Békés, 1933. (65. évfolyam, 1-102. szám)
1933-04-05 / 26. szám
LXV. évfolyam 366 síái®, Szerda Gryula, 1633 április 5. Előfizetési árak : Negyedévre: Selyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . .3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. liobav Jáuos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: OOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Mostanában, a revízió kérdésével kapcsolatosan sok szó esik az odaáti magyarokról. Jobbára csak két szélsőséges vélekedés van felőlük: az optimista és a pesszimista. Az optimisták azt mondják, hogy a magyarság kulturfölé- nye, szellemi felsőbbrendűsége lehetetlenné teszi azt, hogy egy alacsonyabb kulturfokon álló nép abszorbeálja őket. Ha össze is há zasodnak idegen fajtabeliekkel, ha gyermekeiket az iskolákban meg is tanítják és rá is szoktatják a hivatalos, állami nyelvre, az a magyarságra nézve csak látszatra veszély, mert az örökölt lelkiséget, a vér adottságait meg nem másíthatják bennük s bizonyos, hogy egy vegyes fajtájú családban is a magyar lélek jut domináns többséghez. A kisebbségi helyzet, a sok és kevés szembenállásából származó automatikus feszültség csak fokozza fajiságukat, csak még féltékenyebb őrzőivé teszi őket a tradícióknak. Erdélyben pedig, ahol a szellemi élet rend kívül élénk és magas nívójú, a hely et még kedvezőbb, mert az emberek igen szívesen tartoznak egy olyan kisebb vagy nagyobb közösséghez, társasághoz vagy fajhoz, amelynek kiválóságait mindenki becsüli s amelynek körébe mindenki áhítozik. E naivitástól cseppet sem ment felfogással szemben áll a pesszimisták álláspontja, akik azt mondják, hogy az idegen imperium alá ke rült magyarságot a nehéz nyomorúság fá- sulttá, közömbössé teszi. A mindennapi élet, a kenyérmegszerzés, a puszta létfentartás gondjai kifárasztják és lekötik őket s látván azt, hogy a revíziós próbálkozások rendre megtörnek és a tettek belefulladnak a kon- ferenciázások és a könyörtelen és embertelen politika posványáiba, végül is megal- kusznak, beleilleszkednek az uj imperium életrendjébe s lesznek se hideg se meleg Írás szerinti langyosakká. Akik pedig nem törnek bele a megváltozott viszonyok kereteibe, azokat kiebrudalják s még az őnekik járó kenyéren is mások épülnek. A világon, illetve Európán különben is a kozmopolitiz- mus hullámai járnak, az a szellem, amely az az ubi bene, ibi pátriát tartja az egyén legokosabb bölcsességének s ettől az áramlattól ők sem mentesülhetnek. Véleményük után keserű kézlegyintés a pont. Az igazság, mint mindég, most is középen jár s hogy hol, azt a fentiek után felesleges is idejegyezni. Azt azonban le kell szögezni, hogy a megszállás alatt levő magyarság ügye nemcsak odaát és nemcsak a konferenciákon formálódik és dől el, hanem Csonka-Magyar- ország határai között is. Nekünk úgy kell élnünk, olyan államéletet kell produkálnunk, hogy a hozzánk való visszakivánkozás vágyát a megszállt területek magyarságában felébresszük, fenntartsuk és fokozzuk. A panamisták és egyéb belső ellenségek Augiás istállóját könyörtelenül ki kell tehát tisztítanunk s úgy őrködnünk az adminisztrációban, hogy minden fillér illetékes helyre kerüljön. Koldusságunkban minden pengő száznak számit, nekünk pedig most minden anyagi erőnkre szükségünk van, mert az erkölcsieken és szellemieken kívül az is igen közelről érdekli elszakadt véreinket, hogy az államnak, amely jogot formál rájuk, üres-e, vagy rendben van-e a kasszája ? Ilyen a kor. Volent Mihály, Ottlakán Tivadar és Erdödi Lajos mandátumát a kisgyülés is megsemmisítette. ' (A „Békés“ munkatársától.) Békésvármegye törvényhatósági kisgyülése folyó hó 4-én tartotta rendes havi ülését. Mivel napirend előtti felszólalásra senki sem jelentkezett, a kisgyülés azonnal a 63 pontból álló tárgysorozat tárgyalásába fogott. Gyulai vonatkozású ügy mindössze egy szerepelt az ülés