Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-02-27 / 15. szám
2 B é k 6 ■ 1932 február 27. Jövedelem és vagyonadó 1932. évi kivetése. A pénzügyminiszter kiadta a jövedelem és vagyonadó kivetése tárgyában a körrendeletét, amely részletesen intézkedik a jövedelem és vagyonadó mikénti kivetése tárgyában és megállapítja, hogy miként kell a kivető hatóságnak a becslést alkalmazni és az értékpapírokat és idegen pénznemeket értékelni. A rendelet kimondja, hogy az épületeknél tatarozási és karbantartási költségek címén, ha az adózó hiteltérdemlően igazolja, a ténylegesen felmerült összegeket kell levonni, ha pedig azokat adózó nem igazolja, úgy tatarozási költség címén a szabad rendelkezés alá tartozó épületeknél legfeljebb 10 százalékot, bórkorlátozó rendelkezések alá tartozó épületeknél pedig legfeljebb 15 százalékot szabad csak levonni. A rendelet kimondja azt is, hogy városi ingatlanok értékéül általábanvéve azt az értéket kell számításba venni, amelyet az ingatlan az 1931. naptári év utolsó napján tényleg megért. Ht az eladás esetén elérhető vételár hiteltérdemlően nem lenne megállapítható, úgy az 1932. évi házadókivetés során alapul vett 1931. évi novemberi nyers házbérjövedelem, illetőleg haszonérték összege szerint a rendeletben megállapított szorzó számok alkalmazásával kell a házértéket kiszámítani. A szorzószámok 6000 pengő házbórjövede- iem 16 szoros, ezenfelül egy-egy százalékkal kisebbedik, úgy, hogy 20.000 pengő nyers házbérjövedelmen felül a szorzóim már csak nyolcszoros. Az ipari üzemek üzem- tőkéjéül, az üzleti jövedelemnek 20 százalékától annak ötszörösét kell venni, a kereskedelmi üzletek üzemtőkéjéül a jövedelemnek 1 — 5 szőröséig terjedő összeget kell megállapítani. Békésvármegye tűzkára. A tüzrendészeti felügyelő jelentése alapján megemlékeztünk már a vármegye 1931. évi tüzkáradatáról, amelyek az 1930. évi adatokkal szemben közel 93 ezer P-vel kedvezőbbek. Az országos statisztikai hivatal adatai alapján a vármegyei tüzrendészeti felügyelő az 1925. évtől 1929. évig előfordult tűzkárokról kimutatást állított össze. Ennek adatai szerint a fenti időben 893 tüzeset fordult elő, a károsultak száma 1077, a kárösszegünk pedig 2741000 pengő. 1925. évben a tűzkárunk 912000 pengő volt. Országos viszonylatban tűzesetet illetőleg a 17., kárösszegre tekintettel pedig a 23. helyen volt vármegyénk. A tűzkár összege ettől kezdve évről-évre csökkent úgy, hogy dacára a tüzesetek 35 százalékos emelkedésének, már 1929. évben az csak 281000 pengő volt, vagyis 631 ezer pengővel kedvezőbb (69* 1 °/o), mint az 1925. évben. Helyezést illetőleg vármegyénk 1929. évi tűzkára a 23. helyről az 5. helyre került. A tüzeset helyezése azonban kedvezőtlenebb, mert a 17. helyről a 23. helyre kerültünk. A szomszédos vármegyékkel szemben tűzkár helyzetünk az 1929. évben a következő volt: Bihar vármegyében az esetek száma 97, a kár összege ennek dacára 198000 pengő, Csanádmegyében 101 tüzeset volt, a tűzkár pedig 291 ezer pengőt, Hajdú- megyében 81 tüzeset mellett a tűzkár 312 ezer pengőt tett ki. Jász-Nagykun-Szolnok- megyében 167 tűzesettel a tűzkár 443000 pengő, Szabolcsban 199 esettel 624 ezer pengő volt a tűzkár, Sopron megyében 101 eset után a tűzkár 1 millió 287 ezer pengőt tett ki. Legtöbb tűzesete 1929. évben Pest-Pilis-Solt-Kiskun (445), legkevesebb (73) pedig Bács-Bodrog vármegyének volt. Ezek szerint tehát aránylag vármegyénkben