Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-04-08 / 27. szám
Békés 19BB április 8. 2 Uj könyv a mezőgazdasági öntözésről. A közelmúlt napokban adta ki a Föld' mivelósügyi Minisztérium az „Újabb tanulmányok az öntözésről“ cimü pompás kiállítású, szebbnél-szebb illusztrációkkal ellátott, hatalmas kötetét. Ezen mü egyik első láncszeme 8 Földmivelésügyi Minisztérium által alkotott és a törvényhozás által elfogadott azon nagyszabású vízépítési programmnak, amely hosszú időre megállapítja vizi építkezéseink irányát. Á nagy Széchényi István gróf indította meg azt a munkát, amely Alföldünk mocsárvilágát Kőzópeurópa éléstárává alakította át Az ál tala megindított, s általa megszabott munka befejezést nyert, s a magyar mérnök tudása és munkája a folyók szabályozása, medencéik ármentesiíósi terén kis országunkat a világon első helyre állította. A rakoncátlan folyók ár vizei ma már az ármentesítő társulatok töltései közt vonulnak le, s a közönség riíkán szerez tudomást arról, hogy közelében a föld színe fölé bázmagasságig érő árhullámok folynak le. Miután a Széchényi Utván által elgondolt munkák befejezést nyertek, uj prog r&mmra volt szükségünk. Ezen uj programúi megalkotása Sajó Elemér m. kir. vízépítési igazgató nevéhez fűződik. Vizeinknek hajóz hatóvá tétele, s ezzel az olcsó fuvar réven mezőgazdasági terményeinknek nagyobb területen történő elhelyezése és jobb értékesítése, a nyári szárazsággal küzdő magyar gazda részére öntöző viz biztosítása, ezzel kapcsolatban hajózó és öntöző csatornák, továbbá kikötők építése képezik nagyjában a programm anyagát. Az „Újabb tanulmányok az öntözésről“ cimü mü folytatása ugyancsak a Földmivelós- ügyi Minisztérium által 1931-ben kiadott „Az öntözésről“ cimü kiadványnak. A mü hivatva van azon korszakot előkészíteni, amikor a magyar gazda megismeri a fehér aranynak, az öntözővíznek értékét, ugyanannak a víznek, amely nagyapáink korában még csak puszi - tást és szenvedést jelentett a tavsazi árvizek idején az Alföld népének. E kiadvány a már meglevő öntözéseket ismerteti, oly módon, hogy levonható legyen belőle a következtetés, hogy lehetséges-e és gazdaságos e nálu ik az öntözés. Összefoglalja azokat a tapasztalatokat, amelyeket a magyar öntöző gazdák ed- dig szereztek, hogy e tapasztalatok a jövőben felhasználhatók legyenek Közli azon szakem bereknek értekezéseit, akiket a Földmivelésügyi Minisztérium külföldi öntözések tanul mányozása céljából Ausztriába, Északolaszor- szágba és Dólfranciaországba küldött, hogy az ottani öntözések műszaki berendezését, s a gazdálkodás módját tanulmányozzák és nálunk ismertessék. Hosszú tartalmas értekezések foglalkoznak a tengerentúli öntözésekkel. Mint úttörő kísérletet ismerteti a derekegyházai uradalomban alkalmozott uj permetező öntözési eljárást. Érdekes megemlíteni Kilényj Kálmán mérnöknek, városunk lakójának ta nulmányát, amelyet a Sarkadon végzett rizs termelési kísérletekről közöl. Foglalkozik a mü a nálunk Oyulán is annyira ismert bolgárrendszerü zöldség termeléssel is. Nem lehet e helyen felsorolni mindazon tanulmányokat és értekezéseket, amelyeket a hatalmas kötet tartalmaz, do már aki figyelmesen átlapozza, megállapíthatja, hogy egy nagy, komoly munka vette kezde tét csonka országunk