anyagában, és pedig az igazoló választmány határozata Erdödi Lajos dr- és társainak képviselőtestületi tagsága ügyében, A legutolsó városi választások során ugyanis Volent Mihályt, Ottlakán Tivadart, ^Er- döái Lajost és Csomós Jánost szintén képviselő- testületi tagokká választották, megválasztásukat azonban az igazoló választmány nem hagyta jóvá. Az igazoló választmány megsemmisítő ha tározatét az érdekeltek a törvényhatóság kisgyü- léséhez megfellebbezték, amely azonban fellebbezésüket ma elutasította. Igaz ugyan, hogy Volent Mihály a törvényszék vonatkozó Ítélete szerint semmiféle bűncselekményt nem követelt el a forradalom idején, de mivel a törvény úgy intézkedik, hogy az, aki a forradalmi törvényszék tagja volt, képviselőtestületi tag nem lehet, fellebbezését el kellett utasítani. Ottlakán Tivadar fellebbezésének azért nem adott helyt a kisgyülés, mert adót fizetett ugyan, de még nem fizet két év óta, ami pedig feltétele a választhatóságnak. Erdödi Lajos dr. ügyvéd választhatóságához a hat évi helybenlakás hiányzik s ezért az ő mandátumának megsemmisítésére vonatkozólag is helybenhagyta a kisgyülés az igazoló választmány határozatát. Az alispáni javaslathoz elsőnek báró Apor Vilmos dr. szólt hozzá s kérte, hogy a kisgyü lés vegye bele határozatába azt, hogy Volent Mihály forradalmi szereplését tisztázottnak tekinti, azonban a vonatkozó rendelkezés értelmében mégsem adhat helyet fellebbezésének. Czinceár Dezső Hoffmann Károly dr. főügyész felvilágosítását kéri Volent Mihály ügyében, hátha módját lehetne ejteni a fellebbezés kedvező elintézésének. A felszólalásokra Korossy György főispán válaszolt. Volent Mihály forradalmi szereplésére vonatkozólag a törvényszék már Ítéletet nozott s nemcsak azért nem adhat elégtételt és nem igazolhatja Volent magatartását, mert ez már megtörtént, hanem mert a kisgyülés hatáskörén ez kívül is esik. A kisgyülés végül is az alispáni javaslat értelmében hozott határozatot és az igazoló választmány határozatát teljes egészében jóváhagyta. Nem gyulai vonatkozású, de igen szép momentuma volt a kisgyülésnek, amikor Csarnus Mihály endrődi apátplébános a gyomai református egyháznak a képviselőtestülethez intézett kérése mellett emelt szót, perspektíváját adva ezzel annak a szellemnek, amely a Krisztus tanításán felépülő egyházak együttműködése tekintetében létrejöhet, illetve a helyi viszonylatban ott kialakulóban van. Bálint Imre műszaki főtanácsosnak és Pánczél József dr. vm főjegyzőnek a közúti alap ügyeinek tevékeny intézéséért a kisgyülés fejenként 400 pengő jutalmat szavazott meg Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után a kisgyülés fél 11-kor véget ért. Közel ötszáz ember jött Gyulára a filléres gyorssal. (A „Békés* Munkatársától.) Az első filléres gyors, amely mint ilyen, második filléres néven szerepel a gyulai éléstárak történőimé- nőimében, már kevesebb vendéget kozott Gyulára s ugyancsak kevesebb embert vonzott ki az állomásra is, mint az első. Mindamellett nem voltak, az érkezők sem, a várakozók sem, mint azt a rosszmájuak hiresztelték, csak néhányan. Még mindég tekintélyes tömeg volt az, amely az Erdélyi Sándor-ut két házsora között befelé hömpölygött a felszálló por fátyola mögött szerényen és félénken meghúzódó családi fészkek felé. A fogadtatás egyébként kinn az állomáson, ha nem is volt már oly lázas, de kedvesebb és sikerültebb volt, mint a tavalyi. Hir szerint a vendégeknek igen jól esett hogy az 554-es tűzoltók rézfuvós zenekara nótaszóval fogadta Őket s ezáltal a megérkezésnek s az egész leutazás nak mintegy ünnepies hangulatot adott. L’art pour l’art — utast osak néhányat lehetett látni, legtöbb vendég kebelbeli volt, akiket az atyafiak különítményei fogadtak s kisértek körülfogva hangos lelkendezéssel. A visszaindulás emelkedett hangulatából Ítélve a lerándulók igen jól érezték magukat Gyulán.