igen kedvezőek a tűzkár viszonyok. Az 1925. évi adatokkal szemben helyezésünket illetőleg 78'2 százalékos a javulás. A tűzkárunk a vármegyei statisztikai adatok szerint 1930. és 1931. évben is csökkent. Már 1931. évben csak 234000 pengő volt a tűzkár s a 228 tűzesetből a kár összege 63 esetben 50 pengőn, 31 esetben 100 pengőn alul volt. 35 alkalommal a tűzkár 300 pengőig, 19 esetben pedig csak 500 pengőig terjedt. Ezek szerint 148 esetben (64-9%) a kár 500 pengőn alul volt, 1 — 2000 pengővel járó tűzkár 51 Ízben (22,3°/o)) nagyobb összeggel járó tüzeset pedig mindössze 28 esetben (12'8%) volt. E kedvező statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a szakszerűen képzett tűzoltóságunknak sikerült a modernizált s motorizált felszerelésekkel a pusztító tüzeket, mig azok nagyobb arányúvá nem váltak, nagyobb kárösszeget nem okoztak s tűzvésszé nem fajultak, megfékezni. If I R E K. A. széthasadás szép és nagyszabású dolog, különösen modern költők leikével szokott eöfor dúlni s ilyenkor a gyengébb idegzetű kritikusok extázisba esnek. A filmnek álomgyára viszont a széthasadásnak azt az újszerű formáját szállította, amikor a hires államügyész, aki nappal a törvények őre, éjszakánként rablónak öltözik fel és saját lakásán tör be önkívületi állapotban Még ezeknél is sokkal tragikusabb « magyar politikai életnek az a polarizálódása, mely tökéletesen kizárja egyelőre a haladást, később fokozatosan leépíti az életlehetőségeket. Ha költőien akarnák kifejezni magunkat, azt mondhatnánk, hogy az egyik pólus szimbóluma a népjóléti minisztérium., a másiké a 33 as bizottság „működése“. Ne fárasszuk és ke seritsük el visszapillantásokkal magunkat, hiszen itt fáj mindnyájunk igazságérzetében az a szét hasadt politika, mely úgy haladt az évek országúján, hogy valami különös erkölcsi operáció eredményeként egyik kezével valósággal a nihilbe, vagy még annál is rosszabb helyre szórta a pénzt, másik kezével pedig vegyszárazra facsarta a lelkes adózó polgárokat. Fáj, hogy nem tudunk minden lelkesedésünkkel lobogni Lillafüredért, freskókká dicsőített államférfiakért, külföldi kéjutakért, virágszámlákért, amikor eszünkbejut, hogy ugyanez a politika állította le 30—40 százalékkal szegény adózók éleiét, ez a politika hozta el szép hazánkba a hústalan napokat, a legkomolyabb nélkülözést és ne áltassuk magukat: a jövő nyomorát is. Az egyik oldalon olyan teljhatalom tobzódik, ami Caligula korában még a legjobb tát saság okban is bevett volt, ma azonban túl enyhén szólva anakronizmus, a másik oldalon pedig nincs pénze egy tisztviselőnek arra, hogy feladja a levelét. És ez irányzat nem tér magába, halad a maga utján, a tömeg pedig kér, könyörög, meghunyászkodik, megbotránkoeik, fenyeget és az élet reménytelen helyzeteinek ezer szinonim igéjével küzd azért a megértésmmi- mumért, ami ezelőtt gyakorlati kötelessége volt a vezetőknek, ma elméletileg volna, — ha volna. Pedig ideje lenne már rájönni erre a szakadékra, ami híd nélkül csak szélesedni tud, megértés nélkül — legyünk rá elkészülve — tovább nyeli el mindkét oldalról az exisztenciákat. Ez egyszer tévednie kell a közfelfogásnak, melyszerint a Hídverő, aki uj életet hozna ide, szunnyad az idők méhében Konkoly Kálmán Egy Jó családból való leány NŐI SZABÓSEGÉDNEK ajánlkozik, esetleg vidékre is. Cím : Gyula, Kenyérsütő-utca 18. 