Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)

1933-04-05 / 26. szám

LXV. évfolyam 366 síái®, Szerda Gryula, 1633 április 5. Előfizetési árak : Negyedévre: Selyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . .3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. liobav Jáuos könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: OOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Mostanában, a revízió kérdésével kapcsolatosan sok szó esik az odaáti magyarokról. Jobbára csak két szélsőséges vélekedés van felőlük: az optimista és a pesszimista. Az optimisták azt mondják, hogy a magyarság kulturfölé- nye, szellemi felsőbbrendűsége lehetetlenné teszi azt, hogy egy alacsonyabb kulturfokon álló nép abszorbeálja őket. Ha össze is há zasodnak idegen fajtabeliekkel, ha gyerme­keiket az iskolákban meg is tanítják és rá is szoktatják a hivatalos, állami nyelvre, az a magyarságra nézve csak látszatra veszély, mert az örökölt lelkiséget, a vér adottságait meg nem másíthatják bennük s bizonyos, hogy egy vegyes fajtájú családban is a ma­gyar lélek jut domináns többséghez. A ki­sebbségi helyzet, a sok és kevés szemben­állásából származó automatikus feszültség csak fokozza fajiságukat, csak még féltéke­nyebb őrzőivé teszi őket a tradícióknak. Erdélyben pedig, ahol a szellemi élet rend kívül élénk és magas nívójú, a hely et még kedvezőbb, mert az emberek igen szívesen tartoznak egy olyan kisebb vagy nagyobb közösséghez, társasághoz vagy fajhoz, amelynek kiválóságait mindenki becsüli s amelynek körébe mindenki áhítozik. E nai­vitástól cseppet sem ment felfogással szem­ben áll a pesszimisták álláspontja, akik azt mondják, hogy az idegen imperium alá ke rült magyarságot a nehéz nyomorúság fá- sulttá, közömbössé teszi. A mindennapi élet, a kenyérmegszerzés, a puszta létfentartás gondjai kifárasztják és lekötik őket s látván azt, hogy a revíziós próbálkozások rendre megtörnek és a tettek belefulladnak a kon- ferenciázások és a könyörtelen és emberte­len politika posványáiba, végül is megal- kusznak, beleilleszkednek az uj imperium életrendjébe s lesznek se hideg se meleg Írás szerinti langyosakká. Akik pedig nem törnek bele a megváltozott viszonyok kere­teibe, azokat kiebrudalják s még az őnekik járó kenyéren is mások épülnek. A világon, illetve Európán különben is a kozmopolitiz- mus hullámai járnak, az a szellem, amely az az ubi bene, ibi pátriát tartja az egyén legokosabb bölcsességének s ettől az áram­lattól ők sem mentesülhetnek. Véleményük után keserű kézlegyintés a pont. Az igazság, mint mindég, most is középen jár s hogy hol, azt a fentiek után felesleges is ideje­gyezni. Azt azonban le kell szögezni, hogy a megszállás alatt levő magyarság ügye nemcsak odaát és nemcsak a konferenciákon formálódik és dől el, hanem Csonka-Magyar- ország határai között is. Nekünk úgy kell élnünk, olyan államéletet kell produkálnunk, hogy a hozzánk való visszakivánkozás vá­gyát a megszállt területek magyarságában felébresszük, fenntartsuk és fokozzuk. A pana­misták és egyéb belső ellenségek Augiás istál­lóját könyörtelenül ki kell tehát tisztítanunk s úgy őrködnünk az adminisztrációban, hogy minden fillér illetékes helyre kerüljön. Kol­dusságunkban minden pengő száznak számit, nekünk pedig most minden anyagi erőnkre szükségünk van, mert az erkölcsieken és szellemieken kívül az is igen közelről ér­dekli elszakadt véreinket, hogy az államnak, amely jogot formál rájuk, üres-e, vagy rend­ben van-e a kasszája ? Ilyen a kor. Volent Mihály, Ottlakán Tivadar és Erdödi Lajos mandátumát a kisgyülés is megsemmisítette. ' (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye törvényhatósági kisgyülése folyó hó 4-én tar­totta rendes havi ülését. Mivel napirend előtti felszólalásra senki sem jelentkezett, a kisgyülés azonnal a 63 pontból álló tárgysorozat tárgyalá­sába fogott. Gyulai vonatkozású ügy mindössze egy szerepelt az ülés