Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-03-02 / 16. szám
LX1V. évfolyam 16, »eám. Szerda Oyula, 1632. március 3 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7, sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegye rendes közgyűlése. (1932. február 27). Március idusát váró, tavaszi szellő u áu vágyakozó, hófehér takaró alatt fázódó hideg február utói nap fogadta a megyei közélet irányítására elválasztottakat a megye székvárosában. Sokan jöttek be erre az idei első közgyűlésre és egészen bizonyos, hogy meleg szivet is hoztak magukkal, csakhogy úgy látszik az égi tanács most sehogysem akar permanens lenni a földi tanácsokkal, hiába a sok jót akaró, segíteni vágyó meleg szív, az ég most a zsebekhez igazodik s kérlelhetetlenül önti magából mindent meg- derme8ztő fagyos leheletét. Milyen különös ellentét! A dermesztő hideg és fagyos hótakaró, millió élet vágyának előkészítője, a fagy nyomán tehát élet fakad, virágba szökkenés pompázik, a sok szeretettől átmelegedett emberi szív — bár tagadhatatlan, hogy sokat beszól, csakúgy Outi magából a szánalomnak, az irgalmasságuak melegítő szavait, és tagadhatatlan, hogy cselekszik is, sok jót cselekszik, s mégis a szeretetnek ilyen nagyszerű megnyilvánulása mellett — milliók fáznak és éheznek. A. közgyűlést néhány perccel 9 óra után Korossy György főiépán nyitotta meg. Beszédében különös melegséggel emelte ki a hatóságoknas és a társadalomnak együttes működését, amely fáradhatatlan együttes tevékenységnek sikerült — a mai nehéz viszonyok között — az ínségesek helyzetét elviselhetőbbé tenni. De kiemelte és glorifikálta a sok sok sególyreszornlt magatartását is, hogy magyar emberhez méltó türelemmel és békességgel viselték a re'.juk rótt nehéz helyzetet. Felhívta a hatóságokat és a társadalmat a további együttes munkára, hogy siessenek az önhibájukon bivül súlyos helyzetbe került embertársaik segítségére. Az elnöki megnyitó beszédet élénk éljenzés kisérte. — A póttárgysorozat ismertetése után az alispán időszaki jelentésére került a sor, amely minden időben alkalmas kapaszkodó volt abban, hogy ennél a pontnál mindenki elmondhassa mindazt, ami a szivét, a lelkét nyomja, elmondhassa eszméit, gondolatait, panaszait. Az első hozzászóló Sseme- nyei Pál orosházi megyebizottsági tag volt, aki ez alkalommal a népművelési előadások ügyével foglalkozva arra kérte a vármegye alispánját, hassou oda, hogy ezeken az előadásokon hasznos, gyakorlati dolgok előadá sával oktassák a népet. — Schutts József (Mberény) a gazdatársadálom súlyos helyzetét panaszolta el. Felirati javaslatot akart előterjeszteni, azonban elnöklő tőispán kioktatta, hogy az alispáni jelentés kapcsán felirati javaslatot előterjeszteni nem lehet. Filó Sámuel (Mezőberóny) szerint az alispáni jelentés nem tárja fel a való helyzetet, ami sokkal súlyosabb, mint ahogy az a jelentésben említve van. — Panaszolja, hogy a hiányosan ruházott, s az iskolától messze taDyákoa lakó iskolamulasztó gyermekek szüleit megbírságolják. (Felkiáltások. Nem áll !) Filó kijelenti, hogy állításait iratokkal tudja igazolni. — Az insógakciót helyteleni'i, amelyet csak injectiónak tart, de tartós segítést nem biztosit. Gyökeres reudszerváltozást követel, mert csak igy lehet nagy nemzeti összefogást remélni. Végül tiltakozik a kormány azon terve ellen, amely szerint a gyomai járásbíróságot — takarékossági okokból be akarják olvasztani a békéscsabai járásbíróságba. Elnöklő főispán nyomban ki jeleutette, hogy a kormány ilyen tervvel egyáltalában nem foglalkozik. Szónok kéri továbbá az adóvégrehajtásoknak májusig való beszüntetését. — Kiss János (Orosháza) hosszasan beszól az inségakcióról, amely szerinte nem történik igazságosan. Az alispáni jelentés azt mondja, hogy segélyben csak a munka és