Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-12-07 / 96. szám
L\IV. évfolyam 96 »sí ám Szerda Gtyula, 1933. december V Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő, r politikai, társadalmi és közgazdászáti lap Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Szomorú, bogy ebben az országban mór az öregek meg a fiatalok is szembe kerültek egymással. Most már nemcsak politikai, felekezeti és osztályelientétek darabolják szét a nemzetet, hanem kor ellentétek is. Most, amikor a revíziós nagy cél érdekében össze kellene fogni minden magyarnak és elsimulni köziünk minden ellentétnek, épen most távolodunk el legjobban egymástól és egyre jobban szepa- rálódnak a célkitűzéseink. Még szomorúbb dolog, hogy igazuk van a fiataloknak is, meg az öregeknek is. A fiataloknak, mikor félre akarják az öregeket tolni az útból, akiktől nem tudnak kenyérhez jutni és az öregeknek, mikor nem engedik a kezükből kiütni azt a kenyeret, melyhez évtizedes becsületes munka, tudás és szorgalom jogán ragaszkodnak. Igaza van a fiatalnak, mikor keresni akar, hogy abból elaggott szüleit is tarthassa és igaza van az öregnek, mikor nem hagyja azt a kis darab kenyeret, melyet munkához nem jutó, pályavégzett gyermekeivel kell megosztania. A fiatalok és öregek közötti harc itt veszti el minden létjogosultságát, mert a fiatalok érdeke sokszor azonos az öregekével, az öregeké pedig a fiatalokéval. Ne tekintsék tehát kegyetlenségnek az öregek a fiatalok előretörését, mert a fiatalságnak joga van az élethez, a jövőhöz és ne tartsa a fiatalság önzőnek, ridegnek az öregeket, amikor sokszor a fiatalok miatt ragaszkodnak a kenyeret adó munkához. Sokan szemére hányják a fiatalságnak, hogy nem dolgozni, hanem elhelyezkedni akar. Nincs igazuk. Á fiatalság feszülő izmai, felhúzott energiái nem elhelyezkedésre, hanem munkára, érvényesülésre törekszenek. De mert ezt nem találják meg ebben a kifosztott országban, azért kénytelenek a megalkuvó lemondásban kifáradt lélek koldus örömével kapni azon szerény, havi nyolcvan pengős álláson, amely ha egyébre nem, arra jó, bogy az éhhaláltól megmentse őt és hozzátartozóit. Szomorú dolgok ezek nagyon. És én nem tudom, ki sajnálni valóbb? Az a fiatal Ezsau-e, aki eladja egy tál lencséért az életben való érvényesülési lehetőségét és a havi nyolcvanpengős állás lelketölő robotmuakájában hullatja el lelkének szárnyait, vagy azt az öreget-e, aki az öreg kor derűs nyugalma helyett tovább is kénytelen huzni azt a már nagyon megunt jármot, mely örömtelen élete szomorú.kis mécseséhez a világító olajai szolgáltatja. Szomorú sors mindkettőjükre I De a legszomorubb azé az országé, melynek eddig még nem akadtak olyan nagyjai, kik tiszta látással, bátor kézzel belenyúltak volna e bajok eredőjébe, a köz- és magán gazdálkodás dzsungeljóbe, hogy leszedjék arról a reátapadó élősdieket. Hogy megtisztítsák az életet a parazitáktól, az intézményesen megszervezett, tekintély és rang birtokában diszlő állásokban henyélő funkcionáriusoktól, a szükségtelen jól dotált állások hasznot nem hajtó protezsáltjaitól, A handibandázó, önérdekeiket néző, meddő politizálok tó!. A nagy vállalatuk mamutfizetéses igazgatósági tagjaitól, a kartelek fejedelmeitől, akik munka nélkül zsebelik be a munkás és a fogyasztó elől a hasznot és szedik le az ország szerény mérvű kis tejes köcsögéről a tejföl*. Hogy az értéktelen és erkölcstelen élelmesség helyébe az értékes és erkölcsös munkát állítsák piedesztáira. Itt van a kutya eltemetve. Ezek miatt nem tud iparunk és kereskedelmünk erőre kapni, lábra állni Ezek miatt nem tud a meg- nyiibált területű kis ország a kis keretekhez való kisebb kormányzati költségekhez jutni. Mert az államnak kell gondoskodni a fiatal ság elhelyezkedéséről, melyet a magángazdaság és az ezekből fakadó keresetet biztositó szabad pályák lennének hivatva nyújtani. (A „Békés“ munkatársától.) Gyula megyei város képviselőtestülete folyó hó 5-én, délután 3 órai kezdettel tartotta közgyűlését. Napirend előtt Ottlakán Tivadar szólalt fel, s kérdezte meg Varga Gyula dr. polgármestert, hogy mi a terve a város vezetőségének az egyre nagyobb erővel jelentkező nyomorúság enyhítésére ? A lisztsegélyre szorulók már tavaly is többen voltak, mint kétezren, az