anyagában, és pedig az igazoló választmány határozata Erdödi Lajos dr- és társainak képviselőtestületi tagsága ügyében, A legutolsó városi választások során ugyanis Volent Mihályt, Ottlakán Tivadart, ^Er- döái Lajost és Csomós Jánost szintén képviselő- testületi tagokká választották, megválasztásukat azonban az igazoló választmány nem hagyta jóvá. Az igazoló választmány megsemmisítő ha tározatét az érdekeltek a törvényhatóság kisgyü- léséhez megfellebbezték, amely azonban fellebbe­zésüket ma elutasította. Igaz ugyan, hogy Volent Mihály a törvényszék vonatkozó Ítélete szerint semmiféle bűncselekményt nem követelt el a forradalom idején, de mivel a törvény úgy intézkedik, hogy az, aki a forradalmi törvény­szék tagja volt, képviselőtestületi tag nem lehet, fellebbezését el kellett utasítani. Ottlakán Tivadar fellebbezésének azért nem adott helyt a kisgyü­lés, mert adót fizetett ugyan, de még nem fizet két év óta, ami pedig feltétele a választhatóság­nak. Erdödi Lajos dr. ügyvéd választhatóságához a hat évi helybenlakás hiányzik s ezért az ő mandátumának megsemmisítésére vonatkozólag is helybenhagyta a kisgyülés az igazoló választ­mány határozatát. Az alispáni javaslathoz elsőnek báró Apor Vilmos dr. szólt hozzá s kérte, hogy a kisgyü lés vegye bele határozatába azt, hogy Volent Mihály forradalmi szereplését tisztázottnak te­kinti, azonban a vonatkozó rendelkezés értelmé­ben mégsem adhat helyet fellebbezésének. Czinceár Dezső Hoffmann Károly dr. fő­ügyész felvilágosítását kéri Volent Mihály ügyé­ben, hátha módját lehetne ejteni a fellebbezés kedvező elintézésének. A felszólalásokra Korossy György főispán válaszolt. Volent Mihály forradalmi szereplésére vonatkozólag a törvényszék már Ítéletet nozott s nemcsak azért nem adhat elégtételt és nem iga­zolhatja Volent magatartását, mert ez már meg­történt, hanem mert a kisgyülés hatáskörén ez kívül is esik. A kisgyülés végül is az alispáni javaslat értelmében hozott határozatot és az igazoló vá­lasztmány határozatát teljes egészében jóvá­hagyta. Nem gyulai vonatkozású, de igen szép momentuma volt a kisgyülésnek, amikor Csarnus Mihály endrődi apátplébános a gyomai reformá­tus egyháznak a képviselőtestülethez intézett kérése mellett emelt szót, perspektíváját adva ezzel annak a szellemnek, amely a Krisztus taní­tásán felépülő egyházak együttműködése tekin­tetében létrejöhet, illetve a helyi viszonylatban ott kialakulóban van. Bálint Imre műszaki főtanácsosnak és Pánczél József dr. vm főjegyzőnek a közúti alap ügyeinek tevékeny intézéséért a kisgyülés fejenként 400 pengő jutalmat szavazott meg Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után a kisgyülés fél 11-kor véget ért. Közel ötszáz ember jött Gyulára a filléres gyorssal. (A „Békés* Munkatársától.) Az első fil­léres gyors, amely mint ilyen, második filléres néven szerepel a gyulai éléstárak történőimé- nőimében, már kevesebb vendéget kozott Gyu­lára s ugyancsak kevesebb embert vonzott ki az állomásra is, mint az első. Mindamellett nem voltak, az érkezők sem, a várakozók sem, mint azt a rosszmájuak hiresztelték, csak néhányan. Még mindég tekintélyes tömeg volt az, amely az Erdélyi Sándor-ut két ház­sora között befelé hömpölygött a felszálló por fátyola mögött szerényen és félénken meg­húzódó családi fészkek felé. A fogadtatás egyébként kinn az állomáson, ha nem is volt már oly lázas, de kedvesebb és sikerültebb volt, mint a tavalyi. Hir szerint a vendégek­nek igen jól esett hogy az 554-es tűzoltók rézfuvós zenekara nótaszóval fogadta Őket s ezáltal a megérkezésnek s az egész leutazás nak mintegy ünnepies hangulatot adott. L’art pour l’art — utast osak néhányat lehetett látni, legtöbb vendég kebelbeli volt, akiket az atyafiak különítményei fogadtak s kisértek körülfogva hangos lelkendezéssel. A visszaindulás emelkedett hangulatából Ítélve a lerándulók igen jól érezték magukat Gyulán.

Next

/
Thumbnails
Contents