Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-12-10 / 97. szám

LXIV. évfolyam 97. sxám Szombat Gyula, 1933. december lO. Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : OOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. \Tem helyi ügy, A jegyzők magánmunkája, a borbatyu és a szö­vetkezeti szérumtermelés a pénteki kisgyülésen. de mert országos, velünk is kapcsolatban áll. A nemzeti kultúra a nemzet minden polgárá val és az ország minden városával összefügg. Vannak igazságok s vannak momentók, ame­lyeket minél több helyen és mmói gyakrab­ban kell odakiáltani a társadalomnak, mint keltegető szót a súlyos álomban dermedőknek, Csokonai V.ióz Mihály 1801 ben a következő két irta: „ . . . írok a boldogabb maradóknak, Írok a XX-ik, vagy XXI-ik századnak, irok annak a kornak, amikor a magyar vagy iga­zán magyar lesz, vagy igazán semmi sem.“ Keserű igék ezek, s kemény vád van bennük a XIX ik század magyarsága ellen. Bizonyára nagyon mélyen szivébe hasított az, amit ak kor a magyar horizonton látott Csokonai s ami ezeket a nagyárnyóku szavakat papírra rovatta vele. Fájdalom és keserűség, ami ak kor óltél a Csokonai szivében mivé nőnél ma, amikor az elmúlt század hiába szállt el felet­tünk ? A megcsalódás milyen kínná és a ke­serűség milyen kegyetlen, tépő és marcangoló nehéz indulattá lenne a szivedben, Csokonai, láttán annak, hogy még nrndrg nem vagyunk igazán magyarok ? Úgy látszik, itt még a karikás szavak is hiábavalók, roppant fenyíté­sek és a fajszeretet diktálta kegyetlen meg­mutatások drótvégü, karikás ostorai is hiába vernek végig időnként rajtunk, a Csokonaik, Berzsenyik, Adyk és Szabó Dezsők haragos kezéből. Itt nem kap glóriát a tiszta szándékú de kemény szavú aggódás, az ostorszavu intés s nem a toll az élők kezében Itt a szó leg­többször a pusztába kiáltott szavak sorsára jut, s minden fut tovább azon az utón, ame­lyen keresztbe nem egyszer saját testével fekszik sorompóul az, aki szive minden dob­banásával fajtája jobb sorsát akarja. Átgázol­nak rajta, megtiporják, nem bánja, álmodik tovább. Szellemünk ezen faklyahordozóit, kik életükkel, tollúkkal, vésőjükkel, ecsetjükkel szolgálják, hirdetik dicsőül és őrzik a magyar faj kiválóságait, hagyjuk kallódni. Ezért van az, hogy Erdélyi József kiállt az utcasarokra Pesten a Nemzeti Színház elé s tíz fillérért ott árulta a verseit. Hát már ennyire vagyunk, hogy mint aluftbalion és cipőpertli, vagy mint a csodaragasztó, utcasarokra kerül a magyar költészet? Annyira nem ügyünk a kalandor- ságtól, erotikától, s egyéb rentábilis raffinóri áktói ment tiszta irodalom, a költészet, a Csokonaik, Petőfik, Arany Jánosok öröksége, hogy utcasarokra kényszerülnek verseikkel 10 filléres bazár áron a mai magyar élet éneke­sei, hogy éhen ne haljanak ? Nem érezzük a szükségét annak, hogy azokról, ak k életük minden percét a magyarság egyetemének ál dozzák, valamiképpen gondoskodjunk annyira, hogy legalább a mindennapi betevőjük meg­legyen ? Önmagunk lebecsülése és kisebbítése az utcasarkon portókázo költő. Vissza kell hívni s a költészetet újból ünnepivé kell tenni, hogy ha már aranyiudakat nem, de leg alább a lélek dolgainak becsülósót hagyjuk azokra, akikről Csokonai, mint »boldogabb magyarok“ ról álmodott ezelőtt százharminc esztendővel. (A „Békés" munkatársától.) Békésvármegye törvényhatóságának kisgyülése folyó hó 9-én déh előtt 9 órai kezdettel tartotta december havi ren­des ülését. A tárgysorozat előtt a mai törvény- hatósági közgyűlés anyagát tárgyalták le s ké­szítették elő. Az alispán jelentését, amelyet rövid kivonatban lapunk más helyén közlünk, egy­hangúlag elfogadták Több nyugdíjazási akta le tárgyalása után Békéssámsonnak egészségügyi cé­lokra 500 pengő kiutalását, Gádoros község apa­állat beszerzési számláján pegig 480 pengő torié sét javasolta a kisgyülés. Ugyancsak pártolólag terjesztik a közgyűlés elé azt az alispáni javas­latot is, amely a m. kir. „Bethlen Gábor“ honvéd gyalogezred zenekarának 400 pengő segélyt jut­tat. Földessy Zoltán dr. szentetornyai és Bartha Gusztáv dr. gyomai orvosok tanulmányi költség megtérítését nem javasolja a közgyűlésnek a kis­gyülés. Berthóty Károly dr. és Kner Izidor indít­ványát