felvirágoztatására, s aki átolvassa, meggyőződést szerezhet arról, hogy ebben a földben még rengeteg kincs rejlik, s hogy asak rajtunk és munkánkon múlik, hogy a kincset kiássuk, s azzal magunknak és utódainknak szebb jövőt biztosítsunk. Aigner Márta nagysikerű hangversenyt adott Budapesten. (A „Békés'1 munkatársától) A múlt év decemberében a gyulai Szociális Misszió Társulat hangversenyén Aigner Márta operaénekesnő nagy sikert aratott. Meleg, lirával-teli hangján műsora legnehezebb tételeit is a legnagyobb könnyedséggel szólaltatta meg, úgy hogy a hangverseny előkelő közönsége minden száma után szinte percekig ünnepelte. A napokban Budapesten adott hangversenyt a Move dísztermében. Szerepléséről a sajtó a legteljesebb elismerés hangján számol be, a Magyarság például a következőket irja : „Aigner Márta operaénekesnő a Move dísztermében nagy érdeklődés mellett ária-estet tartott. Gyönyörű és nehéz műsort énekeit végig, becsületére vált volna a leggyakoroltabb koioratur-énekesnőnek is, hiszen Proch variációi, DelkAqua, Delibes, Verdi, Mozart, Mayerbter, Rossim, Adajn kolo ratur áriá’, többek közt a Csengettyű és az Éj királynője ária, a legnehezebb feLdat elé állítják az énekesnő’. Hangja csengő, meleg, telt s a középfekvésekben is értékes stb.“ Őszinte örömmel regisztráljuk Aigner Máriának ezt a legújabb sikerét s bízunk benne, hogy szépen indult fejlődése utján nem fog megállni s minden következő hangversenye egy egy újabb lépcsőfok lesz a teljes érettség, a tehetségéhez fűzött remények beváltása, a hiánytalan, művészi tökéletesség felé. A Szociális Misszió Társulat ma délután előadást tart a pavillonban. A Szociális Misszió Társulat a Mária oltárkép javára böjti előadást rendez ma, szombaton délután 5 órakor a Göndöcs-népkerti pavillonban. Műsor: 1. Kölcsey: Hymnus. Előadja a róm. kath. reálgimnázium zenekara. 2 Környei Paula : Nagypéntek. Szavalja Desztig Erzsébet. 3. Beszédet mond dr. Raszlaviczy Zoltán. 4. a) G. Fr, Händel : Largo, b) F. Gíordani : Caro mio ben . , . A róm. kath. reálgimnázium zenekara. 5. Két kis gyermekjelenet. Előadják : Ung váry Elluska, Novák Évike, Szórády Ildikó, Tóth Margitka, Fáry Nellike és Cseresznyés Magduska. 6. a) Cn. Gounod : Ave Mária, b) C Franck : Panis Angelicus. A róm. kath reálgimnázium zenekara. 7. Pusztarózsa. Vallásos színkép. Irta Szeraftni Blanka. Előadják a Szent Erzsébetről nevezett Leány Kongregáció tagjai, Pusztarózsa Bence Veronika, Hit Csőke Kiár, Remény Csomós Teriké, Szeretet Juhász Mária, Világfi Szabó Mária, Állhatatlanság Szabó Mariska, Tagadás Gazsó Teréz, Élvezet Bandur Erzsébet. 8. Wagner : A vendégek bevonulása a „Tannbäuser^c operából. Előadja a róm. kath. reálgimnázium zenekara A zenekart Károlyi Gábor reálgimnáziumi tanár dirigálja Belépődíj 1 pengő, 50 és 20 fillér. Jöjjetek el mindannyian Mária hiveil Á'- dozzatok szerető szívvel fillért és pengőt s adományotok nyomán ragyogjon régi, kedves oltárképünkről megújult fénnyel a Szűz Anya áldó tekintete ! Németországban a villany vasalok több áramot fogyasztanak, mint az egész gyáripar. (A „Békés" munkatársától.) A Békés megyei Villamossági Rt. a Komló szálloda fehértermében szerdai kezdettel villanykiállitást rendezett, amelyet Wiesner Félix főmérnök előadása