Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-02-13 / 11. szám
UO.V. évfolyam 11. Szombat Gyula, 1933. lebrnár 13 Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. A franciák és mi. Párbeszéd, amely talán el is hangzott. EGY ROKONSZENVES UR: A múltkor kifejtettem előtted, hogy nemcsak az európai bonyodalmakban, de Mag3^arország minden bajának és nyomorúságának szinte a mohácsi vész óta a franciák az okai. Az ő világhatalmi törekvéseik, megbizha- tatlanságuk, amellyel egyik pillanatban barátságot Ígérnek, a másik pillanatban otthagynak, oka minden bajnak. Hangzatos frázisokkal világbékét hirdetnek, közben pedig tankokat épitenek és a világ leghatalmasabb hadseregét szerelik fel. Akkor igyekeztél ellentmondani, azóta a franciák kétszinü leszerelési javaslata, amelyben mint Bodóné mindenről beszélnek, csak arról nem, amiről kellene, a leszerelésről, az egész világot ellenük hangolta s talán most már te is elhiszed, hogy igazam volt. A MÁSIK : Nagyon elcsépelt szólam, hogy középütt az igazság. Az igaz, hogy 1. Ferenc óla egészen amíg a szent-gottbárdi csatában ők is küzdöttek a török ellen, mindig a török szövetségesei voltak és igy Magyarország tragédiájának valódi okához, Mohácshoz ők is hozzájárultak. Igaz, Rákóczinak is ígértek támogatást s nem lett belőle semmi. III. Napoleon Kossuthot is biztatta s ez a biztatás is csak üres ígéret volt. De mégis . . . A ROKONSZENVES : Nincs de. A történelem is mutatja, a mai idők nyomorúsága pedig minden ellentmondás legázolásával harsogja, hogy nemcsak Trianonnak, de Trianon megrögzítésének is ők az okai. Világuralmat akarnak most ismét, mint annyiszor már a történelem során. Talán sohasem is voltak közelebb hozzá, mint most ebben a chaoszban, amelyben ugylátszik, már nemcsak az európai kontinens, de a higgadt Anglia, Amerika és a megfontolt Japán is elveszti a fejét. A világuralomhoz van szüksége Franciaországnak kis szövetségesei támogatására és ezek kedvéért feláldoz bennünket, Nem bánja, ha mi el is pusztulunk. Mi pedig el nem pusztulhatunk. És hogy tönkre ne menjünk, agitálnunk kell. Gyűlöletet kell hirdetni Francia- ország ellen. Talán a gyűlölet megacélozza mindannyiunk erejét, talán a gyűlölet másokat is magával ragad s megdöntjük világuralmi törekvéseit és feltámadunk. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. A M,ÁSIK : (nagyon csendesen kezdi): Én nemhiszem, hogy a gyűlölet alkot, hogy a gyűlölet feltámadáshoz vezet. A hegemóniára való törekvés nem francia monopólium. Igaz, hogy már nagyon korán ólt bennük ez a vágy, költőik és íróik, sőt a legelső frank törvénykönyv is már külső formát adnak ennek. Hiszen az első keresztes háború historikusa Gesta Dei per Francos címet adja munkájának. Isten cselekedetei a franciák által. Ez fejezi ki legszem- léltetőbben azt a hitüket, hogy ők vannak kiválasztva uralkodni a világon és vezetni a világot. De vájjon a német császárok harca a pápasággal nem ugyanebből a törekvésből fakadt-e? A népszövetség valódi eszméinek s nem a mai torz, fél igazságoknak', igazi előfutárja a pápaság volt és az igazi békéért nemcsak a franciákkal, de más nemzetekkel is kellett harcolnia. Kétségtelen, a franciák válasza volt a legbrutálisabb az Ausculta fili bullára, de az egyház többi fia sem hallgatott oda. Világhatalmi törekvéseik voltak a Habsburgoknak is. Hogy a francia királyok előbb tudták megteremteni az egységes Franciaországot, mint a németek a németséget eggyé olvasztani, ez az ő zsenialitásuk eredménye és ez magyarázza meg azt, hogy mindig ők jutottak el legközelebb a hegemóniához. De talán akaratuk ellenére is ők adták a világnak a legtisztább formában azokat az eszméket is, amelyekkel a világ mindig meg tudta akadályozni, hogy akár ők, akár mások el is érjék a hegemóniát. A polgári öntudat gondolata ugyan először az angolokban ébredt fel, de hogy is mondta Taine, a nagy francia ? „Anglia felfedezi a tényeket, Németország megokolja az elméleteket, Franciaország tisztázza és igazolja őket.“ Franciaország a forradalmaival igazolta a polgári öntudatot, a polgári és nemzeti szabadságot és a testvériséget Minden hegemóniának legnagyobb ellenségeit. Azóta igaz, Trianonnal nagyot vétettek ellenünk és egész Európa ellen, Nusz lövet, a birodalmi tanács hadügyi : előadója a Germáoiában a francia leszerelési javaslat fejtegetése során rámutatott arra, hogy Franciaországban ezidő szerint 14 ál lami gyár és 24 nagyobb magánüzem foglalkozik lőpor és robbantószerek gyártásával. Megjelenik szerdán és szombaton. de hinnünk kell, hogy nem ez volt Franciaország utolsó szava. Paleolo- gue, de mások is, sőt talán a francia diplomaták túlnyomó része, ellene voltak az osztrák-magyar monarchia feloszlatásának és ellene voltak Magyarország véres megcsonkításának. Briand, a legrejtélyesebb államférfiu s gall bőbeszédűsége valójában el- zárkózoítságot takar, mégis én azt hiszem, ő a lelke mélyén tudja, hogy kedvenc gondolatát, Páneurópát csak úgy teremtheti meg, lia minket feltámaszt. Barbusse és Marguerite, de egész sora a nagy és fiatal franciáknak, hiszi és hirdeti, hogy a Páris körüli békék nem az utolsó pont a világ és Magyarország történelmében. A francia tőke nagyarányú hozzájárulása a legutóbbi magyar állam kölcsönhöz, már közeledésre mutat. Azután ne felejtsük el, ők is voltak már mélyen megalázva. De figyeljünk csak Bainvillere, a zseniális modern történetíróra: „Franciaország nagy ereje, a középosztály mindig hamarosan öszszeszedi magát, minden megrázkódtatása után is, amelyek néha súlyosabbak voltak, mint más országokban, hamarosan visszatér a rendhez és a tekintélyhez, amely iránt természetes érzéke és ösztöne van. Ne gyűlöljük őket, hanem tanuljunk tőlük. A szobában, ahol a párbeszéd elhangzott, véletlenül leesik a könyves polcról egy francia verses könyv. A könyv kinyílik és valaki felveszi, olvassa: „ Éjfél, az udvar parkján halkan éled, Égy dal, süket, bus, álmatag dana: Oly édes, oly bns, oly fájdalmas ének, Mint Tannhäuser vadászdala.“ Most a színre jön a harmadik, a Valaki, a francia színdarabok rai- sonneurje s szinte maga elé mondja: Verlaine, Wagner és talán a franciákért rajong Petőfi... Vájjon nem a költészet, a művészet, a tudás lesz mégis az, amely egybekapcsolja azt, amit a gyűlölködő, romboló politika szétválasztott? Dr. Gáli Gésa : Az állami gyárakban a hadicélokat szolgáló gáz gyártása titokban történik, do legalább 5 állami gyárban ilyen hadianyagok is készülnek. Ezenkívül még körülbelül 25 magánüzemben is. Óriási mértékben folyik a francia municiógyáriás. i? 9 Kaphatók:
