepén Harsányi Pál esperes mondja az ünnepi beszédet A lakosságnak saját érdeke, hogy a farongálók- tól megvédje az utcai csemetefákat.
