Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-02-24 / 14. szám
LX1Y. évfolyaisi 14, ssám Snerda Gyula, 1933. iebruár 31 Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dí j előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Washington. Háború van Amerika földjén. Két híres nép : angol és francia A népeket koncokul tekintök, Szokás szerint marakodnak rajta. Megesküszik Amerika népe, Hogy szabad less, bármi legyen ára. Megválasztják Washingtont vezérül, S szót fogad honának jó polgára. Áll a harc s az együgyű szerencse A zsarnok-erőre mosolyog Nemes harag s szégyen futja végig Az ifjú vitéz tábornokot. Be akar rohanni a halálba, De föltartja néhány jó barátja, 3 szót fogad — mert népe úgy akarja — Amerika legnemesb polgára. És mig a tél sötét fátyolával Elaltatta ellenségeit, Ó szent buzgalommal készítette Győzelemre elszánt hőseit. És mire a szép tavasz megtenné A koszorút győztes homlokára, Amerika szabad volt! — Legyőzte Zsarnokait legnagyobb polgára. S elnökéül a szabad hazának Megválasztják polgártársai. Kétszer elfogadta: harmad Ízben Nem találták öt barátjai. „A hazának gazdálkodni is kell S fölépít ni, mit led alt csatája“ S szántott-vetett, épített békében Amerika legnagyobb polgára. — Ezerhé/szdz kilencven kilencben, Bevégzendő a nagy századot, „Fáradt vagyok “ — gondold magában — „Itt a perc meghalniés nyugodt Elégtílten saját két kezével Elsötétült szemeit lezárta S meghalt, rá se gondolván, hogy ö volt Amerika legnagyobb polgára! Vajda János. iiiiii-iiilip a m róm. ball. ífáíisÉliii. A gyulai róm. kath. reálgimnázium folyó hó 22 ón déli 12 órakor ünnepelte meg Amerika nagy szabadsághőse, Washington György születésének 200 éves évfordulóját. Az ünnepélyt az ifjúsági énekkar nyitotta meg a Himuussal. Uiána Biró Béla reálgimnáziumi tanár gondolatokban gazdag ünnepi beszéde következett, ki végig tekintett Amerika nagy fiának életén, méltatta halhatatlan érdemeit, ismertette hazánk összoköttetéseit az Egyesült Államokkal s hálásan emlékezett meg Borah senátorról, a magyar revízió ügyé- nak önzetlen harcosáról. Az ünnepélyt a Károlyi Gábor tanár, h. igazgató vezetése alatt álló ifjúsági ének- és zenekar fejezte be Vincze Zigmond kedves dalművének, a »Szép vagy, gyöoyörü vagy Magyarországinak precíz előadásával. Zászlók, ünnepi arcok hirdették vasárnap, hogy Gyula város közönsége emlékünnepet ül, Washington Györgynek, a szabad Amerika tulajdonképpeni megalkotója 200 éves születésnapjának emlékünnepét. A magyar propaganda s az amerikai magyarságnak Trianon elleni tiltakozása nagyban hozzájárult, hogy az amerikai közvélemény mind megértőbben viseltetik Csonka-Magyar- ország sorsa iránt. Az utóbbi időben különösen Borah szenátor beszédei messzehangzóan bizonyították a velünk történtek igazságtalanságát, a nagynevű szenátor neve bevésődött minden magyar leikébe, amit ez az emlékünnepély is bizonyít. Amikor Varga Gyula dr. polgármester megnyitójában Borah szenátor nevét említette, a hatalmas közönség egetverő éljenzésben tört ki. A Bethlen Gábor Szövetség délután rendezte műsoros ünnepét a népkerti pavillonban, ahol óriási közönség jelent meg. Az emlókbeszédet Harsánvi Pál tj ref. esperes tartotta a szabadság és testvéri megértés nagy hőséről, akinek emléke világitóoszlopként tündököl mindenkor minden ember előtt. A szónoki szépségekben, mély gondolatokban dúsgazdag beszéd rendkívüli hatást gyakorolt s forró tapsok köszönték meg. A megnyitó beszédben