73 2-3 Szentmise. Gyulaváriban vasárnap február 28-án szentmise lesz. Istentiszteletek a református templomban. Vasárnap délelőtt fél 10 órakor prédikál Harsányt Pél esperes. Délután 6 órakor a templomban Nagy Lajos s. lelkész s ugyanakkor Szentpál- falván Harsányi Pál esperes. Az ifjúsági istentisztelet teekintettel a nagy hidegre nem tartatik meg. Az időjárás krónikájában az idei február hó bizonyára nemzedékeken át meg lesz örökítve. Évtizedek múltak el, amióta február nem volt olyan hideg, mint ezúttal. Most már utolsó napjaiban vagyunk és megállapíthatjuk róla, hogy elejétől végéig minden áldott napon fagyok, még pedig kemény fagyok voltak. Péntek virradóra Reaumur szerint újra 12 fok hidegre virradtunk, künn a szabadban még nagyobb hideg volt. Zsuzsánna után a szökőév folytán szerdáról csütörtökre tolódott Mátyás sem váltotta be a hozzáfüződö hagyományt, mert nemcsak hogy nem törte meg, hanem még fokozta a jeget. A Körösöket csaknem félméternyi jégpáncél borítja, a példátlanul alacsony vízállás folytán szerencsére csak a meder fenekén, igy remélhetőleg ha beáll az olvadás, a jég, mire felszínre jut, nem fog veszedelmet okozni — Erre az olvadásra s általában a hideg és fagyok megszűntére, egyben az idő megenyhülésére, a tavasz bekövetkezésére minden szempontból égető szükség lenne már. Legkedvezőbb körülmények között hetek fognak úgy is elmúlni, bogy a hó elolvadjon, a föld a jégkéregtől teljesen megszabaduljon és nogy a tavaszi vetés megtörténhessék, pedig normális időben a tavaszi árpát már március első napjaiban, nem ritkán pedig már február végén el szokták vetni. EMLÉKEZTETŐ. A Békésmegyei Takarék- pénztári Egyesület vasárnap, folyó hó 28-án délelőtt 11 órakor tartja 68-ik évi rendes közgyűlését. Adomány. A Szociális Misszió javára dr. Ángyán Károly emlékére, koszorú megváltás ci- mén dr. Lovich Öiön kormányfőtanácsos 10 pengőt adományozott 27-éo, szombaton este fél 9 órakor öregcserkósz ös zejövetel a Kath. Körben. Az összejövetelen megalakítják az öregcserkészek énekkarát. Pontos megjelenést kór a parancsnokság. A pápa Szent Évnek fogja deklarálni az 1933. évet. A jövő 1933, évben lesz ezerkilenc száz évfordulója Krisztus keresztrefeszitésének. Ebből az alkalomból a katholikus világ minden részéből egymásután érkeznek a kérvények a Vatikán városba, amelyben kérik a pápát, hogy az 1933. évet deklarálja Szent Évnek. Hir szerint XI Pius pápára igen mély hatást tett a hívők ezreinek ez a megnyilatkozása és már legközelebb külön enciklikában fogja a jövő esztendőt Szén* Évnek deklarálni. A Szent Évet nagyszabású zarándoklatok, búcsúk és fényes egyházi ünnepségek fogják emlékezetessé tenni a katholikus világ számára. Tandijemelés a reálgimnáziumban. A főt. egyházmegyei főhatóság folyó tanévre a helybeli róm. kath. reálgimnáziumban az évi tandíjnak 60 pengőről 70 pengőre való felemelését rendelte el. Ennélfogva a tandíjnak március 15 én esedékes harmadik, illetve a május 15-én esedékes negyedik részlete nem 15—15 pengő, hanem 20— 20 pengő. Igazgatóság Felhívás a gyulai református leányokhoz. A református leánykor újból megalakult s minden leánykát szívesen vár és lát vasárnap délután fél 3 órakor a Novák utcai iskolában a Vezetőség. A Pesti Tőzsde Uj számában Fleissing Sándor a tőzsde elnöke, Székely Ferenc, dr. Németh Béla nyilatkoznak. Szenzációs riportok, érdekes textil, biztosítási, vas- és gépipari, vegyészeti, vidéki hitelélet rovatok egészítik ki a kitünően sikerült uj számot.
