Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-03-16 / 20. szám
IiXlV. évfolyam 30. szám. Szerda Gyula, 1032« március 16. Befizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. se. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intó- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság diósé. (1932. március 14) Az ülésen Korossy György főispán elnökölt. A bizottság tagjai teljes számban jelen voltak. Az elnök rövid megnyitó szavai után dr. Pánczél Jóssef vm. főjegyző olvasta fel az alispán rendszerinti havi jelentését, amelynek főbb pontjai ezek : A személybiztonság 109, a vagyonbiztonság 262 esetben támadtatott meg, mig öngyilkosság 7 esetben, tűz 15 esetben történt 3554 P kárral. A mezőgazdasági munkák, mint télen, különben is általában, úgy ez idén is különösen a nagy fagyok miatt teljesen szüneteltek, miuek következtében a gazdasági és földmunkások munkaalkalmat találni nem tudnak és csak az inségmunkáknál nyerhetnek elhelyezést. Az inségmunkáknak programját minden önkormányzati testület még jóelőre megállapította, de ez a program ugyancsak a szokatlan zord időjárás miatt nem tartható be. Hogy a munkások mégis foglalkoztathatók legyenek, az elöljáróságok feladatává vált, hogy újabb és újabb munkaalkalmakról gondoskodjanak, mert az Ínséget szenvedő lakos ság ellátása másként nem biztosítható. Igen sok helyen a munkások az inségbuzából őrölt lisztet előlegként kapják meg és ennek ellenében a jobb idők beálltával tartoznak majd megfelelő napszámbérek mellett megfelelő munkát teljesíteni. A kisipar és kiskereskedelem helyzete változatlanul rossz. A beérkezett jelentések szerint különösen a kisiparosok és ezek között kiváltképen az épitőiparosok, lábbeli- készitők és férfi«zabók helyzete rendkívül súlyos. Az iparosok és ipari alkalmazottak közül sokan jelentkeztek insógmunkákra. Az inségbuzából kiadott liszt minősége ellen eddig hozzám panasz csak egy esetben érkezett. Szeghalom községből érkezett a panasz, hol a kifogásolt lisztből mintát vétettem a azt vizsgálat végett a földmivelés- ügyi miniszterhez mutattam be. A vizsgálat eredményéről eddig még értesítést nem kaptam. Az iasógliszt szállításánál itt-ott volt kisebb fennakadás de miután az utak közben autóval is járhatókká váltak, — a liszt szállítása most már teljesen zavartalan. Az egész vármegye területéről érkeznek hozzám panaszok amiatt, hogy a hatóságok csak liszt munkabér mellett dolgoztatnak. Ezek a panaszok az időjárás változásával rövidesen meg fognak szűnni, mert a községek és városok költségvetésében mindenütt történt gondoskodás arról, hogy a hatóságok készpénz fizetés mellett is tehessenek kisebb mértékű inségmunkákat folyamatba, a mellett pedig intézkedtem abban az irányban is, hogy a vármegye által háztartási költségvetésben insógmunkákra elő irányzott 50.000 pengő a városoknak és községeknek kiutaltassék. Intézkedtem továbbá olyan irányban is, hogy mindazok a munkálatok, melyeket a vármegye háztartási és közúti költségvatésben előirányzott, azonnal, amint azt az időjárás megengedi, folyamatba tétessenek. Két esztendő tapasztalatain okulva a vármegye főispánjával egyetértésben tárgyalásokat kezdtünk olyan földmunbálatok megindításáról, melyek segítségével a jövő évi esetleges Ínségnek jórészt elejét lehetne venni. Az első felszólaló dr. Telegdy Lajos volt. Az alispáni jelentésből megragadta a figyelmét az, hogy a községi elöljáróságok gondoskodnak arról, hogy az inségmunkások- nak újabb munkaalkalmakat nyújtsanak. Ezek az inségmunkások a fizetésüket — tudomása szerint közjövedelemből kapják. Ezt nem tartja helyesnek, hiszen az adófizetők közül most sokan épen olyan nehéz helyzetben vannak, mint a munkások. Felhívandó a kormány figyelme, hogy jövőre már jóelőre készítsen elő célszerű közmunkákat az Ínséges munkások foglalkoztatása végett. Felemlít egy földmivelósügyi miniszteri rendeletet, amely oda tendál, hogy a mezőgazda- sági munkások még utólagosan is odafordulhatnak a munkaadó ellen igényeikkel, ameny- nyiben utóbb az nyerne megállapítást, hogy a munkaadó és munkás között létrejött bérviszony sérti a munkás érdekeit. Ez a rendelet a gyakorlatban azt fogja eredményezni, hogy a gazdák még kisebb mértékben fogják foglalkoztatni a munkásokat. Felhívandó a kormány figyelme, hogy ilyen utólagos reputációknak helyet ne adjon. Az alispáni jelentésben az is benne van, hogy az iparosok és segédek nagy mértóaben jelentkeznek inség- munkára, ezzel szemben mégis azt látjuk, hogy a társadalombiztosító ezektől az iparosoktól a hátralékos hozzájárulásokat kérlelhetetlen szigorral behajtja, de bűnügyi téren is eljár a hátralékosokkal szemben. Felhívandó volna a társadalombiztosító intézet, hogy ezeket a nehéz eljárásokat függessze fel. Felhívja a figyelmet arra, hogy a békési községi tanítók nem kapták meg fizetésüket. Ez az eljárás a nehéz gondokkal küzdő tanítókat elkedvetleníti, ezt pedig csak a nevelés ügye sínyli meg. Sürgeti a szegény betegek gyógyszerellátása ügyének nyugvópontra juttatását. Azt nem tartja megoldásúak, hogy a terhek viselése a községekre van háritva. Az adóügyben való foglalásoknál az árverésnél is be kell tartani bizonyos határidőket, vagyis ha foglaltak, attól számított 15 napon belül ne lehessen árverést kitűzni s ezt is bizonyos megosztott időre lehessen kitűzni. Gondoskodást kér atekintet- ben, hogy az ilyen lefoglalt tárgyak csak megfelelő közzététel utján, (publikáció, dobszó) bocsáttassanak árverés alá, hogy igy az elkótyavetyélés veszélyétől megmentessenek. Ez állami érdek is. Nagyon kéri ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert ezek az adóárverések a tavasz beköszöntővel általános jellegűek fognak lenni. Nincs tájékozva az állatbetegségek miatt elrendelt zárlatokról, amelyek az állattenyésztésnek — nézete szerint — sok kárt okoznak. Nem tudja megérteni, hogy van az, hogy az egyik községben, ahol sertésvósz van, nincs zárlat, mig a másik község, ahol alig van beteg sertés, zárlat alá van véve, kéri, hogy az alispáni jelentés ezzel az üggyel részletesen foglalkozzék. Dr. Sebők Elek a mezőgazdasági eladósodások kérdésével foglalkozott. Kéri, hogy értekezletet hívjon össze az alispán községenként 3—3 taggal a tényállás és az elgondolások alapos megbeszélése végett. Az adósvédelmi rendelkezéseket tétesse közhírré az alispán. Gróf Wenckheim Dénes csodálkozását fejezi ki afelett, hogy az Ínség, dacára a NAGY IHJSVÉTI VÁSÁR STÜRMER ÁRUKBAN 99 3 - 6 Nyíllak - Bárányok - Tojások IFJ.MIHALIKNÁL