keresetképtelen lakosság részesülhet. Szerinte Orosházán az 1100 iparos közül legalább 800 munkaképtelen, mert nem kap munkát és mégsem kap segélyt. Nagy a panasz minden felé a nyomorúság miatt. Majd a csendőrsóg zaklatásai miatt panaszkodik. Elmei' Tibor a következő szó nők a felszólalásban, azt kérte, hogy az oltani birtokosok oda való munkásokat fogadjanak fel. Dr. Forray Lajos panaszkodik, hogy a hadirokkantak érdekében kiadott főispáni rendelet az egyes községekben még ma sinc3 végrehajtva. Tóth György (Szarvas) tiltakozik az alispáni jelentés azon megállapítása ellen, amely szerint a munkások ban gulatára igen kedvező hatással van az iuség- akció megindítás i. — Az inségakció igen, de az ellátás nem. Csalik János a mezömegyeri Ínségesek nevében emel szót, s kór ezek részére is ellátmányt. Majd a cs9ndőrség zaklatásai miatt panaszkodik. Állandó felügyelet alatt vannak. Kéri, hogy ezek az állapotok szűnjenek meg. Moldoványi János (Békéscsaba). Megvédi a népművelés ügyével foglalkozókat s kijelenti, hogy azok igenis hatalmas nemzetmentő munkát fejtenek ki. Dr. Márky Barna alispán mindegyik felszólaló panaszára pontról-pontra válaszolt. A népművelési előadások ügyében előterjesztett panaszokat meg fogja vizsgálni. — Látja és ismeri a lakosság helyzetét. Hogy nehéz » helyset, tökéletesen tudja. Igyekszik is segíteni, ahol és ahogy tud, ahogy a rendelkezésére álló anyagi erő megengedi. — Az ínségesek ellátására vonatkozó kategóriát bővíteni n6m tudja. — Nagyon sajnálja az iparosság nehéz helyzetét, de miután a földművelési kormány nem járult hozzá, hogy az iparosoknak önköltségen adjuk át a gabonát, — nem tud a helyzeten segiteni. A liszt elleni kifogást először hallja. A lisztet őrlő malmok úgy nyilatkoztak, hogy az inségbu- zából igen jó lisztet őrölnek. A hiba ott lehet, hogy az alföldi nép lehet, hogy most olyan búzát kapott, amely nem a vármegyéből származik, de ezen segiteai nem tud. — Elnöklő főispán Kiss János, Tóth György és Schultz János panaszait vizsgálat tárgyává fogja tenni és annak eredményéhez képest sürgősen fog intézkedni. Tiltakozik Csulik azon kijelentése elleD, hogy az államrendőrség politikai szolgálatot tesz. Az államrendőrség nehéz, súlyos feladatot tölt be és mindig az állami közbiztonság őre, a közrendet igyekszik fenntartani. Az alispáui jelentés ezek után tudomásul vétetett. Majd elnöklő főispán a kijelölő bizottság deklaratióját olvasta fel, amely szerint a törvényhatósági bizottság örökös tagsági helyére egy becsülettel, szorgalommal és a magyar nyomdász és könyvkötő ipar nagyszerű fellendítésével eltöltött 50 munkás óv jutalmául az örökös tagságra a bizottság Kner Izidor gyomai nyomdatulajdonost jelölte. A deklarátió igy hangzik : lekintetes Törvényhatósági Bizottság ! A magyar törvényhozás, midőn az 1929. évi XXX. t.-c. 5. §-át megalkotta, alkalmat óhajtott adui a törvényhatósági bizottságoknak, hogy a közélet terén érdemeket szerzett férfiak megbecsülésének kifejezést adhasson, igy feljogosította örökös törvényhatósági bizottsági tagok választására. Véleményem szerint a törvényhatósági bizottságnak ezen jogával kivételesen és megfontoltan kell élnie, nehogy ezen megkülönböztetett kitüntetés értékét veszítse. Egy ilyen kivételes eset most, midőn a vármegyének egy érdemekben gazdag polgára iparának 50 éves fennállását ünnepli. Kner Izidor gyomai könyvnyomdász és könyvkiadó munkásságát nem kell ismertetnem. A Kner-nyomda Magyarország legnagyobb közigazgatási nyomtatvány raktárának tulajdonosa. Úttörő munkát végzett a közigazgatás egyszerűsítése és egységesitése terén. Művészi és könyvkiadói tevékenysége nemcsak az országban, de feirlföldön is elismerést szerzett a magyar nyomdaiparnak. Szociális és közjótókonyság terén kifejtett működése ngy Gyoma község, mint