nyitott meg. Közvetlen hangú, humorral átszőtt előadását a közönség rendkívül nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgatta, A villanyenergia felhasználásának módozatairól beszélt, majd bemutatta azokat a különféle készülékeket, amelyek a modern háztartásban és technikában használatosak. Az apparátusok nagy része már nem volt ismeretlen a hallgatóság előtt, de voltak olyan készülékek is, amelyek gyulai viszonylatban még frappáns ujdonságszámba mentek. Az előadás keretében bemutatóit elektromos eszközök Ízlésesen elrendezett kollekcióját a közönség a megnyitó után hosszan elnézege'te. A nagysikerű propaganda kiállításnak állandóan sok látogatója van s élvezetes előadását Wiesner Fé!;x főmérnök a középiskolák tanulóifjúsága előtt már több ízben is megismételte. Szép és értékes volt a bemutató s hasznos a kiáll tás, azt el kell ismerni, de úgy volna jó, hogy ha a Villamossági Rt akciója ezzel véget is érne s a megkedveltetek kés iü ékek eladását és felszerelését a helyi kereskedelemre és iparra bízná. VERSES EPITÁFIUHOM REGI GYULAI SÍRKÖVEKRŐL. (A „Békés" munkatársától) Ma már nem divat a sírkövekre verseket vésetni, mint volt valamikor, különösön a muH század második felében. E tünt ez a szép szokás, elfordultak tőle az emberek, mint ahogy néhány kivételtől eltekintve elfordultak az egész költészettől. Az a lelkes irodalomtisztelet, amely azokról a régi kövekről árad amelyek rigmusokat őrizvén állanak a régi temetőkben az enyésző elődök felett, eltűnt a XIX, századdal Eltűnt az az egész megható szellem, amely a versek palástos igéire bízta, azokban látta méltóképpen megörökítve az elhaltak emlékét. Régi temetők sírkövein, amelyek alatt lesüppedt a hant, vagy amelyek körül talán fel is szántották a földet, élnek már csak a versbe fogott epitáf.umok. Nehogy az idő nyomtalanul elvigye őket, néhányat az érdekesebbek és szebbek közül, amelyek a gyulai régi református temető sírkövein állanak, idejegyzünk. „Itt pihenek csendben már a sötét sírban, Világi bajokkal küzdöttem, mig bírtam. Jámbor keresztgénnek nyugszik itt a hamva, Özvegyem s gyermekim könnyeket hullatva. Elhagyóm e gyarló s múlandó világot, Kívántam meglátni ama mennyországot. Törekvésem az volt családommal egyben, Hogy dicsöittessék Isten itt és mennyben ! (.Fábián János 1880.) Szilágyi János hamvai felett ezek a megható, mély érzésről tanúskodó sorok állanak: Felejthettlen férjem aludd álmod békén, Túl vagy már a testnek minden szenvedésén, Ha sírod szerettid felkeresni főnek. Nyújts enyhiiletet as érted kesergőknek. Két rövid, egyszerű, de kifejező verssor áll Tar Jozef és Fábián ZiUzsánna sírkövén : A hű házastársak pihenésre mentek, Béke és nyugalom lebegjen felettek ! Egy másikon hasonló rövidséggel igy szól az írás: Feltámadás reményében Nyugszanak az Ur nevében. {Sánta Mihály s Puskás Sára) A hitvesi hűség s az el nem múló szerelem hangjai szólnak ebből a versből: Ki értem áldozád nap-éjjeled, Seb lön halálod, mely be nem heged, Szerelmem átkisér a mennybe fel, E földön itt én nem feledlek el! (Juhász Sámuel 1864.) Álljon mutatóba itt most egy olyan sírfelirat is, amely prózában örökíti meg a halott emlékét. Ebben is benne van a kor, a verses sírfeliratokkal áldozó, prózában is a költésiét