idén pedig számuk még jobbau megnövekedett. Ezek az emberek még semmit sem tudnak, hogy mi lesz velük, hogy számithatnak-e a hatóság olyan mérvű támogatására, amely át tudja menteni őket a tél Ínséges hónapjain? Kérdezi továbbá, van-e tudomása a polgármesternek arról, hogy a kötögyárban a Bedeaux-rendszer mellett 10 órás munkaidőre akarják szorítani a munkásokat és hogy a kötőgyár az étkezöterem felállítására vonatkozó hatósági rendeletet úgy hajtotta végre, hogy a személyzet étkezőhelyiségéül egy géptermet jelölt ki, ahol a gépek zakatolásától s a munka zajától még enni sem, nemhogy pihenni tudnának a munkások. Varga Gyula dr. válaszában tudomására hozza a felszólalónak, hogy a város, mint minden évben az idén is gondoskodni kivan örihhibáján kívül Ínségbe jutott polgárain. Az inségmunkák terve már régen elkészült, a belügyminisztériumban be is mutatták, fedezet hiányában azonban a 100.000 pengős munkaterv csak hányadában lesz keresztülvihető, amennyiben a fedezetet tevő adók nem folynak be a kívánatos mértékben, továbbá, mert az állam sem igen tud hasonló okokból segélyt adni az inségakció lebonyolítására. A kötögyárban bevezetendő 10 órás munkaidőről nincs tudomása, azonban úgy ennek, mint az étkező helyiség felállítására vonatkozó rendelet végrehajtásának utána fog nézni Fejes Bertalan ugyancsak napirend előtt a Békésmegyei Villamossági R. T. napokban megjelent felhívását teszi szóvá, s kéri a polgármes tért, hogy ezzel a kartel-szerü vállalattal szemben Azért kell nyugdíjazni a még dolgozni tudó és óhajtó öregeket, hogy állást tudjanak adni a fiataloknak. — Állást, mert munkát nem adhatnak. Elhelyezkedést, mert a magángazdálkodás, mely pályát nyújthatna a dolgozni vágyó ambíciónak, beteg a reá szívós csápokkal tapadó, életerejét szívó élősdiektőJ. Ne bántsuk a dolgozó öregeket! De tisztítsuk meg az országot az ólősdi- ektől, akár öregek, akár fiatalok ezek az élelmesek, ezek a tűz körül elhelyezkedett potya fráterek ! Ez az egyetlen célravezető ut, nem az öregek üldözése. Az öregek oktalan üldözéseivel legfeljebb a Fidsi sziget emberevőinek erkölcsi nívójához jutunk el, nem a gazdasági föllendüléshez. Ott ugyanis senkinek sincs ükapja, mert az „öreg szülő“ bői már nagyapa korában felsálszeletet csinálnak . . . Dubdnyi Imre. vegye védelmébe a helyi kisiparosságot. Ugyanis ha ez a nagyvállalat, nem elégedvén meg az áramszállítás hasznával, még a szerelési munkát és a szerelési anyag árusítását is monopolizálja, akkor a helyi iparosok még a mainál is súlyosabb helyzetbe kerülnek. A polgármester válaszában megígéri a helyi iparosság védelembe vételét. A napirend előtti felszólalások után után a tárgysorozat első pontjaként a gróf Pongrácz Jenő országgyűlési képviselő által nyújtott kamatmentes vetömaghitel ügyét vették tárgyalás alá, s egyhangúlag elhatározták, hogy Pongrácz Jenő grófnak nemes gesztusáért köszönetét fejezi ki a képviselőtestület A Gyulai Általános Vadásztársaság haszon- bérleszállitási kérelmének helyt adott a képviselő- testület s az évi haszonbért 5000 pengőre szállította le. A Csordás féle gátőrház eladási sikertelenségéről szóló polgármesteri jelentést, továbbá a városnál levő három napidijasi állásnak gyakornoki állássá való átszervezését Cs/ge Varga Antal dr., Lindenberger Já os. és Csele József dr. felszólalásai után tudomásul vették. Lindenberger Jáaos kérte, hogy a város kötelékéből inenesszék az idegen nyugdíjasokat. Cstte József dr. pedig azt kifogásolta keserű hangon, hogy a vármegyét idegen emberekkel rakják meg. A gyulai fiatalság nem talál elhelyezkedést, nem tud magának sort vénei a saját városában. Csige Varga Antal dívnak a városi autonómiát illető aggályaival szemben megnyugvást talál abban, ha a gyakornokokat a város polgár- mestere nevezi ki. A gyulai Általános Ipartestület felebbezését a Göndöcs-szobor vállalatba adása ellen, továbbá Abaházi András és társa felebbe zését a Homok-gödör vizlevezetési költségeinek végelszámolása és a vizsgálat elrendelése tárgyában hozott határozat ellen, nem vették tárgyalás alá, mert az ipartestület felebbezését késön adták Pongrácz Jenő grófnak a képviselőtestület köszönetét mondott a vctőmagliiteiért. A vármegyeház előtti téren állítják fel az országzászlőt.