a községi tisztviselők létszámcsökkentése ügyében, illetve ellen, több hozzászólás után tár­gyalásra ajánlották a közgyűlésnek. Keppich Fri gyes dr indítványát, amely a községi jegyzők magánmunkálatainak megtiltására vonatkozik. Hol tündér Lipót dr. szintén elfogadásra ajánlja, Dem- csák János visszautasítja Holländer Lipót azon ál­lítását, hogy a jegyzők köréből jogilag abszurd akták kerülnek ki. Kner Izidor javaslatát, amely a közönség köréből jön, örömmel fogadja. Nem is lehet az, hogy a községi tisztviselők lét­számát csökkentsék, amikor egy község a szüle test öl és a halálozástól kezdve egészen a szap panfőzésig minden ügyben a községi adminisz trációhoz fordul. Egy jegyző nem tud olyan ko­rán menni hivatalába, hogy már ne várnák, s oly késön hazamenni, hogy ne maradna még valaki, akinek az ügyét nem tudta elintézni. (A Békés munkatársától). Márky Barna dr. alispán a kisgyülés decemberi, tegnap tartóit ülésén részletes beszámolót nyújtott a várme­gye közállapotáról. A jolentóst kivonatosan az alábbiakban ismertetjük : Közegészségügy. A közegészségügyi vi­szonyok nagyfokú rosszabbodást mutatnak, Ez az évnegyed, a fertőző betegségek uralko­dásának negyedéve volt. Különösen halmo­zottan léptek fel a : vórhas, roncsoló toroklob és különösen a hasihagymáz Ez utóbbi be tegségben történt megbetegedéseknél a halá­lozási szám is leltünően nagy volt Hasihagy­máz eseteket a legnagyobb számban Békés­csabáról, Gyuláról, Kondoros, Csabacsüd, Oros­háza, Békés és Kótegyháza ki zségekből jelen­tettek. Közbiztonság. A vármegye közbiztonsági viszonyaiban említésre méltó lényeges válto­zás nincs. Márky Barna dr. alispán kijelenti, hogy bár nem híve elvileg a jegyzői, magánmnnkdlatoknak, anyagi szempontból mégsem teszi magáévá Keppich dr. javaslalát. A borbatyuzás megszüntetésére vonatkozó előterjesztés után a póttárgysorozat legnagyobb érdeklődést keltett ügyét, a Gazdák Oltóanyag és Szérumtermelö Szövetkezetének részjegyzésre vo­natkozó felhívását tárgyalták. Holländer Lipót dr. nem hive a szövetkezeti megoldásnak, mert ez a magánvállalatokat tönkreteszi. Javasolja, hogy inkább a szérumkartel megrendszabályozását kérjék a kormánytól. Váltsa valóra 95 pontját Gömbös Gyula miniszterelnök s üsse agyon a kar teleket sürgősen ! Nem támogatja a részjegyzési javaslatot. Márky Barna dr. alispán válaszolt ezután a felszólalásra. A kartelek megrendszabályozása ügyé­ben a törvényhatóság már régen felirt a kormány­hoz, az eredmény azonban mégis szükségessé teszi a szövetkezeti szérumtermelést. Terv szerint a ter­melendő szérum 40%-al lesz olcsóbb a kartelszérum- nál. A kisgyülés végül is úgy döntött, hogy java­solja a részjegyzést 1000 pengő összeggel, egy­idejűleg azonban felit- a kormánynak is, hogy a kartelek ál-diktatúráját törje le. A közgyűlési tárgysorozat hatalmas anya gából mindössze két akta volt gyulai vonatkozású és pedig Gyula m. város határozata az ökörjárási és árendási zsellérföldek tovább eladását szabá­lyozó szabályrendelet módosítása ügyében és Gyula m. város határozata a Gyulai Korcsolyázó Egye­sülettel kötött terület használata ügyében. Mindkét határozatot jóváhagyta a kisgyülés­A számonkérőszékbe, mint kisgyülési tago­kat, báró Apor Vilmos dr.-t és Sál Józsefet dele­gálta a bizottság. Tüzesetekről 38 Ízben érkezett be tűz kárjelentés és számlálólap. A tűzkár épületek­ben 24 424 pengő, ingóságokban pedig 4162 pengő. Az összes tűzkár 25.856 pengő, mely­ből biztosítva volt 25.040 pengő Nem volt biztosítva s igy nem térül meg 3546 pengő értékben megsemmisült épület, illetve ingóság. Közgazdaság. Az őszi vetések a szárazság következtében egyenlőtlenül keltek ki, a rep cet a teketehernyó megtámadta, úgyhogy ezt sok helyen kiszántották A később beálló esők a vetések kelését és fejlődését úgyszólván telje­sen helyre hozták, úgyhogy ma már megerő­södve mennek a télnek, a búzáknál azonban még erősebb bokrosodás mérve volna kívá­natos. A tengeri törése és betakarítása október hó első felében befejezést nyert terméshozam kát holdanként szemesen 13 mótermázeára tehető, minősége és beóróse teljesen jó. 97 százalékos lesz Gyula pótadója. Az alispáni jelentés.

Next

/
Thumbnails
Contents