Varga Gyula dr. polgármester ihletett szavakban fejtegette az ünnep jelentőségét. Gedó Mária gyönyörű énekszámai Kertész Lajos művészi kísérete mellett frenetikus hatást váltottak ki. Vidó Mária Kiss József: Tüzek c. költeményét és Fröhner István Papp—Szekeres : Hiába c. költeményét szavalták el csillogó technikával, magával ragadó, tüzes érzéssel hatalmas siker mellett. Az előadás egyik ragyogó értéke, dísze ezúttal is Feke Kálmán ref. kántor, operaénekes pompás énekszámai voltak. Brilliáns énektndása, szivekbe markoló, minden érzést, hangulatot művészileg megórzékitő, nagyterjedelmü és bársonyos orgánuma és remek előadói készsége nagy gyönyörűséget szerzett az ünnepi előadás hallgatóságának. Rengeteg, megérdemelt tapsot aratott. Talán sokak óhaját tolmácsoljuk, amikor Feke Kálmánt szeretnénk egyszer egy önálló hangverseny-est keretében hallani. Szász Domokos, a Bethlen Szövetség kitűnő elnökének fenkölt szellemű zárószavai, a Református Énekkar erőteljes, megható Nem, nem sohá-ja és a Himnusz elhangzása után végétért a kitünően rendezett, mély és maradandó hatású Was- hington-emlékiinnepély. Dr. Ángyán Károly. I Részvéttel értesülünk a gyulai m. kir. állami kórház nyugalmazott belgyógyász-főorvosának Budapesten folyó hó 21-én bekövetkezett haláláról. Dr. Ángyán Károly a háborús katonai orvosi szolgálattal megszakított hosszú budapesti belklinikái tanársegédi múlt után 1920. julius 1-ón foglalta el a gyulai, akkor még vármegyei közkórház belgyógyászati osztályának vezető főorvosi állását. A nagy szorgalommal, kiváló rátermettséggel megszerzett orvosi tudását teljes ambícióval állította a háborút követő időkben egy teljes éven át főorvos nélkül működő belgyógyászati osztály átszervezésének szolgálatába s azt kiváló képességeivel, fáradhatatlan munkaszeretetével rövidesen az ország belgyógyászati osztályai legelsőinek nívójára emelte. Utasításai nyomán örömmel dolgoztak mellette beosztott orvosai, alanto3ai, mert érezték, hogy ebben a kemény kezű, jó, de nem lágyszívű és mindenek felett kitünően képzett, világos elméjű emberben igazi vezetőt kaptak. Kiváló orvosi judiciuma, bámulatos diagnostics készsége, hosszú Klinikai munka alatt gondosan összegyűjtött gyógyítási tudása s annak szorgos állandó gyarapítása, hivatása, betegei iránt érzett mélységes emberi szereteta osztályát a vármegye határain is túl terjedő áldásos gyógyító központtá, nevét ismertté és általánosan becsültté, őt magát az orvosi kar díszévé tették, úgy, hogy a hozzá forduló gyógyulást kereső betegek száma évről évre növekedett. Tragikum, hogy a gyilkol kór élete delén kezdette ki s legszebb munkateljesítményei idején már jelentkező, de csak saját maga által tudott és észlelt apró tünetek előre láttatták vele bekövetkezendő sorsát. Tudta, hogy évei meg vannak számlálva s hogy minél inkább kivegye részét a vállalt munkából, éveken keresztül szabadságra sem ment. A fokozott munka, a lassan, de biztosan előrehaladó kór felőrölték szervezetét, ideg rendszerét, úgy, hogy kilenc esztendős kórházi főorvosi állásában 1929. december 31.-én nyugdíjazása vált szükségessé. Előre látott sorsát a korai munkátlanságra kényszeritett- ség fájdalmában megadással viselte s nyugdíjas éveit családja, barátai körébe visszavonultan töltötte. 46 éves volt, Budapesten temették el. Halálát felesége, két serdülő leánya, barátai, orvostársai, s reá hálásan visszaemlékező volt betegei gyászolják ég őrzik emlékét. Nyugodjék békében ! T.
